Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője a Magyar Fórum vendége.

– Elnök úr, az Otthonvédők a Fidesznél is jártak háttérbeszélgetésen. Milyen eredményről tud beszámolni?
– Sajnos nem kaptunk választ arra a július 4-én írt levelünkben feltett kérdésünkre, hogy „mit kíván tenni a Fidesz-MPP annak érdekében, hogy ne lakoltathassák ki jogszerűen birtokba vett egyetlen otthonukból az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált devizahiteleseket és közüzemi díj hátralékosokat”. Személyesen is többször rákérdeztem Koszorús László országgyűlési képviselőnél, hogy mi a válaszuk erre a kérdésre. Csak annyit mondott, hogy a kérdés „prioritást fog élvezni”, és újabb törvénytervezet benyújtásával segíteni próbálnak a bajba jutottakon. Koszorús László szerint szeptemberben újabb törvényjavaslatot nyújtanak be  a banki szolgáltatásokkal és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban.

Az Otthonvédők rendelkezésére bocsátotta azt a kétéves tervet, amelyet a parlament hatszor leszavazott már, és amely – többek között – kamatplafont helyez kilátásba, személyre szóló megállapodást írna elő a banki szabvány hitelszerződés-szöveg helyett, tartalmazná a figyelmeztetést, miszerint a hitelt kamatostul vissza kell fizetni, továbbá azt, hogy a bank és az adós egy évig közösen értékesíthetné a lakást, azaz kettejük közül az adhatná el, aki előnyösebben tudná. Azt mondta a képviselő,  hogy leporolják a sokszor leszavazott törvénytervezetet, javítanak rajta és ősszel újra a parlament elé viszik.  A július 15-i szerdai tanácskozáson csak abban sikerült megállapodnunk, hogy a törvénytervezet benyújtása előtt kikérjük egymás véleményét. A másfél órás tanácskozásról az Otthonvédők küldöttség nyolc tagja, velem együtt, kissé csalódottan távozott, hiszen nem sikerült rábírnunk a Fideszt, hogy közösen követeljük a kilakoltatások azonnali leállítását.
– Milyen  a Fidesz által javasolt törvénytervezet?
– Attól a kilakoltatások folytatódhatnak, persze ez nem a Fidesz felelőssége, mert nincs végrehajtó pozícióban, de az elvárható a polgári párttól, hogy politikailag elkötelezze magát a kilakoltatások ellen, az emberi jogok, a lakhatási jog, a megélhetési jog mellett.
– Ez  nyomásgyakorlás volt  a jövendő kormánypártra ?
– Sajnos, sem  a kormánnyal, sem a legnagyobb ellenzéki párttal nem tudtuk  követelésünket elfogadtatni, hoppon maradtunk.
– Talán félnek a  bankoktól?
– Nem vállalják a szembesülést a banki érdekekkel. Döbbenetes látni, hogyan rendelődik alá a kormány a bankok politikájának. A bankok szűk pénzügyi érdekei  döntik el, mi legyen a társadalompolitika, és a bankok kényszerítik rá az akaratukat a kormányra. Ez  a „híres” Reformszövetséget idézi, amely elhatározta, hogy mit tegyen a megalakuló Bajnai-kormány, és lám, a Bajnai-kabinet hűségesen szót is fogad. Elvárnánk, hogy a Fidesz ezzel szemben egy teljesen más társadalompolitikát képviseljen. Félő, hogy ugyanúgy alárendelődhetik a pénzügyi köröknek, mint a mostani kormány.
– Hányan vannak ilyen nehéz helyzetben ?
– A 750 ezer devizahiteles és a 720 ezer közüzemi díjhátralékos feje fölött továbbra is Damoklesz kardjaként lebeg a kilakoltatás. Bajnai Gordon kormánya továbbra sem tesz eleget annak a követelésnek, hogy azonnali hatállyal leállítsa a kilakoltatásokat.  210 ezren közvetlenül is veszélyeztetettek, hiszen félmillió forintnál is nagyobb tartozást halmoztak föl, és reményük sincs arra, hogy törleszteni tudjanak. Hiányzik hozzá a politikai akarat  a kormány részéről. Így fordulhatott elő, hogy az elmúlt fél évben 10-12 ezer otthont árvereztek el megannyi család feje felől.  Az emberek semmilyen politikai védelemre nem számíthatnak sem a kormány, sem az ellenzék részéről. Mi ilyen mostoha állapotok között folytatjuk a harcot az emberi jogokért, az emberért, és nem adjuk fel. A Magyar Szociális Fórum arra törekszik, hogy hazánkban senkit se lehessen kilakoltatni a saját otthonából, sem pedig megfosztani az emberhez méltó élet jogától. Arra törekszünk, hogy széles nemzeti demokratikus összefogással olyan új társadalmi erő szülessék, amely feltartóztatja az elembertelenedés folyamatát. Rajtunk múlik milyen lesz a jövőnk, és hogy milyen erőt tudunk felmutatni a kizsákmányolással, az alávetéssel, a gyengébb eltiprásával szemben.  
– Hétszázötvenezer ember, ha összefogna, sok mindent el tudna érni. Hiányzik a társadalmi szolidaritás is?
– Valóban az összefogás lenne a leghatásosabb eszköz. Gondoljunk csak a társadalombiztosítás privatizációja elleni nagyszerű társadalmi összefogásra, melyet siker koronázott. A nép buktatta meg azt a szocialista-szabad demokrata törvényt, amely megnyitotta volna az utat a szolidaritás alapú társadalombiztosítási rendszer piacosítása előtt. Politikai és ideológiai hovatartozásuktól függetlenül összefogtak az emberek, és közös érdeküket előrehelyezve, megoldották a problémát. Ugyanezt kell tennünk a megélhetési kérdésekben, az oktatás-ügyben, az otthonok védelmében, és az otthonteremtésben is.  Cselekvő, segítő emberekre van szüksége az országnak, nem pedig olyanokra, akik csak a voksok megszerzésében érdekeltek, hogy azután bólogató Jánosként kiszolgálják egy maroknyi pénzügyi csoport érdekeit. Az elmúlt évben több milliárd dollárt és eurót injekcióztak a Magyarországon működő bankokba, de soha semmit sem kértek érte cserébe, még csak azt sem, hogy a devizahiteleseknek segítsenek, és átvállalják terheik egy részét. Németországban sokkal több történt: az állam közpénzen kisegítette nehéz helyzetéből a Commerzbankot, majd rátette a kezét az ellenőrző részvénypakettre, s ezzel állami ellenőrzés alá vonta a hitelintézetet. A Gyurcsány és a Bajnai-kormány odadobta a gyeplőt, és lemondott arról, hogy a kormány szava legyen a döntő, ne pedig a bankoké, hogy kilakoltathatják-e jogszerűen birtokba vett egyetlen otthonából azt, aki önhibáján kívül fizetésképtelenné lett. Normalizálni kellene a helyzetet, például úgy, hogy a felvett nemzetközi hiteleket munkahelyteremtésre fordítják, a magyar nemzetgazdaság fellendítésére. Ha volna munkahely, és a megélhetés nem okozna gondot millióknak, akkor a hitelek törlesztése is könnyebben menne.
– A forint az utóbbi időben erősödött, ám a havi részletek nem csökkentek, sőt... Mivel lehet ezt magyarázni?    
–    Cinikusan visszaélnek a lakosság járatlanságával pénzügyi és jogi tekintetben egyaránt, és csak saját profitérdekeiket tartják szem előtt, nem törődve mohóságuk társadalmi következményeivel. Amikor ahhoz fűződik érdekük, hogy a gyengülő forint miatt megterheljék az adósokat a többletköltségekkel, megteszik, amikor viszont visszarendeződik a helyzet, és a forint újból visszaáll a korábbi árfolyamszintre, már fittyet hánynak a fejleményekre, és különböző kifogásokkal, áttekinthetetlen részletekre hivatkozva tartják a megemelt terheket. Mivel a politika nem parancsol megálljt nekik, a bankok diktálják a társadalompolitikát, és közpénzből még finanszírozzák is, hogy elvegyék az embertől egyetlen otthonát! Ezt a rendszert meg kell változtatni, mert puszta létében fenyegeti az embert.
– Amíg ez a rendszer megbukik, nagyon sok embert tönkretesznek.
– Sajnos, így van. Ezért tartjuk fontosnak, hogy széles társadalmi koalíció szülessék a társadalmi viszonyok emberközpontú átalakítására a jelenlegi profitközpontúság helyett. A Magyar Szociális Fórum véleménye szerint a kiút a jelenlegi gazdasági és társadalmi válságból demokratikus rendszerkorrekción át vezet: az elosztási rendszert a dolgozó réteg, az egész életüket ledolgozó nyugdíjasok, a kis- és középvállalkozók javára kell módosítani, a multinacionális nagytőke rovására. Új egyensúlyra van szükség tőke- és munkajövedelmek között, az utóbbi javára.
–    – Milyen akciótervei vannak az Otthonvédőknek? Hogyan próbálják megakadályozni a kilakoltatásokat?
–    – Az Otthonvédők olyan akciócsoportokat hoztak létre, amelyek egy-egy esetben kimennek a helyszínre, és minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy az embereken segítsenek, megakadályozzák a kilakoltatást.  Jogi és pénzügyi taná-csot adunk a rászorulóknak. Élnek a forró drótjaink, jogászaink már alig bírják, annyian kérnek segítséget. (Munkájukat társadalmi munkában végzik, és végezzük mindnyájan.) Ne feledkezzünk meg arról, hogy ezekben a napokban is több száz embert lakoltatnak ki ország-szerte.  Nem szabad hagyni, hogy egyszerű banki eljárás, végrehajtás keretében a „szekrényemberek” elintézzék a magatehetetleneket. Nagy fegyverünk a sajtó, a nyilvánosság, mert az elrettentő hatású.
– A Bajnai-kormány a nyári szünet előtti utolsó parlamenti napon tovább nehezítette az emberek megélhetését. Ezzel tovább nőhet az eladósodottak száma?
– Oszkó Péter kijelentése, miszerint jövő januártól ezzel a döntéssel több marad a zsebünkben, nem több porhintésnél, szociális propagandánál. Számításaink szerint az elmúlt egy évben a bérből és fizetésből élők vásárlóereje 20–25 százalékkal csökkent. A hivatalos statisztikai kimutatások azért jeleznek ennél jóval ala-csonyabb csökkenést, mert egészen más dolgokat vesznek figyelembe, mást mérnek, mint amit a bérből és fizetésből élők fogyasztanak mindennapos megélhetésük és életvitelük biztosításáért. A kormány döntése, miszerint áthidaló kölcsönhöz juttathatják a devizahiteleseket, az állam pedig kezességet vállal rájuk, csak egy rendkívül szűk réteget segít ki a bajból. Azokat, akik rendelkeznek a húszszázalékos önrészhez szükséges összeggel, de azokat nem, akik már elvesztették az otthonukat, nincs állásuk, bérük, rendszeres jövedelmük, azaz nem rendelkeznek az áthidaló kölcsönhöz szükséges önrésszel. Ilyen bajbajutottakból legalább kétszázezer van. Az ő életükben olyan csődhelyzet állt elő, amelyen maguk már nem tudnak változtatni, közösségi megoldásra, állami beavatkozásra szorulnak, hogy megkapaszkodhassanak, talpra álljanak, és a társadalom hasznos tagjaként folytathassák. A Magyar Szociális Fórum az Otthonvédőkkel karöltve azt követeli, hogy engedjék el azoknak az adósságát, akik azért mentek csődbe, mert bizonyíthatóan nincs miből fizetniük sem a lakáshitel-részleteket, sem a lakásfenntartási közüzemi díjakat, díjhátralékot (magáncsőd intézménye). Meg kell előzni, nehogy ez a tömeg tovább gyarapítsa a hajléktalanok duzzadó seregét! Hiszen Bogdány János, a Jövőt a Hajléktalanoknak Alapítvány elnöke szerint csak Budapesten több mint százezer hajléktalan él, miközben az egész országban 5000 hajléktalan-férőhely áll rendelkezésre. Politikai megoldást kell találni a bajbajutottak érdekében. Miből? – teszik fel a kérdést nekünk, és néha erkölcsileg is kétségbe vonják, hogy közpénzből szabadna megmenteni azt, aki ilyen helyzetbe jutott. A miből kérdésre Gazsó Ferenc szociológusunk adatával válaszolok: kormányaink közpénzből évente másfél billió forint (!) állami támogatásban részesítik a hazánkban tevékenykedő transznacionális trösztöket. Vajon mi az erkölcsösebb: a gazdagokat támogatni, vagy pedig azokon segíteni, akik ezt az értéket megtermelik, mégsem ők élvezik a hasznát? Valahol itt kezdődik az elosztási viszonyoknak az a bizonyos „módosítása”, melyhez politikai akarat szükségeltetik. Mi a Bajnai-kormányt a nagytőke tákolmányának tartjuk. Azért jött létre, hogy a dolgozó rétegekkel, a nyugdíjasokkal, a kis- és középvállalkozásokkal fizettesse meg a válság árát, a finánctőkét pedig minél jobban megkímélje a válság terheitől. Ez a kormány alapjában véve antiszociális politikát folytat. Ha lehet, még durvább eszközökkel, mint Gyurcsány Ferenc kormánya. De ismétlem, nemcsak az MSZP-kormány politikai akaratának hiányán múlik a kilakoltatások beszüntetése, hanem az ellenzékén is. Mindkét fél figyelmét felhívtuk arra, hogy a konvergenciaprogram és az euró magyarországi bevezetését sulykoló politika súlyosbítja a megélhetési gondokat, ezáltal a lakhatási gondokat, hiszen növeli a munkanélküliséget, milliókat foszt meg a rendszeres és kiszámítható jövedelemtől, csökkenti az amúgy is alacsony béreket és fizetéseket, ahelyett, hogy a reálgazdaságot élénkítené és a hazai szükségleteket elégítené ki, a pénzügyi szféra hatékonyságát és stabilitását tekinti fő céljának. A Magyar Szociális Fórum mindkét részről felelős politikai magatartást vár el az emberek érdekében. A civil szféra nem tudja és nem is akarja magára vállalni mások politikai felelősségét, de kiállni tud, és ki is áll az emberekért, függetlenül attól, hogy ki van kormányon. Köszönjük, hogy lapjuk is helyt ad álláspontunknak. A nyilvánosság nagyon fontos ahhoz, hogy közösségi célokat szolgáljunk politikai hovatartozástól függetlenül.         

Oláh János