Vigyázat! A bolsevik-liberális hatalom, s benne elsősorban az SZDSZ céljai, megváltoztak. Fel ugyan nem adták a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszer bevezetését, sem pedig a magyar iskolarendszer tönkretételét, de belátták, hogy eredeti, általuk elképzelt formájában semmiképpen nem fog menni, és a többi nemzetromboló cél gyors megvalósítása is megtörik a társadalom ellenállásán, ezért most minden erővel a zavarkeltésre összpontosítanak. Minden menjen tönkre minél előbb, minden, ami még él rohadjon el, senki se bízzék senkiben és minden menjen a moslékba.
Néhány történelmi bizonyíték.
A taxisblokád után az SZDSZ az MDF -kormány első költségvetésének obstruálásába kezdett. Azt akarták elérni, hogy az Antall-kormánynak december 31-ig ne legyen elfogadott és aláírt költségvetése és a következő évet költségvetés nélkül legyen kénytelen elkezdeni. Bemutatni a társadalomnak, hogy még az általuk paktumra kényszerített, megalkuvó nemzeti kormány sem képes vezetni az országot. Az akkori Fidesz segített nekik ebben az időhúzós műveletben. Az SZDSZ kétszáznál is több módosító indítványt nyújtott be, sokhoz még kapcsolódó módosítást is beterjesztett, és hosszú vitákkal akarta lehetetlenné tenni a költségvetés időbeni elfogadását. Ezért csak Szilveszter éjszakájára lett meg a végszavazás, és a törvényt futár vitte le Balatonfüredre az ott időző Göncz Árpádnak, hogy még éjfél előtt aláírhassa. Most a szocialisták egy részétől visszakapja a pofont a tulajdonképpen SZDSZ vezetésű kormány. A százhúsz MSZP-s módosító indítvány a költségvetés részét képező egészségügyi átalakításhoz, a tőkés biztosítás bevezetéséhez voltaképpen az egész költségvetés szétesésé-vel is járhat.
Az SZDSZ politikai útja végéhez ért. Utoljára még sikerült ugyan a maga szerény arányait messze meghaladva négy fontos tárcához jutnia, és az SZDSZ-es szellemiségű, zsidó Hiller, Lendvai Ildikó és az Apró-Klein családba benősült Gyurcsány beültetésével az egész kormányra döntő befolyást gyakorolnia, de a játszma mégis véget ért. A nemzetrogyasztás jobban sikerült, mint remélték, de az alvállalkozóra már nincs szüksége az izraeli háttérhatalomnak. Teher. Minden el van adva, minden tönkre van téve, a magyarság minden tartalékát és életerejét felélte. Minden mozdulatot és minden szándékot az adósságcsapda és a kamatteher tesz tönkre. Az SZDSZ feladata mindig is ez volt: minden kormányt rákényszeríteni a hitelfelvételre és belefullasztani mindent a kamatteher tengerébe. Minden pénzt előbb kiáramoltatni, aztán Cipruson, itt-ott, a Kajmán-szigeteken off-shore cégekben átmosni, majd privatizáció céljából külföldi tőke gyanánt visszahozni, és a már lerontott magyar javakat bagóért felvásárolni. Simon Peresz a felvásárlás módszerét nem árulta el, csak a felvásárlás tényét. Ez most bekövetkezett, az SZDSZ-re nincs szüksége tovább a megbízónak. A fiúk nem jártak rosszul. Demszkynek saját szigete van az Adrián. De az SZDSZ-t országos megvetés övezi. Hagyják is, hogy így legyen, mert a pártra már nincs szükség, csak a kádereire. A párt végzetesen elvékonyodik, de a káderei a legjobb helyeken mindenütt ott vannak és várják, hogy a zűrzavar mindent elöntsön, mert zűrzavarban tudnak jól állást változtatni, bankot váltani, biztosítót vezetni. Ha az egészségügyi reformnak nevezett utolsó nagy lenyúlás át-megy - jó, ha nem megy át, úgy is jó, mert utána, mellette csak képtelen zűrzavar következhet. Most nincs más cél, csak a káosz.
Hasonló volt a helyzet 1982-ben, amikor beléptették az országot az IMF-be. Kádár csőd szélén állt, pénzt kellett szerezni, és a már működő pénzügyi lobbi, az SZDSZ legfőbb támasztéka elintézte, hogy kapjunk hiteleket. Azóta kis megszakításokkal hitelből élünk. De egyik kormányzat sem vett fel olyan gyorsan és annyira mohón hiteleket, mint Gyurcsányék. Most már képtelenül el vagyunk adósodva. Egy nagy megmentőre vár a magyar élet. S a nagy megmentő már lesben áll. Ehhez is zűrzavar kell. Mert a zűrzavar a népnek nagy teher, az SZDSZ-nek viszont lételem. A nép áhítsa a rendet. Mindegy, hogy milyen az a rend, kinek a rendje, mi következik belőle, csak egy pillanatra szabaduljunk meg a zűrzavar okozta szorongástól. Csak egyszer lakjunk jól.
Simon Peresz már bejelentette a nagy felvásárlást. Most már a teljes bekebelezés következik.
A Gyurcsány-kormány nem tud, nem tudhat kitartani 2010-ig és csúfosan megbukik már a közbeeső EU-választáson. Ezt az SZDSZ minden szereplőnél biztosabban tudja. Közvetlenül a Moszadtól.
Ezért az SZDSZ és a felügyelete alá tartozó sajtó már a következő nemzeti-jobboldali kormányba való beépülésen dolgozik. Olyan kormány kell nekik, amelynek minden erejét felemészti a zűrzavar elleni küzdelem. Nagykoalíciót kierőszakolni most az SZDSZ nem tud, nincs is célba véve Magyarországon, mivel nincs hozzá szociáldemokrata párt, csak egy saját maga és az SZDSZ által széttaposott, nagytőke szolgálatába szegődött szocialista párt. Kivel, mivel lehetne itt nagykoalíciót kötni? Vicc az egész, ide zűrzavar kell és közvetlen Moszad-irányítás. Vaksötét vadászterület, ide még holdvilág se kell.
Ezért az SZDSZ Gyurcsány ellen fog fordulni. A főpróba megvolt. A köztársaság elnökét az MSZP-vel szemben az SZDSZ nem-szavazása mellett választották meg. Nekik nem kellett Szili Katalin, mert néha látták templomban. A Gyurcsány-ellenes fellépéseit az SZDSZ a régi szakmaiságba fogja burkolni. Mindenhez ők értenek és csak ők értenek. Érdemeket fognak szerezni, mint a Gyurcsány-kormány bukását elősegítő liberális harcosok.
Emlékezzünk: nem így volt ez 1988-89-90-ben? Nem az SZDSZ volt a legradikálisabb antikommunista párt? A rendszerváltó párt? S nem ő lépett koalícióra Horn Gyulával? Most is ugyanezt figurálja. Koalíciós társ, majdnem minden a kezében van, és ugyanakkor esküdt ellensége a szocialistáknak. Különösen a vidéki, mezei szociknak, akik néha, eltévedt óráikban még éreznek magukban valami szocializmust. S nem szívelik a közéjük ékelődött, az őket mindenünnen kiszorító verbális kádereket. (Konrád György: "a zsidó verbális nép.") A régi balosok, a volt prolik - ma persze vadásztársaságokba tömörültek - a végső kiszorulásuktól félnek. Ráébredtek, hogy az SZDSZ a vesztüket okozhatja. Rajtuk verik el a port, attól félnek. És joggal. Ha netán felelősségre vonás következnék, az SZDSZ-káderek elpárolognak. Mint a szó, a verbalitás, amivel benyomakodtak. Belépnek még a Magyar Gárdába is, ha kell. Bencsik, az alapító azért van ott, hogy felvegye őket.
Mindez azonban eltörpül a zavarkeltés célja mögött. Az SZDSZ és vele együtt az eddig uralkodó és haszonszerző kaszt egyetlen menedéke a zűrzavar. A teljes sötétség, amelyben mindenki felismerhetetlen. A teljesen tönkretett gazdaság és a teljesen eladósodott társadalom nem mer, nem is tud magának határozott célokat kitűzni. Az új kormánynak a fennmaradáshoz pénzt kell előteremteni, mert nemhogy üres, hanem hatalmas mínuszban lévő államkasszát fognak átadni neki és vagy elkezdi a bankóprést, amit az EU tilt, vagy hitelért kilincsel, amit az EU ajánl. Csiki-csuki. Egészen addig sötétség és vakítás, egymásra uszítás, amíg szusz van a magyar társadalomban, amíg minden a végsőkig, a működésképtelenségig le nem romlott - sajnos, közel állunk ehhez - és akkor fellép a nagy megmentő. Hogy majd egyén adja, vagy konzorcium, az még nem bizonyos, de az fix, hogy nagy megmentő adni fog - a föld és minden magyar vagyon fejében. Mindenki kap egy változó összegű prima primisszima utalványt Sorostól, Demjántól és az ő Reichmann testvéreitől, Simon Peresztől és Rothschildtól, ganz egál, lényeg az, hogy prima legyen és primisszima - nekik. Ezt az utalványt aztán be lehet váltani a Síp utcában ott meghatározott árfolyamon készpénzre, vagy a Farkasréti temetőben sírbiztosításra. És akkor Izrael az ő orosz és ukrán zsidóival már kapott is egy Magyarország nevű territóriumot Európában. Méghozzá az éghajlatilag legvédettebb helyen. Németország és Angela Mer- kel tapsolni fog hozzá: ami ide jön, az legalább nem oda megy. Az iraki bábkormány elsőként fogja elismerni az új Más Államot.
Ezt semmilyen kormány alatt nem lehet megvalósítani, ha az országban rend van. Ehhez pokoli zűrzavar kell. Szükséges azonban ezen a helyen egy nagyon fontos figyelmeztetést tenni. A jól megszervezett és keményen kivitelezett sztrájk most nem zavarkeltő, hanem éppenséggel rendteremtő eszköz, a dolgozó nép saját eszköze. A sztrájkok magyarázata, a médiumok sztrájkolók elleni uszításai azonban zavarkeltők. Az öntudatos embereknek most el kell tudniok viselni a sztrájk okozta kellemetlenségeket.
Most csak radikális rendteremtő fellépés lehetséges. Az előre hozott választásokon erőskezű, gezarolozó kormányt kell hivatalba léptetni, új alkotmányt kell írni és új, SZDSZ-mentes magyar rendszert kell teremteni. Elszámoltatás kell következzék. Tudnia kell mindenkinek, aki még a zavarkeltők szekerét tolja, hogy elszámoltatás következik. Ne higgye senki, hogy majd mellénk állnak, ha nem fenyegetjük őket az elszámoltatással. Nem fenyegetni kell, hanem elszámoltatni. A bűneik számosabbak, mint a nyilasoké voltak. Ezek egy bimbózó, saját törvényű magyar demokráciát tapostak le, csaltak el. Ellenségeink. Mindenestől ki kell füstölni őket a politikai életből és a sajtóból, a tömegtájékoztatásból. A kultúrából. A kultúra fontosabb, mint sokan gondolják. Egy ép ösztönű nemzeti kultúra a zűrzavar elleni legfőbb biztosíték. A magyarságnak nyelve tisztaságának megtartásával és saját, öntörvényű kultúrájának fejlesztésével is kell védekeznie a megszállás ellen. Félre a szájtépéssel, most tiszta beszéd kell. A szájtépők sose voltak velünk, mindig a zűrzavar eszközei voltak.
Régebben, Horn Gyula nehézségei idején, a Tocsik-per idején az volt a nóta, hogy: "igen, mi kétségtelenül loptunk, de mi legalább már teleettük magunkat a lopott kolbásszal, a Fidesz viszont éhes és elölről kezdi a tolvajlást." Most ez meg van fejelve azzal, hogy mindenki rossz. Senki sem alkalmas, senkiben sem lehet megbízni. Nem hagyják ki ebből magukat sem, ez a megtévesztés trükkje, de saját enyvükkel kennek be mindenkit. Minden, ami magyar, rossz. Ez most a lényeg. Ne higgy magyar magadban. Ne tudjál különbséget tenni. Te, magyar nép, nem vagy államalkotó nemzet. Nem is voltál, azt csak álmodtad. Rajtad valakinek uralkodnia kell. Rekedj meg, legyints egy "minden mindegy"-et, és aztán fordítsd felfelé a két tenyered. Kérj. Fogadd el tőlünk - ó, már nem a kádári gulyást, nem is a brezsnyevi "nagy októberit", hanem a manna bevonatú, kicsit lóbálódzó prima primisszimát. Meglásd, ez a szép halál: még álmodsz vele, amikor a sírba teszünk.
Nekünk viszont rend kell, magyar Magyarország.