Kivégzéssel fenyegették Csáky Pált és Duray Miklóst

2008. december 03. szerda, 12:15 adminisztrátor
Nyomtatás

Halálosan megfenyegették a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökét és alelnökét, Csáky Pált és Duray Miklóst. A két politikus éles lőszert tartalmazó borítékot kapott. A rossz magyarsággal írt kísérőlevél szerint, ha november 30-ig nem vonulnak ki a szlovák politikai közéletből, kivégzik őket.
Duray Miklóst, az MKP alelnökét kérdeztük az immár hivatalos magyarellenességről, ami a Felvidéken eluralkodott.
- Mindennapossá váltak a szlovákiai magyarok elleni életveszélyes fenyegetések?
- Elsősorban azt kell tudatosítani, hogy nem ez az első alkalom, de ennyire durván és nyíltan még soha nem ért támadás minket. Körülbelül két hónappal ezelőtt már volt egy hasonló fenyegetés, de az csak Csáky Pálnak szólt. Most a borítékot az MKP központi irodájának címezték, Csáky Pál és az én nevemre. Kita-pintható volt benne a két töltény. Ezt a rendőrségnél bejelentettük, és az ő jelenlétükben lett felbontva a levél. A hatóság komolyan vette bejelentésünket, és megkezdte a nyomozást. Azóta a pártszékház előtt folyamatos a járőrözés és a rendőri jelenlét. Úgy gondolom, ha a fenyegetést komolyan kell venni, akkor a beváltója nem feltétlenül a pártszékház kapujában szándékozik végrehajtani. Éppen ez a lényeges kérdés, mennyire lehet, és kell ezt komolyan venni. 1998-ig is gyakoriak voltak a fenyegetések, szinte mindennaposak. Már akkor is halállal fenyegettek meg. Olyan gyakran, hogy nem is vettük számba ezeket. Volt egy nagy kartondobozom, amely tele volt ilyen jellegű levelekkel.
- Mit tartalmazott a boríték a lőszeren kívül?
- Egy levél volt benne, nyomtatott betűkkel, rossz magyarsággal írva: ha november 30-ig nem vonulunk ki a szlovák politikai közéletből, kivégeznek minket. Ezenkívül nyomatékossá tették, hogy közeledik az időpont.
- Vajon miért ez a dátum szerepel a levélben?
- Nem köthető semmihez ez az időpont, semminek nem a határideje, vagy eseménynek az évfordulója. Vélhetően a levél írója saját belső indíttatásból adta meg ezt a dátumot.
- Változtatnak-e ennek hatására a politikájukon?
- Se megijedni, se félni nem kell, de nem árt az óvatosság. Mi van akkor, ha ez nem egy egyszerű fenyegetés, hanem valami elmeháborodottnak a kezdeményezése. Minden ilyen fenyegetést komolyan kell venni. Természetesen a fenyegetés nem befolyásolja a tevékenységünket, a kitűzött feladatainkat, azt, hogy becsülettel tovább képviseljük a felvidéki magyarságot.
- Most is a  politikai felvilág szítja az ellentéteket?
- Ami 2006 óta történik Szlovákiában, az az 1998 előtti időszakra hasonlít. Akkor is a kormánykoalíció tagja volt a Szlovák Nemzeti Párt és Vladimir Meciar pártja. Ez nemcsak politikailag jelent hasonlóságot, hanem a közhangulatban is. A magyarellenes indulatok szítása mindennapos. Ha felülről gerjesztik ezt a feszültséget, akkor azokból is előjön a bűnbakkeresés, akiben csak legfeljebb mélyen lappangott. Amennyiben ezt a legfelsőbb szintekről nem tudatosítják az emberekben, nem is foglalkoznának ilyen kérdésekkel. Így volt ez 1998 és 2006 között. Ez nem azt jelenti, hogy magyarbarát hangulat volt az országban, de például az állami hivatalokban, ahol korábban meg sem szólaltak magyarul - pedig sokan tudtak -, mertek magyarul beszélni az ügyfelekkel. Ez most megint visszafordult, sajnos hátrányunkra változott a közhangulat.
- Napirenden van még Szlovákiában a dunaszerdahelyi magyarverés?
- Azok, akik ebben érintettek, ugyanúgy, mint az események megtörténtekor, napirenden tartják az ügyet. A sajtó ezzel már kevesebbet foglalkozik, viszont mi nem tartjuk még lezártnak ezt az ügyet. Ennek a futballmérkőzésnek van egy olyan sérültje, a rendőri beavatkozás következményeként, aki minimum kárpótlást igényelhet az államtól. Az tény, hogy nem lett az ügy kivizsgálva, nem lettek a tettesek megbüntetve. Az a tény is tény marad, hogy a rendőrség oktalanul brutálisan lépett fel.
- Ez csak a szlovák szélsőségeseknek és a magyar kormánynak a malmára hajtotta a vizet.
- A szlovák szélsőségesek ebből táplálkoznak, ebből nyernek erőt. Ez nem menti fel a rendőri szervek döntéshozóit a felelősség alól. Az események mögött, véleményem szerint, átgondolt cselekedetek vannak.
- Mi a véleménye Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő botrányos kijelentéséről?
- Eörsi Mátyás kijelentése valószínűleg érzelmileg motivált, mert ilyen az ő érzésvilága, és a gondolatvilága is. Azt tartom veszélyesnek ebben az állásfoglalásban, hogy nem a valóságról szól, hanem egy ideológiának a megjelenítője. Azzal az ideológiával nem lehet azonosulni. Ugyanakkor egy futballmérkőzés nem biztos, hogy a legjobb hely arra, hogy olyan szimbólumokat, történelmi múltat ábrázoló képeket használjunk, amikhez nincs köze a sportnak. Azon lehet vitatkozni, hogy ez helyes vagy sem. Az, hogy a focipályára kerülnek ezek a jelképek, egy reakció, aminek okát abban kell keresni, hogy valamilyen kompenzációt elevenítenek meg. Mivel máshol nem tehetik, ott teszik meg, ahol lehet. Én ezt inkább szociológiai jelenségnek tekinteném, nem provokációnak.
- Meciar kiűzné a magyar nyelvű helységneveket a történelemkönyvekből. És a  többi párt hogy gondolkodik?
- A három kormánypárt közül egy támogatja azt a javaslatot, hogy magyar nyelven is fel legyenek tüntetve a helységnevek, a Szlovák Nemzeti Párt azon a véleményen van, hogy zárójelben legyen feltüntetve a magyar nyelvű név. A legnagyobb kormánypártnak az állásfoglalását még nem ismerjük, mert különböző vélemények hangzottak el részükről. Közös álláspontjuk néhány napon belül kiderül. A mi álláspontunk az, hogy mindenféleképpen első helyen kell feltüntetni a magyar helységneveket. Számunkra két nyelven jelennek meg a helységnevek és a földrajzi nevek. Elsősorban magyarul, ha pedig szlovákul beszélünk, akkor szlovákul. 2008-ban Szlovákiában legalább olyan szinten kellene garantálni a földrajzi nevek anyanyelven való használatának jogát, mint 1890-ben, amikor is a Magyarország területén lévő szlovák iskolák számára íródott tankönyvekben a földrajzi neveket szintén csak a kisebbség nyelvén, vagyis a szlovák régiókban kizárólag szlovákul használták.
- Rimaszécsen, időközi önkormányzati választásokat tartottak. Miért?
- Miután ez év májusában az alkotmánybíróság érvénytelenítette a 2006-os választások eredményét, új választást írtak ki. Rimaszécs polgárai ismét az MKP színeiben induló Stubendek Mártát választották meg polgármesternek. Nagy érdeklődés kísérte a választásokat, az 1299 választópolgárból 993-an éltek választójogukkal. A több mint 76%-os részvételi arány nagyon magas az önkormányzati választásokon. Az MKP jelöltje, Stubendek Márta 516 szavazatot kapott, ami az összes leadott voks 52%-a. Az önkormányzat összetételéért folyó választásokban is a Magyar Koalíció Pártja jelöltjei élvezik leginkább a választópolgárok bizalmát. A kilenctagú rimaszécsi önkormányzatban öt képviselője lett az MKP-nak, tehát többséget szereztünk.
- Végezetül, de nem utolsósorban gratulál a Magyar Fórum a Magyar Koalíció Pártjának és személy szerint önnek, mint stratégiai vezetőnek ehhez a valóban szép sikerhez. 
Oláh János