A békétlenség napja

2017. május 16. kedd, 12:59
Nyomtatás

Oroszország, Ukrajna, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Franciaország és az Egyesült Államok május 8-án, illetve 9-én ülték a Győzelem napját. A napot, amikor a Szövetségesek térdre kényszerítették a Harmadik Birodalmat, és megszabadították a világot a náci rémuralomtól. Ez tény. Mint ahogy az is, hogy arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem. Adolf Hitler a Mein Kampfban egy új világot vázolt fel, egy új Európát új határokkal és egy óriási kiterjedésű Harmadik Birodalmat, amelyet számos nép szolgál. Az élettér-elmélet megvalósításához már a háború előtt hozzálátott, majd a háború első éveiben folytatta is egészen a fordulatig, mígnem a Szövetségesek keresztülhúzták számításait. Csakhogy a Szövetségesek által Jaltában felosztott világ semmivel sem lett jobb, mint az élettér-elméletben felvázolt.

Az emberiség ellen elkövetett háborús bűntettekben a győztesek oldalán sem volt hiány, Nürnbergben a vádlottak padját velük is bőven meg lehetett volna tölteni. Hiszen mivel járt a győzelem? Büntetlenül le lehetett dobni két atombombát, porig bombázni városokat, több tízezer lengyelt agyonlőni Katynban vagy még többet Délvidéken, megerőszakolni legkevesebb fél millió magyar nőt, kitelepíteni a felvidéki magyarokat és a magyarországi svábokat és olyan határokat húzni, illetve megerősíteni Kelet-Közép-Európában, amelyek a mai napig élhetetlenné és békétlenné teszik ezt a vidéket. Szintúgy következmények nélkül fel lehetett állítani már 1945-ben gyűjtőtáborokat Magyarországon, ahol százával végezték ki az embereket bírósági eljárás nélkül, de azt is megkérdezhetnénk, vajon ki vadászik azokra, akik édesanyák, édesapák és gyerekek millióit nyomorították meg vagy dolgoztatták halálra a Gulag-táborokban?

Hosszan lehetne folytatni a sort, akár azzal, hogy az USA Törökországba, a Szovjetunió Kubába telepített atomrakétákat, mindezt azért, hogy sakkban tartsák egymást és a világot, mindeközben pedig Koreában vagy Vietnamban milliók haltak meg a két szuperhatalom versengése miatt.

Jaltában cinikus módon néhány papírfecnin leosztotta egymás között Európát Sztálin, Roosevelt és Churchill. Azonban az az Európa ma már nem létezik. Nincs Szovjetunió, nincs Csehszlovákia, nincs Jugoszlávia. Ami maradt Jaltából, az a békétlenség, a világ befolyási övezetekre való folyamatos osztogatása.

Jalta öröksége itt kísért a mai napig. Az említett nagyhatalmak ugyanúgy összetákolnak országokat, amelyekkel háborús konfliktusokat gerjesztenek, és e háborúkat fenn is tartják. Ezért dúl ma háború Szíriában, Líbiában vagy akár Ukrajnában. Hiába győzték le a Harmadik Birodalmat, nem hoztak békét a világnak. Hiába győzhetnék le akár néhány nap alatt az Iszlám Államot, nemhogy nem győzik le, fenntartják. És mindeközben úgy ünneplik magukat, mintha 72 évvel ezelőtt a világbékét hozták volna el.

 

Märle Tamás