Kormánypárt lehetne a Magyar Koalíció Pártja

2008. május 24. szombat, 06:47 Oláh János József
Nyomtatás


Megjelent a Magyar Fórum 2008. május 15-i számában
A Magyar Koalíció általában véve tisztességes eredményt ért el. Kostunica  Szerbiai Demokrata Pártja és az Új Szerbia közti pártszövetséget 457 092 szavazó tün-tette ki bizalmával. Ez 30 parlamenti helyre lesz elegendő. A Szerbiai Szocialista Párt köré tömörült pártszövetségnek 20 képviselői helye van, a Magyar Koalícióra az eddigi adatok ismeretében 74 819-en szavaztak, ami 4 parlamenti helyhez elegendő. Ez kevesebb a januári elnökválasztáson Pásztor Istvánra adott szavazatoknál, de valamivel több, mint ahány voksot a koalíciót alkotó három magyar párt a 2007. januárjában tartott parlamenti választásokon szerzett.
Pásztor István, a Magyar Koalíció elnöke tájékoztatja  lapunk olvasóit.


- Meglepetést okozott ez a hétvégi választás, ugyanis mindenki számára váratlan volt az aránylag visszafogott,  ami alig 60%-os részvétel. Mi is, ahogyan mások, 70%-osra számítottunk. A radikálisok  4  mandátumot veszítet-tek: 29,36%-ot kaptak, ez 78 mandátumot jelent. Az Európai Uniót támogató pártok erősödtek meg. 38, 44%-kal 102 képviselői helyük lesz. A Magyar Koalíció teljesítménye, ugyan elmarad egy mandátummal a kitűzött céltól, viszont eggyel több, mint amennyivel eddig rendelkezett. Nagy csata volt az egész kampány, valóságos háború dúlt az ellenfelek között a választási porondon, ám ennek ellenére talpon maradt a  magyar koalíció. Tehát a négy képviselői helyet jó eredményként értékelem. Az tűnik reálisnak, hogy az európai orientáltságú erők fognak kormányozni. Ehhez  szükség van a volt milosevicsi szocialisták becserkészésére is. Ebben az összetételű parlamentben a Magyar Koalíció négy mandátuma nélkülözhetetlen a kormányalakításhoz. Azért is tartom jónak az eredményt, mert a magyar politika országos szinten megerősödik, megkerülhetetlen tényezőjévé válik Szerbiának.
- A vártnál mégis egy mandátummal kevesebb jutott az önök pártjának. Miért?
- A szavazópolgárok különbséget tettek a listák vonatkoztatásában. Ez a szavazás egy háromszintű választás volt. Parlamenti, tartományi és önkormányzati képviselőkről kellett dönteni 20 ezer szavazattal. Többet kaptunk az önkormányzati és a tartományi listánkra, mint a parlamentire. Ennek magyarázata abban található meg, hogy nagyon sok választópolgár, aki támogatja a magyar politikát, mégis a demokrata pártra adta a szavazatát, mert abban látta az erőt, ami megállítja a radikálisok előretörését és azzal járó további elszigetelődést. Ez számunkra intő jel. Európai orientáltságunkat a  jövőben határozottabban kell kifejeznünk a választóink felé.
- A közvéleménykutatásokban 10%-kal vezettek az orosz barát radikálisok még néhány hete.
- Valóban, de jelentős események történtek az elmúlt napokban, Szerbiában. Az egyik ilyen a stabilizációs szerződés aláírása, a másik a térítésmentes vízum megszerzésének lehetősége, a harmadik pedig az, hogy nagy beruházok kezdődtek meg az országban. Ezek a dolgok megváltoztatták az emberek véleményét. A radikálisok táborában nagyon sok olyan ember van, aki ugyan szerb nacionalistának nevezhető, de már nem tud addig a szélsőségig elmenni, amit a radikális párt a kampány során újra elővett.
- Érte a magyarokat  atrocitás a kampányban illetve a választások napján?
- Kirívó eset nem volt. A Szerb Radikális Párt és a Szerbiai Demokrata Párt aktivistái  a Vajdaságban több  szavazóhelyen megakadályozták, hogy kitűzzék a tartomány zászlaját. Ezzel  durván megsértették Szerbia alkotmányát és az állami jelképek használatáról szóló törvényt. A szerb nacionalista pártok ilyen reagálása nem okoz meglepetést. Mind a radikálisok, mind Vojiszlav Kostunica kormányfő pártja ellenzi a tartomány lényegi autonómiájának helyreállítását, a zászló használatában pedig állami felhatalmazásokra való törekvést, szeparatizmust látnak. Ezektől az incidensektől eltekintve a Vajdaságban rendben, zavartalan légkörben zajlottak a választások. A Tartományi Választási Bizottság csak kisebb szabálytalanságokról számolhatott be.
- Milyen feltételekkel csatlakoznának a Tadics vezette kormánykoalícióhoz?
- Pontosan megfogalmazott, kidolgozott feltételeket egyelőre nem tudok mondani. Még saját pártunkban sem jutottunk el odáig, hogy erről beszéljünk. Az biztos és egyértelmű, hogy az általunk megfogalmazott programok pontjai alapján kívánunk csatlakozni egy ilyen koalíció-hoz. Nekünk nem a kormányzásba való bekerülés a legfőbb célunk, hanem az, hogy megvalósítsuk azt, amiért ránk adták a szavazataikat és bíztak bennünk választóink. Ilyen az Európai Unióhoz való csatlakozás, a decentralizáció, a tartományi autonómia visszaállítása és a nemzeti autonómia megteremtése.
- A szocialisták  a mérleg nyelve. Elképzelhető, hogy a radikálisokkal kötnek inkább szövetséget?
- Én nem tartom ezt elképzelhetőnek. A szocialistáknak ez egy jó pillanat, hogy a 90-es évek hordalékát lemossák magukról.
- Azért a szocialisták nehezen emésztik meg, hogy kiadták legfőbb vezérüket, Milosevicset Hágának.
- Ez igaz, de az érzelmi kötödést felváltja majd a hosszú távú politikai előretekintés, a racionalitás.
- A független Koszovóban is szavazhattak az ott élők. Ott hogy zajlottak le a választások?
- Ezek az északi területek, amelyeknek Szerbiával folyamatos kapcsolatuk van. Az ott élők a koszovói függetlenséget nem fogadják el. Aránylag kicsi a szavazótáboruk, és ez a radikálisoké.
- A szabadkai eredmények ismeretében mekkora esélyt lát arra, hogy ön legyen Szabadka polgármestere?
- Én a demokratikus orientáltságú blokkban látom a potenciális partneri kört. Velük a következő napokban, hetekben tárgyalni kell. A 32/21-es arány lebontandó. A 32 képviselői hely minimum három párt között oszlik meg. Ennek a három pártnak és az MK-nak kell megegyezésre jutnia. Szerintem a Szabadkai Fejlesztési Programmal olyan tervet fogalmaztunk meg, ami jó alapja lehet a tárgyalásnak. A radikálisokkal a választási kampány előtt és alatt is tárgyaltunk, ezt követően is fogunk. Azt viszont nem tudom elképzelni, hogy koalíciós megállapodást kössünk velük. A tárgyalást a parlamentáris demokrácia alapjának tekintem, attól függetlenül, milyen távol állunk ideológiailag egymástól, de jelen pillanatban semmiképp sem tudom elképzelni, hogy a radikálisokkal bárhol, bármilyen szinten is koalícióra lépjünk. A 22 300 szabadkai szavazat 3000-rel több, mint amennyit én a januári elnökválasztás első fordulójában kaptam, és körülbelül a duplája annak, amit a Vajdasági Magyar Szövetség kapott három és fél éve. Mindenképp van egy jelentős előrehaladás: a szabadkai szavazatok 27 százalékát kaptuk meg. Ha ezt összevetjük az összlakosság számával, elégedettek lehetünk, ugyanis Szabadkának alig több mint 35 százaléka magyar. Ezek szerint feltételezhető egy jelentős előremozdulás a szabadkai magyar szavazók irányából az MK felé. Az pedig szerintem tényként kezelhető, és el kell fogadni, hogy a bennünk kialakult kép Szabadkáról, mint magyar városról, sajnos már nem felel meg a valóságnak.
- Mit tart a választás legnagyobb tanulságának?
- Szerintem még a Demokrata Pártot is meglepte az általa vezetett koalíció nagy arányú győzelme. Számomra a Liberális Demokrata Párt visszaesése is meglepő volt.
Oláh János József