Sikertörténet

2017. november 23. csütörtök, 18:57 Medveczky Attila
Nyomtatás

A külhoni magyar közösségek gazdasági támogatása

Közel 890 millió forintból 185 projekt megvalósítását támogatja a nemzetpolitikai államtitkárság a külhoni magyar családi vállalkozások éve keretében - közölte Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség államtitkára szerint az ellenzék hol azt sérelmezi, hogy túl sokat foglalkozik a kormány a határon túli magyarokkal, hol pedig azt, hogy túl keveset. Alaptalan a támogatások mértékének tekintetében is, hisz azok az összegek, amelyeket a határon túlra fordítunk, meglehetősen kis százalékát teszik ki a kormány összköltségvetésének.

Lassan véget ér a külhoni magyar családi vállalkozások éve. Eddig mennyi pályázat érkezett be, s mennyit milyen összegben támogattak?

–2017. júniusában a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága három pályázatot hirdetett a külhoni magyar családi vállalkozások, a külhoni magyar fiatal vállalkozók és a külhoni magyar fiatal vállalkozók közti együttműködések támogatására összese 830 millió forint keretösszeggel. A nagy érdeklődésre való tekintettel a keretösszeget megemeltük, és végül közel 890 millió forintból 185 projekt megvalósítását támogatjuk a „2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve” program keretében. A július végi határidőig 476 kérelem érkezett családi vállalkozásoktól. Ezek közül 124 pályázatot támogatunk több mint 665 millió forinttal. A külhoni magyar induló fiatal vállalkozóktól 325 pályázat érkezett és 42 vállalkozót tudunk segíteni mintegy 122 millió forinttal. Az együttműködést célzó felhívásra 73-an pályáztak és 19 projekt közel 100 millió forintos kerethez juthat.

Milyen területekről érkeztek pályázatok?

–A pályázatok a létező legkülönbözőbb területekről érkeztek, így a szolgáltatóipar, az állat- és növénytermesztés, feldolgozóipar, egészségügy, vendéglátás-turizmus, kutatás-fejlesztés, borászat, kereskedelem területéről és sok más egyéb területről. Az elbíráláskor döntő szempont volt a projekt innovatív jellege, mennyire hiánypótló a fejlesztés régiós szinten, a projekt rövid, közép- és hosszú távú céljait, valamint azt, hogy hozzájárulhat-e további munkaerő alkalmazásához, illetve a nemzetpolitikai célok teljesüléséhez.

Ki vizsgálja meg, hogy a pályázók az összegeket a leírt célokra költik?

–A külhoni magyar fiatal vállalkozók és családi vállalkozások támogatásának technikai lebonyolítója a Nemzetpolitikai Államtitkárság háttérintézménye, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., amely a kormányzat által előírt, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által meghatározott nemzetpolitikai irányelvek alapján végzi tevékenységét. Kiemelt szempont az érintett közösség tagjainak bevonása, az átláthatóság biztosítása. A pályázatok lebonyolítása, értékelése, és a pályázatban foglaltak megvalósításának ellenőrzése szigorú és átlátható rendszerben, a BGA Zrt.-re vonatkozó hatályos jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott módon történik. A pályázati ellenőrzési elvek összhangban vannak a nemzetközi irányelvekkel. A kifizetések ellenőrzésekor a jogszabályi keretek között minden esetben saját eljárásrend keretében részletesen megvizsgálásra kerül a támogatási szerződésben foglalt célok megvalósítása. Minden teljesítést dokumentumokkal kell igazolni, melyek megfelelősége szintén ellenőrzésre kerül. A dokumentum alapú ellenőrzés mellett kiemelt jelentőségű a pályázati rendszer szúrópróbaszerű, dokumentum alapú utóellenőrzése, valamint azok helyszíni ellenőrzésének intenzív gyakorlata.

Mentorálással is foglalkoznak?

–Igen. A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve programunk keretében szakmai partnerünk a Design Terminál, amelynek segítségével mentorálást nyújtunk a vállalkozóknak, vállalkozásoknak. Az előző évekhez hasonlóan idén ősszel is Kárpát-medencei körutat szervezünk: novemberben Felvidékre, Vajdaságba és Kárpátaljára, decemberben pedig Erdélybe utazunk. A körút során előadásokat, képzéseket és egyéni konzultációt tartunk a sikeresen pályázott külhoni magyar fiatal vállalkozóknak és családi vállalkozásoknak.

Mit szól ahhoz, hogy az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy szinte csak a határon túliakkal törődik?

–Úgy gondolom, teljesen alaptalan ez a vád. Egyúttal érdekes is, hisz az ellenzék hol azt sérelmezi, hogy túl sokat foglalkozik a kormány a határon túli magyarokkal, hol pedig azt, hogy túl keveset. Alaptalan a támogatások mértékének tekintetében is, hisz azok az összegek, amelyeket a határon túlra fordítunk, meglehetősen kis százalékát teszik ki a kormány összköltségvetésének, a külhoni magyarságnak mégis óriási segítséget jelentenek. Úgy gondolom, az elmúlt hét év során számos olyan fontos lépést tettünk, amellyel igazoltunk: nem országhatárokban, hanem nemzetben gondolkodunk. Az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével megvalósítottuk a nemzet közjogi egyesítését, választójogot biztosítottunk külhoni nemzettársainknak és egy sor olyan programot indítottunk, amellyel hozzájárultunk mind identitásbeli, mind gazdasági megerősödésükhöz. Ezeknek az intézkedésnek ma már szemmel látható eredményei vannak.

A külhoni vállalkozók megerősítésével hozzájárul a kormány, hogy a magyar családok szülőföldjükön boldoguljanak?

–Teljes mértékben. A nemzetpolitikában a 2015-ös év volt az a fordulópont, amikor az identitás és oktatás megerősítése után egyre inkább a gazdaságra kezdtünk fókuszálni. Fontos, hogy a külhoni magyar közösségek gazdaságilag erősek legyenek, hisz csak így tudnak szülőföldjükön megmaradni és boldogulni. Külhonban összesen 88 ezer családi vállalkozás működik és 40 ezer a fiatal vállalkozók száma. Az elmúlt hónapok során kutatást végeztünk, amelyből kiderül, hogy a külhoni magyar vállalkozók több mint 90 százalékban magyarokat foglalkoztatnak. Ha őket támogatjuk, a magyar családok jövőjét is segítjük.

 

Medveczky Attila