Orbán Viktor a Lámfalussy-konferencián tartott beszédében meglehetősen széles képet mutatott a világpolitikából. Ezen belül Magyarország és Európa közép- és hosszú távú stratégiai problémáit feszegette. Beszélt a Nyugat paradigmaváltásáról, az unió működésének újragondolásáról, a Kelet és a Nyugat viszonyáról, illetve az újonnan létrejövő több erőközpontra épülő világban a sikeres európai politika esélyeiről.

Európa egyre gyengébb, lassan már a regionális szereplő státusáért is meg kell küzdenie – mondta a miniszterelnök. Európa nem tudta megvalósítani nagy céljait, így például az euróval kapcsolatosat, vagyis hogy a dollár mellett a közös európai pénz legyen a világ egyik tartalékvalutája. Emellett az önerőre épülő európai biztonságpolitika kialakítása és az eurázsiai gazdasági térség terve is elbukott – hívta fel a figyelmet.

Mindennek oka, hogy „Brüsszel egy utópia rabja lett”, amit úgy hívnak, nemzetek feletti Európa. Ez egy illúzió, ugyanis nincs európai nép, hanem európai népek vannak – hangoztatta.

A földrész újbóli versenyképességéhez szükséges megoldást Orbán Viktor abban látja, hogy Európának el kell eresztenie „a föderalizmus illúzióját”, többpólusúvá kell válnia. Az egyik ilyen erős pólus a visegrádi csoport (Magyarország mellett Lengyelország, Csehország és Szlovákia) akar lenni – jelezte.

A miniszterelnök kiemelte emellett, hogy új megállapodást kell kötni az Egyesült Államokkal a „hamvába holt” szabadkereskedelmi megállapodás helyett, az ugyanis nem jön létre.

Megállapodásokat kell kötni továbbá Kínával, és újra elő kell venni Oroszország kérdését is – sorolta Európa teendőit Orbán Viktor, hangsúlyozva: a több központú világrend lehetőségeket tartogat. Kínát „állócsillagként” jellemezte, amely hosszú évtizedekig fogja meghatározni a világgazdaságot. Oroszországról pedig azt mondta: túlélte „a nyugati izolációs és rendszerbuktató kísérleteket”, az alacsony olajárat, a szankciókat és a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k „szabad, pártatlan, külső befolyás nélküli, belső megmozdulásait”.

Szerinte Európában nem ésszerű figyelmen kívül hagyni az Oroszország jelentette erőt és egyben lehetőséget.

Ehhez – folytatta – több európai önbizalomra lenne szükség, és a kontinensnek képesnek kellene lennie arra, hogy megvédje magát katonailag, külső segítség nélkül. Utóbbi ma még nincs így – jelentette ki, üdvözölve ugyanakkor Francois Fillon francia jobboldali elnökjelölt – „a reményeink szerinti leendő francia köztársasági elnök” – hétfői berlini látogatását, amelynek legfontosabb témája a közös európai védelmi szövetség ügye lehet.

A kormányfő Európa gondjait sorolva azt is mondta, hogy ahol sok bevándorló telepedett meg a kontinensen, ott azonnal megnőtt a bűnözés.

Szerinte a demográfiai gondokra nem a betelepítés, a migráció a megoldás. Az a nemzet ugyanis, amely nem képes újratermelni magát, nem is érdemli meg, hogy létezzen – fogalmazott.

A magyar gazdaságot jellemezve a miniszterelnök kijelentette: Magyarország sikertörténetté vált, a magyar modell négy eleme pedig a politikai stabilitás, a szigorú fiskális politika, a segély helyett munkaalapú társadalom és a keleti nyitás. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: az európaiaknak meg kell érteniük, az nem megy, hogy „nyitni akarunk más országok irányába, Keletre, mondjuk, Kína felé gazdaságilag, majd minden reggel kioktatjuk őket az emberi jogokból”. A keleti nyitás lényege a tisztelet, amely megelőzi az ideológiát – hangoztatta, hozzátéve, hogy a magyaroknak szerencsésebb a helyzetük, mert „mi egy keleti nép vagyunk, amelybe kereszténységet oltottak, és ez egy sajátos nézőpontot tesz lehetővé, és értjük mindazt, ami Kínában történik”.

Orbán Viktor az MNB-re kitérve arról is beszélt, hogy amikor a jegybank „ellenzékben” volt, amikor két különböző irányba húzott a politika és a pénzügyi világ, akkor Magyarország sokat szenvedett, feleslegesen. Ám mióta a nemzeti bank keresi az együttműködést a mindenkori politikai vezetéssel, azóta látványos a gazdasági fejlődés – fogalmazott.

A miniszterelnök szólt a pénteken beiktatott új amerikai elnök, Donald Trump azon kijelentéséről is, amely szerint minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy saját magát tegye az első helyre. Értékelése szerint ez a kijelentés – amely egy kulcsmondat, és korábban nem hangozhatott volna el – nagy változást jelent, azt mutatja, hogy a multilateralizmusnak vége, és a bilaterális korszak köszöntött be.

„Engedélyt kaptunk a legmagasabb világi helyről, miszerint nekünk is szabad magunkat az első helyre tenni. Nagy dolog ez, nagy szabadság és nagy ajándék” – kommentálta az új amerikai elnök szavait Orbán Viktor.

Szerinte a multi- helyett a bilaterális megállapodások előtt nyílik meg a tér a katona- és a gazdaságpolitikában is. Nincs olyan, mindenkire ráhúzható gazdaságpolitika, amely az egyébként különböző adottságú nemzeteket egyaránt sikeressé tehetné – magyarázta a kormányfő.

A miniszterelnök a jövő nagy kérdésének nevezte, hogy Európa meg tudja-e védeni magát az Egyesült Államok nélkül. „Ennek a megoldásnak a kulcsa egy pofonegyszerűnek látszó dolog, amit úgy hívnak, hogy német–francia biztonsági és katonai együttműködés, közös hadsereg, közös biztonsági rendszer” – jegyezte meg azzal, hogy Francois Fillon francia köztársasági elnökjelölt éppen hétfőn utazott Berlinbe, hogy erről egyeztessen Angela Merkel német kancellárral.

Fillon az utazás előtt a Le Monde-nak adott interjúban kifejtette: „Nem integrált európai védelmet javasolok, hanem egy európai védelmi szövetséget. Össze kell tenni az eszközöket, európai ipart kell építeni és egy pénzügyi alapot létrehozni, amely finanszírozza a külföldi beavatkozások költségeit.”

Ez tulajdonképpen egy teljesen új európai védelmi elképzelés. Az Orbán Viktor által felvázolt koncepció azért is bír nagy jelentőséggel hazánk szempontjából, mert a magyar honvédség és a hadiipar fejlesztése egy éve napirenden van a kormányzati célok között. Amennyiben akár a visegrádi négyek szintjén, akár a német–francia megállapodás mintájára Magyarország is része a szövetségnek, az a kialakítandó magyar hadiipar és a jelentős fejlesztéseket igénylő honvédség számára is nagy segítség lehet.

Képen: Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója, a Banque de France egykori elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi vezérigazgatója (j2), miután átvette a Lámfalussy-díjat Orbán Viktor miniszterelnöktől (j) és Matolcsy Györgytől, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől, háttérben Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Lámfalussy-konferencián a budapesti Marriott hotelben 2017. január 23-án.

 

(MTI alapján)

< Előző		Következő >