A Magyar Polgári Párt elnöksége 2008. november 3-án Székelyudvarhelyen ülésezett. A találkozón megvitatták a november végi parlamenti választások feladatait. A párt öt függetlenként megméretkező jelöltet támogat Hargita, Kovászna és Maros megyében. Szilágyi Sándort és Rákosi Jánost Kovászna, Sebestyén Csabát és Garda Dezsőt Hargita, Kincses Elődöt pedig Maros megyében. A Magyar Polgári Párt a magyar közösségi érdekek maximális érvényesülését tartja szem előtt. Az RMDSZ által meghiúsított összefogás ellenére sem kívánja a magyar parlamenti képviselet létét - mint a politikai képviselet egy eszközét - veszélyeztetni. Nem a pozícióhajhászást, hanem a közösségépítést tekinti legfontosabb feladatának. Ezért döntött a függetlenként megméretkező alkalmas személyek támogatásáról, ami által nem kerül veszélybe a magyar parlamenti képviselet, hanem kiegészül, jobbá és hatékonyabbá válik. Ugyanakkor parlamenti szinten is képviseletet nyerhet a Magyar Polgári Párt által megjelenített értékrend és közösségi jövőkép.
A romániai választásokról dr. Kincses Előd ügyvédet, független szenátorjelöltet kérdezte a Magyar Fórum.
- Az ön indulását  számos akadékoskodás előzte meg.
- 1990-ben különböző nacionalista, illetve a kommunista rendszer iránt nosztalgiát érző csoportok megtámadták jelölésemet a marosvásárhelyi törvényszéken, s így levettek az RMDSZ megyei szenátori listájának éléről. Ennek következtében került a lista első, egyetlen befutó helyére Markó Béla. Az ellenem hozott elsőfokú bírósági döntést egyébként az RMDSZ megyei szervezete nem fellebbezte meg. A szervezet akkori ideiglenes vezetője éppen Markó volt. De nemcsak ezt mulasztották el megtenni. Bécsből - ahol nemzetközi sajtótájékoztatón lepleztem le a román kormány hazugságait a fekete márciusként emlegetett marosvásárhelyi események kapcsán - telefonon kértem, támadják meg a bíróságon a szélsőséges Vatra Romaneasca Maros megyei szenátorjelöltjét. Nem tették. Aztán 2000-ben függetlenként próbáltam versenybe szállni. Akkor az RMDSZ azzal az ürügygyel nyújtott be óvást ellenem, hogy egyszerre vagyok magyar és román állampolgár. Egy olyan alakulat óvott meg emiatt, amely abban az időben kimondottan szorgalmazta a kettős állampolgárság megadását. A mostani, szakmailag szánalmas és politikailag legalábbis vitatható fellebbezés azt bizonyítja, hogy az ellenjelölt RMDSZ-elnök retteg a versenytől. Csakhogy ma már 2008-at írunk, és nem 2004-et, amikor az RMDSZ bírói úton meg tudta akadályoztatni a Magyar Polgári Szövetség indulását.
- Az új román választási törvény szerint a november 30-ai általános megmérettetésen a szavazók kizárólag egyéni jelöltekre voksolhatnak. Ez az új rendszer mennyire jó, vagy rossz az erdélyi magyarságnak?
- Amennyiben valamelyik jelölt ötven százalék plusz egy szavazatot szerez, megnyeri a választást. Ha én nyernék Maros megyében, az azt eredményezné, hogy eggyel több magyar szenátor lesz a ro-mán parlamentben. A fő ellenfelem, Markó Béla szavazatai ezzel egy "kosárba" kerülnének, és a töredékszavazatokkal egy másik szenátort - aki nem érte el ezt a százalékot - is bejuttathat a törvényhozásba. Ezt a lehetőséget magában rejti az a nagyon furcsa választókerületi rendszer, amit Romániában bevezettek.
- Miért pont Maros megyét választotta?
- Három okból indultam ebben a választókörzetben. Egyrészt ez egy nagy többségében magyarok által lakott régió Maros megyén belül, amelynek gazdasági fellendülésre van szüksége, mert ha leszakad, a magyar jellege megszűnhet. Akkor az egy tömbben élő erdélyi magyarság csupán a két székely megyére korlátozódna. Másrészt a magyarság magas aránya miatt itt el lehet érni az ötven százalékos eredményt, amely nélkül független jelöltként nem lehet mandátumot szerezni. Harmadrészt pedig nem akartam egy olyan marosvásárhelyi megméretést, amely arról szólt volna, hogy Frunda György a kommunista rendszerben besúgott-e engem vagy sem.
- Mennyire képviseli az RMDSZ most az erdélyi magyarságot?
- Úgy fogalmazhatnám meg Markó politikáját, hogy "aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére", vagyis a kritikus vélemények megfogalmazóit teljesen eltávolították az RMDSZ-ből. Így került ki onnan Király Károly, a Ceausescu rendszer egyik legnevesebb ellenállója, vagy Tőkés Lászlót említhetném, akit a tiszteletbeli elnöki székéből állítottak fel, és sok értékes embert említhetnék még.
- A múlt rendszer képviselőinek és a magyar érdekű változás szorgalmazóinak politikai megmérettetése lesz a Maros megyei választás?
- Nem szeretnék ilyen kategorikusan fogalmazni, ám a bolsevista módszerek eluralkodtak az RMDSZ vezetésében, és itt az ideje a tisztulásnak. Az előző parlamenti választási kampányban szép nagy betűk hirdették a tulipános esernyőn az RMDSZ választási jelszavát: Együtt az autonómiáért! Azóta eltelt négy év, Európához is csatlakoztunk, a változás valahogy mégsem jött el. Most pedig ott tartunk, hogy nemzeti közösségünk megosztott: választóink megszokásból szavaznak, miközben az otthonmaradók, a közélettől, közös dolgainktól elfordulók száma egyre csak növekszik. El kéne gondolkodnia Markó Bélának azon, hogy ebben mekkora az ő személyes felelőssége. Most újra választás előtt állunk, és ismét azt kéri az RMDSZ vezetője tőlünk, választóktól, hogy tartsunk velük: Együtt, tovább. Úgy kérik, mintha az autonómiát már megszereztük volna. Megszereztük? Vagy ez már elkopott a mondat végéről? S ha mégis, akkor merre menjünk? Együtt tovább, de ki tudja merre? Próbálom követni, hogy most mit akar az RMDSZ. Tizenhat éve igazgatja Markó az erdélyi magyarok dolgait. Mondhatnám, újra a régi, jól bevált forgatókönyvek szerint zajlik a kampány. Az egyedüli újdonság az volt, hogy a tömbmagyar közegben kötelező módon tanuljanak magyarul a román gyerekek. Nem volna egy elvetemült ötlet, ha ezt úgy tennék, hogy közben a kormányzási időszakban lett volna legalább egyetlen ehhez hasonló javaslata Markónak, mint oktatási ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettesnek. De így, csak azt látom, hogy szándékosan fel akarja tüzelni a román embereket. Ezt pedig mindig akkor, amikor választások közelednek.
- Tehát csak kampányautonómiáról beszélhetünk?
- Nemcsak kampányautonómia van, hanem kampányútjavítás, kampány anyanyelvhasználat és még sorolhatnám. Ezek olyan témák, amelyeket folyamatosan felszínen kéne tartani, és nem csak a választások időszakában hangoztatni. Hat éve jött létre a Maros megyei adóhivatal, ahol egyetlen sor sincs kiírva magyarul, ott, ahol a pénzünket elszedi a román állam. Most hat év után az RMDSZ szenátorai jöttek rá, hogy menynyire fontos ez. Noha a törvény előírná a kétnyelvűséget. Ez is azt mutatja, mennyire csak a kampányokban fontos a választók érdeke.
- Van-e elég munkahely Erdélyben a fiataloknak? A gazdasági válság mennyire játszik szerepet a kampányban?
- Ebben a választókerületben több mint 6500 aláírást gyűjtöttem össze, és már akkor találkoztam az emberek problémáival. Első helyen szerepel programomban a munkahelyteremtés, mivel a fiatalság munkahely hiányában elvándorol, magával viszi a jövőnket. A tsz-nyugdíjak emelése létszükséglet. Ceausescu átkos öröksége, hogy aki a mezőgazdaságban dolgozott, és megtermelte a betevőjét a városban élőknek, az sokkal kisebb nyugdíjat kap, mint a városban lakó.
- Milyen a magyarság érdeklődése a politika iránt?
- Mikor egy falun végigmegyek, akkor az emberek szép számmal kijönnek a kapu elé és elindul a panaszáradat. Maros megye magyarlakta régiója nagyon rossz állapotban van, nem figyelt az itt élőkre az RMDSZ. Megállt az idő, mióta megbukott a diktátor.
- Markó Bélának küldött egy nyílt levelet. Kapott rá választ?
- Nem csak nyílt levelet. Először magánlevélben kértem, hogy beszéljük meg közös dolgainkat, de válaszra sem méltatott. Nagyon el van gőgösödve. Ezután fogalmaztam meg a nyílt levelet.
Ebből idézem a következőket: "Tudom, kommunikációs tanácsadóid azt javasolják, hogy ne ülj egy asztalhoz olyanokkal, akik kérdeznének tőled, mégis kérlek, ne arra törekedj, hogy ellenségképet kreálj, és ne azon fáradozz, hogy romániai közszolgálati rádiók és televíziók magyar nyelvű adásaiban, valamint a magyarországi közszolgálati televíziókban ne jelenhessek meg. Kérlek téged, térjünk vissza a tárgyalóasztalhoz, úgy, ahogy sok évvel ezelőtt képesek voltunk rá. Úgy gondolom, a Duna Televízió alkalmas hely arra, hogy a nyilvánosság előtt rendezhessük közös dolgainkat. Hasonló beszélgetésre román nyelven a Realitatea TV-ben keríthetnénk sort. Beszéljünk a tényekről, eredményekről és feladatokról, mindarról, ami az embereket a mindennapjaikban foglalkoztatja. Neked is tudnod kell ezeket, hiszen ugyanazokkal a gondokkal küszködnek az emberek a te szülővárosodban, Kézdivásárhelyen, mint itt az én szűkebb hazámban: Szovátától Marosvásárhelyig. Beszéljünk a magyar nyelvet nem értő orvosokról, bírókról és rendőrökről, beszéljünk az elhagyott házakba ismeretlenül betelepülőkről, az utakról, közvilágításról, a falvakon még ma is luxusnak számító fürdőszobákról, kollektív nyugdíjakról vagy arról, hogy ma már nem kifizetődő megdolgozni a földeket. Fiataljainkról, akik Nyugatra tartanak, és magukkal viszik a jövőt is. Vagy beszéljünk csak arról Elnök Úr, hogyan kerülhetsz-e még egyáltalán közel az emberekhez." Erre válasz nem érkezett. Van az a mondás, hogy "gyáva népnek nincs hazája". Ha ilyen gyáva az, aki tizenhat éve vezeti a magyarság érdekképviseletét, retteg egy tévévitától, mindenki döntse el, hogy reagál rá.
- Erdélyben gomba módra szaporodnak az ortodox templomok, a legszebb helyeket választják ki számukra.
- Igen, ez az ortodox terjeszkedés.
- Aki Nagy-Magyarországról fantáziál, az vagy őrült, vagy gazember, az Árpád-sávos zászló a történelem szemétdombjára való - mondta Eörsi Mátyás, az SZDSZ politikusa. Mit szól ön ehhez?
- A történelmi szimbólumoknak megvan a szerepük, visszautasítást igényel az a kijelentés, miszerint a történelem szemétdombjára valók. Amikor Délvidéken a szerb nacionalisták, Felvidéken a szlovák hatóságok gyűlölettől vezérelve verik magyar sorstársainkat, még mi következhet ezután? Azt is figyelembe kell venni, hogy az anyaországból érkező "szélsőségek" jó bulinak tekintve, átmennek az elszakított területekre, ahol megcsinálják a maguk kis botrányát, csakhogy ők hazamennek, és nem gondolnak arra, hogy akik ott maradnak, azok fogják megsínyleni cselekedeteiket.
- Mi kell ahhoz, hogy végre meg is valósuljon a magyar lakta területek autonómiája?
Az autonómiát csak egységes fellépéssel, nemzetközi támogatással és a román közvélemény megdolgozásával érhetjük el. Az RMDSZ "kampányautonómia" stílusa igencsak hátráltatja az ügyet. Hozzáállásuk kétarcúságát két adattal bizonyítom: 2004-ben a Székely Nemzeti Tanács Csapó József által kimunkált törvénytervezetét csak hat képviselő írta alá, ráadásul 18 év óta nincs egy, az érdekképviselet által kidolgozott vagy elfogadott, autonómiáról szóló törvénytervezet. Nem kampányidőszakban, hanem mikor megnyugodtak a kedélyek, akkor kell elfogadtatni az autonómiát a román közvéleménnyel. 
Oláh János József