Tarlós Istvánt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjét kérdeztük szoveg>- Már az ügyészség is nyomoz a fővárosi útfelújítások ügyében. A budapesti önkormányzatnak a 2006-os felújításokat követően hétszázmillió forint kamatokkal terhelt állami támogatást kellett viszszafizetnie. Azóta több vizsgálat is megállapította, hogy az elszámolás nem valós értékek alapján történt, és tucatnyi esetben nem teljesült a műszaki tartalom. A botrány azt követően tört ki, hogy a több mint 4,4 milliárd forintos pályázattal 126 útszakaszra elnyert támogatás elszámolásakor a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács ellenőrző és monitoring bizottsága 580 millió forint felhasználását találta szabálytalannak. A felújítási elszámolások egy részét személyesen Demszky Gábor ellenjegyezte. Frakcióvezető úr, mit szól ehhez a hírhez?
- A főváros szabálytalanul használt fel pályázati pénzeket. Ez már teljesen biztos, de a felelősség megállapítása nem az én dolgom. Ha tippelnem kéne, arra gondolnék, hogy a főpolgármester aktív szerepe valószínűtlen, de ez csak feltételezés. Az érintettek köre számomra javarészt ismeretlen, mert személyesen ezzel az üggyel nem foglalkoztam. Kétségtelen, hogy a fővárosnak hétszázmilliót vissza kellett fizetnie, ami nem aprópénz. Ami az ellenőrzését indokolttá teszi, az hogy nem egy vagy két utcáról van szó, hanem 55-ről.
- Gyakorlatilag nincs olyan helyszín Budapesten, ahol ne lennének útlezárások. Miért nem lehetett befejezni a munkákat szeptemberig?
- A közbeszerzési törvény az önkormányzatokat nehéz helyzetbe hozta, és ez vonatkozik a fővárosra is, amely a közbeszerzések indítását meglehetősen eltolja, a kivitelezések megkezdését úgyszintén, de nem ezt tartom a legsúlyosabb rendellenességnek. A munkák szervezése szerencsétlen, s nem túl szakszerű. Egymással párhuzamosan olyan utakat zárnak le és újítanak fel, amelyek közlekedési szempontból egymás alternatívái. Budán például az észak-déli közlekedés már régen ellehetetlenedett. Külön kérdésem lesz főpolgármester úrhoz, hogy remélem, nem hiába szenvedtük végig a rakpart lezárása miatt az egész nyarat, és épül a rakparti főgyűjtő, mert annak finanszírozását, munkakezdését illetően vannak zavaró bizonytalanságok. A másik, amit besorolhatunk az organizáció körébe, hogy egyes helyeken elképesztően lassú munkavégzés folyik. Nem elszigetelt példaként mondom, hogy a Bécsi úton egy áruházhoz már negyedik hónapja szélesítik az utat, ami egészen elképesztő. Németországban az ilyen munkákat néhány hét alatt elvégezik.
- A megyeri híd egy újabb botrányos eset. Több önkormányzat nem adta meg az engedélyt a híd üzembe helyezésére, mert a kivitelező nem teljesítette az ígért beruházásokat.
- A közelmúltban történt, hogy a főpolgármester a nagy Budapest egészét jellemző közlekedési káoszért viselt felelősségét azzal igyekezett áthárítani, hogy kerületeket, köztük Óbudát is az M0-ás építkezésének megakadályozásával vádolta meg. Ez a vélemény azért is rossz, mert a kistelepülések, amelyek hangot adtak elégedetlenségüknek, beleértve a budapesti kerületeket is, nem tudják megakadályozni a hídépítést. Itt a létesítési engedélyt a közlekedési főfelügyelet és a környezetvédelmi főhatóság adja meg. A kistelepülések és a kerületek kisebb engedélyeket adhatnak ki, de végső soron nem tudják megakadályozni az üzembe helyezést. Rövid ideig tudnak küzdeni. Ez egy kiemelt állami beruházás, melynél ígérgetnek az érintett önkormányzatoknak, majd a teljesítés elmarad, és a közhasznúság elvével takaróznak. Ez valóban nem egy tisztességes eljárás. Az ok minden bizonnyal az, hogy nincs pénz az M0-s különböző járulékos beruházásaira. 2005-ben Kóka János akkori gazdasági miniszter Óbudának azt a választ adta, hogy a 10-es és a 11-es útszakaszra még csak tanulmánytervek sincsenek. Ilyen elmaradt beruházásokat  kérnek most számon az önkormányzatok. Bizonyára megfigyelte: ha a multik valahova egy nagy áruházat építenek, pillanatokon belül  olyan forgalmi változásokat és beruházásokat képesek megvalósíttatni, amiket a magyar önkormányzatok évekig nem érnek el. Ezeket a beruházásokat beígérték, mégsem teljesültek. Most pedig megfenyegetik az önkormányzatokat, hogy miattuk nem lesz meg az, ami nagyon sok ember érdeke. Ez nem tisztességes. Súlyos adóssága a magyar parlamentnek, hogy a közhasznúságról nem hozott törvényt, azért lehet sakkozni, tilitolizni, hogy ki mit akar, mit enged. Más országokkal ellentétben nálunk még mindig nem hoztak egy olyan törvényt a közhasznúságról, ami egyértelmű és mindenkire kötelező.
- Budapest talán legizgalmasabb témája a BKV. Új vezérigazgatót neveztek ki a cég élére, Kocsis István személyében. Tudják támogatni az új vezetőt?
- Kocsis István szakmai felkészültségét és a hozzáállását pozitívnak tartjuk. Az ellenzék azért tartózkodott a bizottságban a kinevezésekor, mert nevetségesnek tartjuk, hogy a legnagyobb és legfontosabb budapesti közhasznú cég első emberének a kinevezését bizottsági szintre degradálták. A másik ok, hogy az egyik főpolgármester-helyettes javaslatára el akarták vonni a vezérigazgatótól a munkáltatói jogokat. Egyelőre ez az ellenzék tiltakozásának köszönhetően nem történt meg, de egy pénzügyi és morális válságban lévő céghez kineveznek egy új vezérigazgatót, azzal a céllal, hogy rendet teremtsen, majd azzal kell kezdenie a munkát, hogy az egyetlen vezetői kényszerítő eszközt kiveszik a kezéből. Ez példátlan. Vannak kétségeink, tud-e csodát tenni. Ennek a cégnek a 80 milliárd adósságán túl egy eltüntetettlennek látszó, évi 12-18 milliárdos deficitje van, amit évek óta nem tud mérsékelni. Anélkül, hogy a kormány és a város a zsebébe nyúlna, nem normalizálható a BKV. Ehhez járul még, az is, hogy van ott egy-két olyan vezető, aki munka helyett politizál. Továbbá vannak olyan szerződések, amikről nem tudja az ellenzék, hogy van-e mögöttük tényleges teljesítés, és ha van is, mennyire igazolható ezek hasznossága. Kocsisnak az az elképzelése, hogy válasszuk le a metróépítkezést a BKV egészéről, továbbá, hozzanak létre egy vagyonkezelő szatellit szervezetet. Kíváncsian várjuk, mit tud tenni, és milyen lehetőséget adnak neki az önálló cselekvésre.
- Kocsis feldarabolást, holdinglétrehozást és részprivatizációt javasolt. Ezt jónak találják? Gémesi György, Gödöllő polgármestere egyszerűen zsarolásnak minősítette az új javaslatot.
- A közösségi közlekedés egységes rendszeréről nem beszélni kell, hanem megvalósítani, és ebbe beletartozik a közös tarifarendszer is. Kocsis elképzelését azért nem tartjuk ördögtől valónak, mert a főváros többségi tulajdonát meg akarja tartani. A monopolhelyzetben lévő közszolgálati cégeket, Demszky Gábor koncepciójával szemben, és azzal ellentétben, nem szabad privatizálni. A BKV esetében, amennyiben a főváros többsége megmarad, egy ilyen úton el lehet indulni. Gémesi György nekem régi harcostársam, de ezzel a kijelentésével csak részlegesen tudok egyetérteni. A részletekre azért kíváncsiak vagyunk. Szubjektív tapasztalatom szerint a BKV már évek óta a főváros által kézi vezérelt szervezet, az a kérdés, hagyják-e Kocsist jó elképzeléseket megvalósítani. Félek, hogy nem, vagy csak részlegesen.
- Meglepő volt Demszky bejelentése, hogy ő már tavaly novemberben tudta, hogy a Szent Gellért téren leáll a fúrópajzs. Ugyanakkor az ellenzék nem kapott a közgyűlésen választ az eddig 520 milliárdos 4-es metró botrányos ügyleteiről feltett kérdésekre.
- Ami a főpolgármester úr bejelentéseit illeti, köztudott, hogy érzelmileg elkötelezett a metróügynek. Azt azonban a szociológus végzettségű főpolgármestertől nem lehet elvárni, hogy műszaki problémákat megértsen. Műszaki megnyilvánulásait mindig a maguk helyén kezelem. Körülbelül olyan súlyúak, mintha én a szociológia részproblémáinak területén bocsátkoznék fejtegetésekbe, vagyis nem túl magas színvonalúak. Nem tartom tisztességesnek, hogy a metrónál folyamatosan olyan felméréseket készítenek, amikben azt kérdezik az emberektől: akarnak-e metrót? Itt nemzetközi szerződések vannak, megkezdett munka van, százmilliárdokról van szó, erre nincs más válasz: be kell fejezni. Most már lehet azon izgulni, hogy megérkezzen az uniós támogatás, de a legnagyobb probléma az, hogy itt is előkerültek az organizációs kérdések. Figyelmeztettük a főpolgármester urat, hogy a metró egy nagyon specifikus feladat, ahol menet közben derül ki sok minden. És váratlan események sora jelentkezhet, ami költségtöbblettel jár, másrészt műszaki szempontból olyan munkákra mutatkozhat elkerülhetetlen igény, amelyek nagyon megemelhetik a kiadásokat. Félő, hogy ezek a költségek úgy megnövekednek, hogy a városnak nem lesz már fedezete, márpedig ezek a többletek csak a fővárost terhelik. Senki nem tud választ adni fontos kérdésekre. Ilyen például, hogy miért Pozsonyban kell legyártani a vasbetont és miért köz-úton kell lehordani az Etele térre, Budapestre? Nem feltételezem, hogy hazánkban senki nem képes ilyeneket legyártani. 520 milliárdos beruházásnál. Miért nem kerültek beépítésre azok a védőfalak az állomásokon, amelyek hiányában már sehol a világon nem építenek metrót. Nem kaptunk választ a rengeteg tanácsadói szerződéssel kapcsolatos kérdésekre. Hány céggel, milyen összegben kötöttek ilyeneket? A Fővám téren mai napig nem tudják, hogyan fogják megépíteni a megállót. Ezek mind nyitott kérdések.
- A metrónál a 2007-es tervek fele sem teljesült. Ugyanakkor Demszky azt mondja: Tarlós a kivitelezők érdekeit képviseli.
- Ez Demszky politikai blöffje, ostobaság, amit egy kisiskolás sem hihet el. Ha valaki felveti, milyen körülmények veszélyeztethetik ezt a beruházást, és ezeket igyekezzünk mérsékelni vagy kiküszöbölni, miért képviselné a kivitelező érdekeit? Ezt Demszky belekiabálta a levegőbe. A kijelentés olyan mérhetetlen butasága, mint ülve nyalni a Holdat. A főpolgármester azt kiabálja, hogy ő mennyire vigyáz a fővárosiak pénzére, de ennek a főpolgármesternek fogalma sincs a megkötött szerződésekről és azok részleteiről. Az Állami Számvevőszék több esetben megállapította: utalványok nélkül realizáltak kifizetéseket, és még ez az ember mondja, hogy ő vigyáz a budapestiek pénzére.
Oláh János József