November 9-én lezárult Ukrajnában az előkampány az államfői posztra, s addigra 16 személy jelentkezését hagyta jóvá a választási bizottság. A jelöltek közt van Viktor Janukovics, a Régiók Pártjának vezetője, akit sokan a legesélyesebbnek tartanak, valamint legközelebbi konkurense, Julija Timosenko miniszterelnök-asszony. Viktor Juscsenko államfő független jelöltként kíván indulni a választásokon. Az elnökválasztásról, s arról, hogy a KMKSZ kit támogat jelenleg, s mennyire igaz az a hír, ami a sajtóban megjelent, miszerint: a kárpátaljai magyarság Janukovicsot támogatja – Dr. Brenzovics Lászlót a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség  (KMKSZ) és Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökét kérdezem.

 

-Még mielőtt a fő témáról beszélnénk: Ukrajnában prezidentális köztársaság van?

 

-Fél-prezidentális, ami a prezidentális és a parlamentális között helyezkedik el. Így több az államelnök jogköre, mint pl. Magyarországon. Nálunk, úgy, mint Franciaországban, az elnök és a miniszterelnök egyaránt rész vesz a kormányzásban. A köztársasági elnököt nem a törvényhozás választja így az elnök pártállása eltérhet a parlament többségétől és a miniszterelnökétől.

 

-Gondolom, nem én vagyok az első és egyetlen, aki megkérdezi öntől, hogy kit fog támogatni a KMKSZ az elnökválasztáson. Mert, ahogy a bevezetőben mondtam, azt lehet olvasni a magyar sajtókban, hogy a kárpátaljai magyarok Janukovics mellett vannak.

 

-Nem mindenki, ez a hír csak félig igaz. A másik magyar szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) döntött úgy, hogy Janukovicsot fogja támogatni. Nemrég volt a KMKSZ-nek, a kárpátaljai magyarok reprezentatív szervezetének a választmányi ülése, s ott azt a döntést hozták, hogy egyelőre senkit nem támogatunk. Várjuk a fejleményeket.

 -Arra számítanak, hogy valaki megkeresi önöket?

 

-Elsősorban azt várjuk, hogy azokban az alapvető kérdésekben, amelyek a kárpátaljai magyarságot foglalkoztatják, valaki egyértelműen nyilatkozzon. Ezek főleg nyelvi és oktatásjogi kérdések. Ilyen nyilatkozatot még nem hallottunk egyetlen egy jelölttől sem.

 

-Janukovicstól sem? Hiszen a politikus a nemzeti kisebbségek helyzetének javítását ígérte Beregszászon.

 

-Ő nagy általánosságokban beszélt ezekről, ám konkrét ígéreteket nem kapott tőle a kárpátaljai magyarság. Ő főleg az orosz kisebbség jövőjéről beszél. Az egyetemi felvételi kérdésében és a magyar oktatás jövőjéről nem beszélt konkrétan.

 

-Azt írják a karpatinfo.net-en önökről: „Viktor Juscsenkót, ősrégi szövetségesüket – miután az lenullázta önmagát és a KMKSZ szemében is bizonyossá vált, hogy az európai demokrácia álcája alatt egy nemzetállamot építget – politikai hullának tekintik. A többi jelölt közül csupán ketten jöhetnek számításba: Julija Timosenko és Viktor Janukovics. Igen ám, de a miniszterelnök asszony, nem mutat érzékenységet a kisebbségi gondok iránt sem, mi több, az országban élő nemzetiségek kimondottan a regnálása alatt kapták miniszterei által a legfájdalmasabb pofonokat. Így bizony elég nehéz lenne elmagyarázni a magyarságnak, miért is adja szavazatát a szépasszonyra.” Mi a véleménye ezekről a sorokról?

 

-Mi annak idején Juscsenkot támogattuk a második fordulóban, miután egy szerződést írtunk vele alá Orbán Viktor jelenlétében. Juscsenko a szerződésben azt ígérte, hogy kiáll a kárpátaljai magyarság fontos kérdései mellett. Ennek a komoly szerződésnek a pontjait viszont nem tartotta be. Így nyilvánvaló, hogy nem fogjuk őt támogatni. Akkor nem tudhattuk, mit hoz a jövő, hiszen egy ilyen szerződés felébresztette a reményünket, hogy bizonyos problémák minél hamarabb meg fognak oldódni. Az teljesen nyilvánvaló, hogy Janukovics és Timosenko párharc lesz a második fordulóban, de még egyszer megerősítem, még nem foglaltunk állást a támogatásról.

 

-Mit gondol: van politikai értelemben vett magyar kártya Ukrajnában?

 

-Nincs. Ukrajna hatalmas ország és csak 150 ezer magyar él benne. Azonban szoros eredmény esetén a magyar szavazatok is számíthatnak.

 

-Azt szokták mondani, hogy Janukovics az oroszok politikusa, míg Juscsenko és Timosenko a Nyugat emberei. Ez igaz?

 

-Kétségtelen, hogy léteznek ezek a jelzők, melyek nem teljesen fedik a valóságot. Mindhárman elsősorban ukrán politikusok és a hazai politikai küzdőtéren próbálnak meg eredményeket elérni.

 

-Azt olvastam az egyik magyarországi napilapban, hogy Juscsenko a járvány miatt az elnökválasztás elhalasztásával riogat.

 

-Voltak olyan megnyilatkozások, melyekből erre lehet következtetni. Ma – november 9-én – olvastam az interneten, hogy mégsem szándékozik rendkívüli állapotot bevezetni. Erre jogilag sincs esélye, mert a rendkívüli állapot bevezetéséhez a kormány ajánlása és a parlament jóváhagyása szükséges.

 

-Már említettük a Gajdos István által vezetett UMDSZ-et. Tudjuk, hogy ők kit támogatnak, sőt létrehoztak egy magyar-román-orosz szövetséget, mert úgy látják, hogy Ukrajnában erősödik az intolerancia, az idegengyűlölet, az erőszakos ukránosítási törekvés, a nemzetiségi nyelvek elnyomása.

 

-Ukrajnában a magyarokon kívül nincsenek nemzetiségi alapon szerveződő pártok. Ezért kétséges, hogy ennek a szövetségnek lesz akkora politikai súlya, hogy befolyásolja az eseményeket. Az említett tendenciák kétségkívül megvannak, s nyilvánvaló, hogy a fenti kisebbségek rendelkeznek saját oktatási rendszerrel. Az is kiemelendő, hogy az orosz kisebbség Kelet felé, Oroszországhoz húz, míg a másik kettő európai irányultságú. Így vannak közös és ellentétes érdekek is.

 

-Ha már itt tartunk: mi abból az igazság, hogy az önök pártja a jelenlegi magyarországi ellenzékhez, míg Gajdosék az MSZP-hez kötődnek?

 

-Az UMDSZ nevében nem nyilatkozom. Mi azokhoz a magyarországi pártokhoz kötődünk, melyek felvállalják a határon túli magyarság érdekeit. Gondoljunk csak a népszavazásra.

 

- Milyen jövő vár a kárpátaljai magyarságra, ha Janukovics, s milyen, ha Timosenko fog nyerni?

 

-Kételkedem a totális győzelemben. Ebben a fél-elnöki rendszerben bárki győz, eleinte marad a parlament és a kormány. Janukovics győzelmével várhatunk valamilyen elmozdulást a kisebbségi kérdésben, ha rá tudja erőszakolni akaratát a parlamentre és a kormányra. Timosenko győzelmével pedig valószínűleg folytatódni fog a jelenlegi politika.

 

-Mit gondol: lesz előrehozott parlamenti választás? Azt mondják ugyanis, hogy az új elnöknek nincs esélye a mostani parlamenttel hatalmat gyakorolnia, tehát oszlatnia kell.

 

-Elképzelhető, s valószínű, hogy fel fogja oszlatni az új elnök a parlamentet. Mindkét nagy pártnak meg van a megfelelő számú képviselője ahhoz, hogy parlamenti mandátumai leadásával kikényszerítsék a feloszlatást.

 

-Beszéljünk a Változások Frontja vezetőjéről, Arszenyij Jacenyukról. Ő az, aki annak idején külügyminiszter is volt, s akit néhány hónappal ezelőtt tojással és paradicsommal dobáltak meg Ungváron. Hívei a második fordulóban ki mögé fognak állni?

 

-Van egy olyan mondás, mely szerint az elnökválasztás harmadik helyezettje lesz a jövőbeni miniszterelnök. A politikusnak viszont -elhibázott kampánya miatt- népszerűsége folyamatosan csökken.

 

-Aztán itt van a Nemzeti Bank egykori elnöke Szerhij Tihipko, aki régebben Janukovics kampánystábját vezette, de most egyénileg is elindul. A bankár-politikus szerint a külföldön élő ukránok csak a sült galambot várják, míg a magyarok például erős politikai érdekképviseleteket építettek ki. Mi ezekről a mondatokról a véleménye?

 

-A határon túli magyarság mindenütt megpróbálja megszervezni a saját politikai képviseletét a lehetőségekhez mérten több-kevesebb sikerrel. Tény, hogy ilyen mérvű érdekképviselet a határon túli ukránságra nem jellemző. Sajnos, azt látjuk, hogy manapság visszaszorulnak azok a szerzett jogok is, melyeket a határon túli magyarok élveztek az adott országokban. Ezért nehéz lesz egy új magyar legitim kormánynak a választások után a határon túli magyarok érdekeiért küzdeni.

 

-Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek elnöke mondta nekünk: „A jelenlegi jogszabályok szerint egy magyar anyanyelvű gyerektől az emelt szinttű érettségin ugyanolyan teljesítményt vár el a vizsgabizottság a kötelező ukrán nyelv és irodalom vizsgán, mint amit az ukrán anyanyelvű érettségizőkkel szemben támasztanak.” Van remény arra, hogy ez a helyzet megváltozik?

 

-A közmondás szerint a remény hal meg utoljára. Sajnos az oktatással kapcsolatos gondok eddig csak súlyosbodtak. Egy példa ennek érzékeltetésére: valószínűleg a következő tanévben egyetlen egy magyar nyelvű tankönyvet sem lesz kiadva. Azt mondják, nincs rá megrendelés. Lehet, hogy lesz ez ügyben is elmozdulás. De! Az ukrán politikum széttagoltsága miatt a pártvezetők kompromisszumokra kényszerülnek, s ezeknek a paktumoknak, engedményeknek a tárgya általában a humán szféra. Tehát a hatalomra jutó polgári erők, kelet-ukrajnai vezetők általában olyan kompromisszumokat kötnek, hogy megtartják a gazdasági szférát, az oktatásit, a humánt pedig átengedik a nacionalistáknak.

 

-Kicsit távoli az időpont, de május utolsó vasárnapján lesz az előrehozott helyhatósági választás. Ezt többen jogellenesnek mondják.

 

-A parlament döntése totális jogi nonszensz, még ukrán mércével mérve is, hiszen az alkotmány szerint a tanácselnököket, polgármestereket 2010 március végén kellene megválasztani, a helyi képviselőtestületeket meg 2011 március végén. Tehát egy alkotmányellenes döntésről van szó. Így az említett dátum sem biztos. Jelenleg, mikor a gazdasági válság nagyon érzékenyen érinti Ukrajnát, akkor veszélyes játék az, ha egy éven keresztül kampányolással és választással van elfoglalva az ukrán közélet.

 

Medveczky Attila