Csak a magyaroknak nincs kettős állampolgárságuk a Vajdaságban

2008. május 26. hétfő, 06:41 adminisztrátor
Nyomtatás


Surján László európai parlamenti képviselővel beszélgettünk.
Koszovó függetlenségének elismerése sürgeti délvidéki honfitársaink magyar állampolgárságának megadását?
Természetesen ezt meg kéne adni minden honfitársunknak. Sajnos erre semmilyen politikai akaratot nem látunk. Most az a helyzet, hogy egy vajdasági szlovák ember előveszi a szlovák útlevelét és könnyedén hajt át a szerb-magyar határon. Ugyanezt egy magyar nem tudja megtenni. Mindez annak köszönhető, hogy a kormánypártok a kettős állampolgárságról szóló népszavazásnál olyan kampányt folytattak, ami az idegenben rekedt magyarok ellen szólt. Nagy különbség van a Vajdaságban élő románok, szlovákok, horvátok valamint a magyarok között.

Nevezetesen azért, mert az előbb említett három népcsoport mindegyike kérheti és megkapja a kettős állampolgárságot. Bukarest, Pozsony és Zágráb ilyen típusú védelmet is biztosít saját nemzettársainak. Egyedül a magyar kormány nem teszi ezt meg, azzal érvel, hogy "az unió nem nézné jó szemmel", ez persze hazugság, mert az EU-nak ehhez semmi köze. Ez a kormány hazugságkampánya.
 

Románia, Szerbia és Horvátország parlamentjében vita nélkül ment át saját testvéreik állampolgárrá nyilvánítása.
A Vajdaságban élő, létszámukat tekintve jelentősebb kisebbségek közül valóban csak a magyarok nem élhetnek a kettős állampolgárságból fakadó előnyökkel. Ezért a KDNP kezdeményezte, hogy kezdődjenek ötpárti tárgyalások erről az ügyről. Azt gondolom: "mindig meg kell tenni azt, amit lehet, akkor is, amikor nem lehet megtenni azt, amit kell". Eddig magánjellegű megbeszélések voltak,  az ügy nem reménytelen, persze garanciák nincsenek.
Mi a véleménye az óvatoskodókról?
Ennek túl sok értelme nincs, nekünk kettős feladatunk van. Az óvatosság, a nemzettársaink védelme, ugyanakkor részei vagyunk egy folyamatnak, amiből kilógva, a nagyon elítélendő romániai és szlovák magatartáshoz kerülnénk közelebb. Ezek az államok féltik a saját területeiket, és ezért Koszovót precedensnek tekintik, ezért ellenzik függetlenségének elismerését. Ezt a nézetet Szlovákiában egyértelműen az ultranacionalista kormánypártok képviselik. Elfeledkeznek arról, hogy ha ilyen területi átcsoportosítás és önállóvá válás nem engedhető meg, akkor Szlovákiának sem lenne módja létezni.
 

Kikiálthatnák a független Palesztin Államot, vagy esetleg Székelyföld önrendelkezését is.
Én azt gondolom, túlzásokba nem szabad esni a párhuzamokat illetően.
 

Miért  lenne ebben  túlzás?
A helyzet mindenütt más, egyéni szempontok alapján variálódik. Egyébként, ha a baszkok, katalánok vagy bármely népcsoport úgy gondolják - Isten éltesse őket.
 

Mi a véleménye erről a Vajdasági Magyar Koalíciónak?
Kapcsolatban vagyunk velük. Õk régóta szorgalmazzák a kettős állampolgárságot, azt gondolom, a szívükből beszéltünk.
 

Kettős állampolgárokként uniós állampolgárok lehetnének a vajdasági magyarok?
Igen. Erről szól a mi akciónk. Ezt már korábban meg lehetett volna tenni, ahogyan szlovák és román részről is megtették.
 

Az Európai Unióban hogyan viszonyultak a március 9-i népszavazás eredményéhez?
Hivatalosan sehogy, ez nem EU-s téma. Bár az EU parlamenti képviselők szemében egy elbocsátó szép üzenet megfogalmazása a kormány felé.
 

Mennyire fogadják el ezt a kormányt EU-ban?
Nagyon nem szeretném, ha bármely magyar kormány sorsa attól függene, hogy kintről hogyan néznek rá. A népszavazás azért csodálatos, mert hihetetlen nagy egységet mutatott a magyar társadalom. Nagyon örülök annak, hogy a politikai pártok egyike sem próbálta meg kisajátítani az eredményt. Mert egy pártokon túlmutató összefogás jött létre, ami annak a bizonyítéka, hogy új többség van kialakulóban, ami nem pártokban gondolkodik. Ez a tisztességes a szavazók felé: azért, mert ebben az ügyben egyetértettünk, még nem vagytok nekünk elkötelezettek.
Köszönöm az interjút, képviselő úr.
O. J. J.