A Jobbik a bal- és liberális oldallal koalícióban akadályozta meg, hogy az Alaptörvény módosításával Magyarország megmeneküljön a kényszerbetelepítéstől. A koalíció kifejezés nem véletlen. A Vona vezette Jobbik a kezdeti jobboldali, radikálisnak mutatott irányról először középre fordult, majd most egy platformra jutott Gyurcsánnyal és az MSZP-vel.

A Jobbik ugyan a saját korábbi téziseivel való nyílt szakítást belecsomagolta a letelepedési kötvények okán megfogalmazott kifogásba, de ettől még az árulás nyilvánvaló. Nemcsak a választóikat árulták el, nemcsak a korábban hangoztatott véleményüket tagadták meg – hogy a kényszerbetelepítés egyszerű alkotmánymódosítással megoldható, népszavazás nélkül –, de a teljes magyar társadalmat fosztották meg az önvédelem jogától.

Ezzel végleg alkalmassá, sőt kívánatossá váltak mint a DK–MSZP ellenzéki szövetség teljes jogú tagja. Az elmúlt hónapokban már nemcsak Gyurcsány tartja elképzelhetőnek a választási szövetséget a Jobbikkal, de a Jobbik balra tolódása is feltételezi, hogy Vona az esetleges választási szövetséges felé kacsingat.

A Simicska Lajoshoz köthető orgánumok beálltak a Jobbik mögé. Kérdés, hogy Simicskának mint szponzornak milyen elképzelései vannak a párttal.

A letelepedési kötvények támadása, hogy ezeken keresztül esetleg kétes alakok érkezhetnek Magyarországra, már csak azért is nevetséges érv a Jobbik vezetőinek szájából, mivel a párt az elmúlt években minden létező kétes elemmel kapcsolatot teremtett, legyenek azok a török szürke farkasok, orosz titkosszolgálati emberek vagy éppen az oroszok által szponzorált nemzeti arcvonal, amelynek egyik emblematikus figurája nemrég rendőrt ölt.

A Jobbik szerepét, hogy vezetői közül sokan a magyarság fizetett ellenségei, már 2008 óta tudjuk. Azonban a nyílt nemzetárulás új elem. Ha a Jobbik és a baloldal összeborulása megvalósul, akkor 2018-ban jóhiszemű magyar ember már nem hivatkozhat arra, hogy a Jobbik csak taktikából vált köpönyeget félévente, de valójában rendes, nemzeti gyerekek.