Szerető Szabolcs a Magyar Nemzet valamikori szerkesztői-újságírói gárdáját erősen blamálva hozza önmagát, az újévben is hazudik, mint a vízfolyás. „Mintha a Fidesz halálosan komolyan venné Csurka István elhíresült kijelentését – a szakértelem olcsó bolsevista trükk –, amellyel a rendszerváltás idején a pártállami gyökerű nómenklatúra eltávolítását sürgette inkább sikertelenül, és félresöpörné a mindentudó politika akaratának útjában álló szakmai megfontolásokat. Így vált mára a szakmaiság a gyors és határozott döntéseken alapuló, eredményesnek gondolt, demokratikus felhatalmazással bíró hatalomgyakorlás nem kívánt, kiiktatandó fékjévé és ellensúlyává.” (Magyar Nemzet online 2017.01.01.)

Miután Csurka István halott, gyáva, aljas módon feljogosítva érzi magát, hogy a 20. század egyik jeles gondolkodójának, aki nem mellesleg íróként és politikusként is beírta magát a magyarok aranykönyvébe, kiforgassa a szavait. Csurka soha sehol nem mondta, hogy a szakértelem bolsevik trükk, ezzel szemben azt mondta, hogy a bolsevikok gyakran akarják nemzetellenes tetteiket szakértelemként eladni. Tehát szögezzük le: Csurka István nem a szakértelmet nevezte olcsó, bolsevista trükknek, hanem a szakértelemre való hivatkozást. Csurka István ellentétben Szerető Szabolccsal (bocsánat a Csurkára nézve lealacsonyító összehasonlítás miatt) profi író, drámaíró volt: színdarabjai, novellái, politikai írásai egy érzékeny, tehetséges és a szakmáját magas szinten művelő ember munkái. Előrelátása, félelmetesen pontos diagnózisa egyedülálló, az utókor számára tanulságos. Emlékét sokan őrizzük. Tudjuk, hogy Szerető Szabolcs nívótlan írásába a hatásvadászat okán keveri bele Csurka Istvánt, de biztosíthatjuk, vele kapcsoltban legfeljebb arra emlékeznek majd, hogy 2017 legelején volt egy hazug, piszkos kezű, aki tollára merte venni Csurka Istvánt.

CZ.