Tiszára méltán lehet büszke minden magyar

2008. november 09. vasárnap, 07:03 adminisztrátor
Nyomtatás

A Magyar Igazság és Élet Pártjának megemlékezése után a Tisza István Baráti Társaság koszorúzott a Hermina út 45. sz. alatti villa kertjében. Megemlékező beszédet Tarlós István mondott.
Maruzs Zoltán, a Baráti Társaság elnöke:
- 2000-2001 környékén döntöttünk úgy, hogy létrehozunk egy baráti társaságot, ami biztosítja az együttgondolkodásunkat. Valamennyien az ELTE bölcsészkarára jártunk. Erre alapoztunk egy szentebb közösségi feladatot, úgy döntöttünk, hogy egyfajta történelmi hagyományápolást kell vállaljunk. Tisza István olyan hányatott sorsú, alapvetően félreismert, sokszor félremagyarázott személye a XX. századi magyar törté-nelemnek, akiben a XXI. században is példákat, mintákat lehet felfedezni. Az ő társadalmi rehabilitálása, a személyiségével kapcso-latos valós ismeretek terjesztése, amit az egyesületünk felvállalt. Tagjaink létszáma körülbelül ötven fő. Célunk, hogy Tisza személyiségét minél hitelesebben sikerüljön bemutatni a ma embere számára. Gróf Tisza Istvánra mi úgy tekintünk, mint hazánk és nemzetünk kiemelkedő nagyságú államférfijára. Olyan emberre, aki legnagyobb királyaink és politikusaink nyomába lépett, méltó módon képviselte hazáját és nemzetét. Olyan ember volt, akire méltán lehet büszke minden olyan magyar és európai polgár, aki hisz a szabadságban és a demokráciában. Jelképszerű a sorsa, hiszen azokban az órákban gyilkolták meg, amikor úgynevezett forradalom tüntette el az akkori - természetesen nem teljes és nem tökéletes - jogállamiság és demokrácia minden maradványát. Tiszáról sajnos még mindig az a közvélekedés, melyet ellenségei alakítottak ki az elmúlt évszázadban. Õk azok, akik számára a Monarchia Magyarországa egy félgyarmati státusban tengődő, elnyomott ország volt, holott hazánk Mátyás király uralkodása óta soha olyan gyorsan, olyan rövid idő alatt, olyan sokat, olyan látványosan nem fejlődött, mind gazdasági, mind politikai, mind kulturális téren. Számunkra Tisza személye testesíti meg a boldog békeidőket hazánkban. Õ volt az, aki meg akarta őrizni vívmányainkat, aki egyedüli európai politikusként kiállt a világháború ellen, majd amikor - két heti ellenállás után - végül engedett, önmaga is kivette részét a frontszolgálatból.
Azt is egyértelművé szeretnénk tenni, hogy Tisza Istvánt nem gondoljuk tévedhetetlen embernek, politikusnak. Neki is - mint minden más embernek - voltak hibái, tévedései. Ám hibás döntései sem homályosíthatják el azt a tényt, hogy utolsó leheletéig hazája érdekében, nemzetéért küzdött. Hitéért, meggyőződéséért vállalta a mártírhalált is. Nem futamodott meg Budapestről, holott többször is kapott figyelmeztetést: hamarosan életére törnek. Vállalta élete minden jó vagy rossz döntését, tiszta volt a lelkiismerete, és így nézett szembe a halállal.
- Hogyan tudják bemutatni Tisza Istvánt azoknak, akik egyáltalán nem ismerik, vagy félreismerik?
- Fő feladatunk az emlékhelyei karbantartása. Születése helyén, a Zrínyi utca 4-ben, 2006-ban helyeztünk el bronz emléktáblát, itt visszaállításról van szó, hiszen a két világháború között már létezett emléktábla, amit 1945-ben eltüntettek. A Hermina út 45. szám alatt - amiről mindenki a történelemkönyvekből úgy tudja, hogy Hermina út 35., amit azóta átszámoztak -, ahol a merénylet ellene megtörtént, 2003-ban állítottunk emléktáblát. Az épületben volt egy emlékszoba a két világháború között, közvetlen a gyilkosság helyszínén, mivel 2001 óta az épület üresen áll, és meglehetősen elhanyagolt állapotban van, jobbnak találtuk az épület utcai frontján ezt elhelyezni. Ezek mellett konferenciákat, kiadványokat, honlapot szervezünk, ami a nyilvánosság számára szól. Tisza István írásait folyamatosan digitalizáljuk, feltöltöttük az internetre. A képviselőházi beszéde csak nyolcszáz oldal terjedelmű, tehát van még bőven tennivalónk. Hiánypótló anyagról van szó, hiszen 1945 után ezeket tudatosan kiselejtezték a magyar könyvtárakból, ahol pedig megmaradtak, ott zárlat alá helyezték azokat.
- Miért van ennyire lepusztult állapotban a villa?
- 2001 óta üres az épület, előtte a fogyatékosok számára biztosított tanulási lehetőséget. Az ÁNTSZ előírásoknak nem felelt meg, ezért záratták be. A tulajdonosa most is a magyar állam. Azóta is keresi a gazdáját, de félő, ha eladnák, akkor lebontanák az épületet, így, ameddig megoldás nem születik a ház restaurációjáról, jobbnak látjuk, ha marad az állam kezében. Százmilliós nagyságrendű lenne ennek a háznak a felújítása.
- Először idén október 31-én tartották megemlékező rendezvényüket a Hermina úton?
- Nem. 2003 óta minden évben megemlékezünk halálának évfordulójáról kulturális programmal és koszorúzással. Meggyőződésünk, hogy gróf Tisza István kimagaslott kortársai közül. Világosan látta azokat a veszélyeket, melyek Magyarország soknemzetiségű jellege és az orosz támogatással kialakuló balkáni nemzeti államok területi ambíciói következtében a történeti magyar állam egységét fenyegették. Az államférfiúi éleslátás mellett Tisza másik jellemző tulajdonsága a jó értelemben vett fanatizmus, illetve a hívő kálvinista rendíthetetlen elhivatottságtudata volt. Amit helyesnek gondolt, azt tűzön-vízen át, s ha kellett a közvéleménnyel szemben, saját népszerűségére is fittyet hányva képviselte. 
Oláh János József