A jövőre tartandó európai uniós választásokon Sütő Gábor diplomata, volt brazíliai nagykövet lesz a MIÉP listavezetője. A nyugalmazott nagykövet a Magyar Fórum kérdéseire válaszolt.
- Milyennek látja  a 2008-as évet?
- Nagyon meghatározó elgondolkodásra ritkán jutnak az emberek az év végén. Sajnos, nem volt sok örömteli élmény az ország életében. Magyarországon minden rothad, és ennek következtében a társadalmi és politikai tevékenység meglehetősen érdekes fordulatokat produkált a bel- és külpolitikában egyaránt. Az ember nem állhatja meg, hogy ne próbáljon beleszólni valamilyen formában az események alakulásába, ami elszomorító, hogy mostanában ez is túl nehéz, mert olyan erők monopolizálták a hírt terjesztő eszközöket, amelyek abban érdekeltek, hogy ez folytatódjon. Az elmúlt években is, de ebben az évben nagyon láthatóvá vált az egyre nyíltabb magyarellenesség. Nyílt és kifinomultabb formákban tűnik fel. A történelmi jelképeink támadását említhetném, akár az életkörülmények alakulását, oktatást, vagy egészségügyet, amelyek olyan irányítás alatt állnak, ami nem felel meg a nemzeti érdekeknek. Mintha arra menne ki a játék, hogy egyre kevesebb magyar maradjon meg, és ezt a látszatot már nem is takargatják. Az állandó viszszatérő téma a gyűlölettörvény bevezetése. Folyik a világban a terroristaellenes harc, ami valójában intézményesített állami terrorizmus, amit szellemi terrorizmus kísért. A magyar kormányok elébe is mennek az elvárt igényeknek, és szolgai módon mindent teljesítenek. Ennek következtében magyar katonák halnak meg idegen földön, még idegenebb érdekekért. Az országban pedig jön a gyűlölettörvény, hogy még megszólalni se lehessen. A nemzetközi idegen érdekek szolgálói elfojtják mindazt, ami magyar és ami természetes. Tartok tőle, hogy ez a tendencia folytatódik 2009-ben is.
- A NATO-hoz, és az Európai Unióhoz való csatlakozás egyeseket  nagy reményekkel töltöttek el, végül nagy csalódást okoztak. Felébredtünk volna  az altatásból ?
- Valóban  nem Kánaánt hozott nekünk a csatlakozás, amivel hitegettek, kiderült, minden hazugság volt. Bebizonyosodott, hogy ezek a szervezetek rosszabb lehetőségeket biztosítanak a nemzeti jellegű fejlődéshez, mint ahogy a KGST-ben, vagy a Varsói Szerződésben tapasztalhattuk, és ezt bátran mindenkinek ki kell mondani. Nekünk azt mondták, csatlakozzunk Európához, de mi mindig is európaiak voltunk. A csatlakozás valamilyen államközi szervezethez akkor érdemes, ha valós érdekeinket tudjuk képviselni, ha hasznunk van belőle, és nem csak a többieknek belőlünk. Ez nem valósult meg, sem a NATO- ban, sem az EU-ban. Az unióhoz való csatlakozás, ha visszaemlékezünk, megszorításokkal járt, például a mezőgazdaság területén, ahol a magyar paraszt huszonöt százalékkal kevesebb térítést kapott, mint a franciák kaptak. A csatlakozásban ki nem mondott, de a másik oldalról megkövetelt feladat volt a mezőgazdaság szétverése, ez ma már nyílt titok. Ez meg is történt, szétverték a feldolgozó-, a termelőipart. A napokban is arról cikkeztek az újságok, hogy le sem tudjuk hívni azokat a pénzeket, ami járna az országnak. Az adott illetékes szervek felkészületlenek, felelőtlenek, vagy tudatosan hátráltatják is a pénzek felhasználását. Ha meg felhasználják, akkor pedig a korrupció gyanúja lengi körül. A liszszaboni szerződés - ahogy nevezik az új alkotmányt - megszületésének másnapján, országunk vezetői a magyar parlamentben elfogadtatták elsőnek az összes tagállam előtt, anélkül, hogy tudták volna, mit tartalmaz. Ennél nemzetellenesebb lépést nehezen lehet elképzelni, az írek itt jó példát mutattak Európának. Egyetlen párt volt csak az országban, amikor a csatlakozás napirendre került, a Magyar Igazság és Élet Pártja, mely kimondta, hogy "így nem" csatlakozhatunk. Nem a csatlakozást ítéljük el, hanem a feltételeit, mert ez a szerződés, ami ma él, az egyenlő a gyarmatosítással. Sajnos csatlakoztunk, és ennek következményeit most viseljük.
- A NATO-csatlakozás csupán  arra kellett,  hogy rendelkezésre bocsássuk a légterünket a szerbek elleni légicsapásokhoz.
- Ez így van, ebből a szerződésből is mások húztak hasznot Magyarországból, a Kárpát- medencei magyarság kárára, hiszen ezzel még rosszabb helyzetbe kerültek a vajdasági magyarok. Hasznunk semmi nem volt, pedig ahogy akkor Csurka István leírta, lett volna lehetőség a vajdasági területek visszacsatolására, a darabokra hulló Jugoszláviától. Olyan háború folyik a világban, amit nemcsak meg kell kérdőjelezni, hanem ennek véget kell vetni. A magyar külpolitika a csatlakozásnál és ma is hihetetlen gyengeséget mutat. Mikor a szomszédos országok csatlakoztak, és nekünk akkor már vétójogunk volt, mégis minden feltétel nélkül elfogadtuk őket, és nem követelt a magyar politika jogokat az elszakított országrészeken élő magyaroknak. Szégyen. Most ezért meg is fizetünk azzal a magyarellenességgel, ami jelentkezett szinte valamennyi szomszédos országnál. A legutóbbi külügyminiszter kinevezésénél is nevetséges dolgok történtek, mikor Göncz Kinga kijelentette, hogy ő csodálkozott a legjobban, hogy ezt a pozíciót szabták rá. Gyurcsány pedig úgy reagált, azért lett Göncz Kinga, mert a szociális minisztériumban már dolgozott, és a magyar külpolitika a jövőben elsősorban szociális kérdés... Ilyenekkel van tele minden napunk, és nem csoda, hogy az ember rosszul érzi magát.
- Mint egykori brazíliai nagykövet, rálátással bír Dél-Amerikára. Mi a véleménye az  Egyesült Államok agresszív politikájáról?
- Latin-Amerika kiesett az Egyesült Államok látóteréből az utóbbi években, mivel a 2001-es események óta világpolitikája más területekre koncentrálódott. Ahol olaj, földgáz és más kincsek vannak, ott próbál befolyást szerezni, és védelmezni Izraelt. Latin- Amerika élt is ezzel a lehetőséggel, több államban is baloldali - de nem összetéveszthető az ottani baloldal a kelet-európai baloldalisággal - fordulat zajlott le. A Chavez hatalomra kerülése talán a leglátványosabb példa erre. Azt jelenti, hogy a nemzeti érdekeket veszik figyelembe, ellentétben az elődeikkel. Két-három évtizeddel ezelőtt volt Latin-Amerika olyan helyzetben, mint most mi. Akkor a kiárusítás politikája folyt, mindent eladtak, privatizáltak, az idegen tőke uralkodott az országokon. De ezek az országok kezükbe vették a saját ügyeiket. Venezuela, amely gazdag olajmezőkkel rendelkező ország, és ennek felhasználásával, lehetőségével függetlenítette magát az idegen tőke alól, segítve ezzel szomszédos államokat is, hogy olcsón adja nekik az olajat. Ez a folyamat remélhetőleg egyre több helyen folytatódni fog. Az USA persze mindent megtesz, hogy ezekben az államokban a hatalmat megbuktassa. Bolíviában például támogatják a terrorista csoportokat, hogy az ország váljon ketté, a gazdagabb része pedig Amerika-párti legyen. Folytatják hosszú évtizedek óta Kuba gazdasági blokádját. Ez a gazdasági terrorizmus, amit ötven éve folytat az Egyesült Államok.
- 2001. szeptember 11-én a WTC ikertornyainak  lerombolásával alapozták meg a terrorizmus elleni harcot. Viszont az igazságot azóta sem tudjuk.
 - Nagyon sok nyitott kérdés van. Ez egy- előre szervezett terrorizmus volt, erre nagyon sok könyv, film, dokumentum világított rá, ami megkérdőjelezi a hivatalos álláspontot. Nem az történt, és nem úgy történt, ahogy próbálják elhitetni velünk. Az előzményeket tekintve, figyelembe kell venni, hogy 2000-re kialakult egy Amerika-Izrael-ellenes széles körű összefogás. Különböző kimutatások eredménye volt, hogy a világbékét a legjobban fenyegető országként Izraelt és Amerikát tartották a föld lakosai. A harmadik világ országai és a szociális nehézségekkel küzdő államok összefogtak, szerveztek Afrikában egy rasszizmusellenes konferenciát. Itt nyíltan rasszistának minősítették az Egyesült Államokat, sőt felvetették, hogy a rabszolga-kereskedelemért jóvátételt követelnek, a holokauszt mintájára. Ebben a hangulatban bor-zasztó szamárság lett volna az iszlámmozgalmak részéről merényletet követni el az USA ellen, hiszen jó pozícióban voltak. Az ameri-kaiak éppen ezt használták ki a megszervezett terrorizmussal, hogy az áldozat szerepébe kerüljenek. A semmiből előtűnt Barack Obama. Azt már most látjuk, hogy Izrael védelme továbbra is nagyon fontos Amerikának, sok zsidó politikussal veszi körbe magát az új elnök. Eddig, aki bírálta Izraelt, az rögtön antiszemita lett, mostantól aki Amerikát bírálja, rasszista lesz. Obama megválasztása volt hivatott a rabszolga-holokauszt kárpótlásának megakadályozására is, és az amerikaiakkal szembeni követelések lefékezésére. Szeptember 11. éppen ezeket a folyamatokat akadályozta meg. Ugyanakkor a New York-i tőzsde összeomlását - ami most következett be - arra az időszakra várták. Gazdasági leépülésben volt az ország, kellett valamit tenni. Nem véletlen, hogy minden komoly tanulmány állítja: Bin Ladennek semmi köze ehhez. Az izraeli Moszad és a CIA összeesküvése volt. Ezután megindulhatott az antiterrorista háború, amihez kellett újabb fegyver, a fegyveripar pedig mindig az amerikai gazdaság motorja volt. Ki merem mondani, hogy a WTC-tornyok elleni támadás egy jól szervezett önprovokáció volt, aminek a következtében kialakult az intézményes állami terrorpolitika.
- Ez nem szellemi terrorizmus?
- A világban sok könyv és film jelent meg, nálunk Magyarországon még el van hallgatva a történet igazságának bemutatása. Juliette Chiesa olasz EU parlamenti képviselő  filmje "nulla" címmel ebben az évben jelent meg, amit Brüsszelben mutattak be. Ebben kimondja, hogy a 2001. szeptember 11-ei események hivatalos állításában egyetlen igaz állítás sincs. Háborús bűnösként lehetne elítélni azokat, akik ennek ürügyén elindították Afganisztán és Irak ellen a háborút. Ezeket a szerzőket befeketítik, üldözik. Jimmy Walter amerikai milliomos, építkezési vállalkozó könyvet írt, amiben cáfolta a hivatalos verziókat, ezért az FBI elüldözte a saját országából. Jelenleg Hollandiában él. Mindez mögött a pénz, az olaj és a földgáz feletti uralom rejtőzik.
- 2009 nyarán  az EU-választáson Sütő Gábor  a MIÉP listavezetőjeként indul. A MIÉP az egyetlen párt, amely nem bólogató jánosokat szeretne az EU parlamantjébe küldeni.
- Valóban, most is valljuk, hogy "így nem" lehet.  Ez azt jelenti, hogy mi ki merjük jelenteni, az EU-tagságunknak csak akkor van értelme, ha a nemzeti érdekeinket jobban tudjuk érvényesíteni. Fel kell számolni a gyarmatosító rendszert. Az EU-ból ki kell vonni minden amerikai és izraeli érdeket, és ami marad, az európai legyen, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetve ezzel a nemzetek Európájára. Az sem biztos, hogy az EU egy végleges intézmény, könnyen lehet, hogy ez a válság nagy változásokat hoz az EU tagállamainak gondolkodásában. Az EU-nak is az lenne az érdeke, ha az egykori mezőgazdasági nagyhatalom Magyarország visszatérne ebbe a szerepkörébe, ezzel gazdagítaná Európát. A kultúrából nem kéne idehozni a nyugati mocskot, megvan nekünk a saját kultúránk, ami-vel eddig is bebizonyítottuk, hogy gazdagíthatjuk a világot. Magyarként kell hogy európaiak legyünk, nem kozmopolita szemlélettel, amire törekszenek a regnáló kormányaink.
- Kicsit fáradtnak látom az embereket.
- Lehet, hogy van egyfajta minden mind-egy hangulat, de azért parázslik is a társadalom, ha a tüntetéseket nézem, ahol látszik, hogy már egymásért képesek kiállni egyes munkavállaló szervezetek. Látszik, nem törődik bele mindenki a sorsába.
Oláh János József