Március idusa elé

2017. március 14. kedd, 07:01
Nyomtatás

Hagyomány lett abból, hogy Csurka István korábban írt politikai elemzései, közéleti írásai a Magyar Fórum második oldalán hétről hétre megjelennek. Az ő üzeneteinek hatása első megjelenésekor sem csupán egy hétig, a következő szám megjelenéséig tartott, azt azonban rajtunk kívül kevesen gondolták, hogy a legtöbb megállapítása évtizedek múltán sem veszít erejéből. Ha valaki látni és érteni akarja, hogy mi történt a magyar politikában, ezt a fórumot semmiképpen sem nélkülözheti. Ha mégis, esélytelen marad mind az igazság mind a lényeg megragadását illetően.

Csurka korábban megírt számos üzenete mára beteljesedett jóslat lett.

2010-ben Orbán Viktor 2/3-os győzelméhez ezt írta: „eszméink, vállalásunk, hitünk átszűrődött egy másik, fiatalabb nemzedékbe, és mostantól azok állnak helyt – talán – a globalizmus megújuló tornádói alatt, akiket a fiatalságuk, a tapasztalatlanságuk kezdetben a másik oldalra sodort. De az idő, a sors igazságot tett. Ha sokkal nehezebb körülmények között is, egy szinte háborúsan porig rombolt hazában, mégis újra megindul a magyar élet.”

Amikor 1990-ben a Vasárnapi Újságban Csurka István felolvasta Ébresztő, magyarság! című, „jönnek a Kun Bélák” tartalmú jegyzetét, példátlan erejű sajtótámadást is indítottak ellene. Orbán Viktor Tusványoson kijelentette, hogy a liberális állam helyébe a nemzeti államunkat kívánja helyezni és elmondta, meg fogja akadályozni, hogy fizetett politikai aktivisták külföldi érdekeket próbáljanak Magyarországon érvényesíteni. A külföldi befolyásszerzésnek a folyamatos figyelésével, nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával az a célja, hogy mindannyian pontosan tudhassuk, hogy a liberális álarcok mögött kik a valódi karakterek. Nos ekkor a Csurka István ellen indított eleddig ismert legnagyobb erejű támadást is meghaladták az Orbán elleniek, és folytatódnak soha nem látott arroganciával.

Most már ideje van a szólásnak. Amíg Magyarországon a kormányfőre jogalap nélkül, büntetlenül, rágalmak özönét lehet zúdítani, amíg egy kábítószerrel és Soros-pénzen feltuningolt senkiházi, Szent Szabadságunk Ünnepének megcsúfolására toborozhat, amíg a megkülönböztetés alapelve a körúton belüli klikkhez, szektához tartozás, amíg ami nem kiskörúton belüli, az eleve gyanús, amíg egy törpe kisebbség le akarja nyomni a társadalom torkán, hogy csak az ő igazsága az igazság, és minden, ami az ő körén kívülről jön, elvetendő, és amíg ez a magyarságra idegen erővel rátelepedni akaró liberálisnak mondott televény mindent elkövet azért, hogy a magyarság ne érezze jól magát a saját hazájában, addig nincs megnyugvás, harcolni kell: szóval és cselekedettel. Értünk, magyarokért! Vannak cselekvésre és igazmondásra ítélt barátaink. Ilyen Alexa, aki – ahogy Csurka testi valójában eltávozott közülünk – azt írta:

Szerettem, tiszteltem? Egyik se igazán jó szó ide. Bírtam.

Örültem, ha megláttam. Bírtam a darabjait, élveztem a társaságát. Morogtam rá, de nem restelltem beismerni, hogy megint és megint és újfent igaza van, lett, bejött, amit előre jelzett. Azt mondják most, hogy meghalt: egész élete merő szerepválság volt. Politikus, író, publicista? Soha egységesebb életmű, mert rend volt benne, a lelkében. Ezért lehetett támadhatatlan, noha mindig és minden irányból lőttek rá egész életében. Vagy visszalőttek. Oly mindegy. Írásai a Magyar Fórumban az új Magyarország történetének leghitelesebb krónikás darabjai. Azon tűnődöm most, halála hírét véve, hogy nem ő, ez a nagy magyar író volt-e az ezredforduló legokosabb embere a magyar politikai életben?

Most rajtunk a sor: az igazságot kimondó nem maradhat magára, mert az igazságot nem elég kimondania egyvalakinek: sokaknak kell hinniük ahhoz, hogy élhessen.

2017.március 15-én 10 óra 30 perckor a Múzeumkertben ünnepi beszédet mond Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!

 

szerk