Egy magyar ügy

2016. augusztus 16. kedd, 12:20
Nyomtatás

Az a veszély, amit a zsigereinkben érzünk, nem gazdasági vagy nem csak gazdasági és nem csak politikai, hanem sokkal több annál: egy nagy, mindent felégető nemzeti katasztrófát érzünk közeledni. (Csurka István)

Nagyon sajnáljuk, de aki nem érti meg, hogy október 2-án el kell menni és a kötelező betelepítésre nemet kell mondani, arra a kiállása hiánya miatt, mint a nemzet sírásójára kell tekintenünk. A Fidesz jóformán a semmiből teremtette elő a muníciót ehhez a háborúhoz, de előteremtette. Összefogást hirdetett, kétharmadot kapott, és kilépett a korábbi semlegesség félreértett szerepéből. Ezért a Fideszt – kiemelten Orbánt – gyűlölők (írott sajtótermékek, TV csatornák, rádiók, folyóiratok, közvélemény-kutatók, online felületek, külföldről is támogatott háttérintézmények, személyek, és a kisebb hatású ellenzéki pártokhoz tartozó szócsövek és szerkesztőségek együttesen, mint a Népszabadság, Népszava, 168 óra, Élet és Irodalom, Magyar Narancs, RTL Klub, az ATV, a Klubrádió, a Mozgó Világ, Hahn Endre, a Political Capital, Bolgár, Bruck)megnevezésével elsősorban tájékoztatási kötelezettségünknek teszünk eleget, hogy utólag senki se mondhassa, hogy ő nem tudta. Másodsorban azt a méretes hazugságot szeretnők cáfolni, ami a Fidesznek, mint pártnak a korlátlan sajtóhatalmát szajkózza. Ami nincs neki.

Muníciót teremtett az kétségtelen, a keze ügyében vagy közelében lévő orgánumokra nézvést, hogy elfogultsággal ne legyünk vádolhatóak, idézzük az ellenfeleket, akik szerint ezek a Magyar Idők, a Lokál, a TV2, a Századvég, a 888 és a Pesti srácok lennének azok. Ide sorolják még az Echo TV-t, a Magyar Hírlapot és a Magyar Krónikát. Egyrészt rátekintéssel megállapítható, hogy mennyivel kisebb helyet foglal el ez a felsorolás, mint az előző, másrészt számtani művelettel, egy összeadással bizonyítható, hogy még mindig 20:10, vagyis 2:1 az arány az ellenzéki pártok javára. Akkor is, ha a hivatalban lévő kormány által használt hírügynökséget, az MTI-t is előszeretettel hivatkozzák kormányszócsőként, azért mert közli azokat az információkat, amelyeket kötelező megosztania minden hivatalban lévő kormánynak a lakossággal. Ugyanebbe a kategóriába sorolandó a Kossuth rádió és az M1 tévécsatorna is. Függetlenül attól, hogy a szellemi környezetszennyezők ezekről mit állítanak, a valóság, állításaikkal szemben az, hogy a globálisak szolgálatába szegődött volt pártállami nomenklatúrának vagy leszármazóinak liberálisok által vezetett hada ekkora szeletet birtokol a médiából ma is, melyet a politikai és közgondolkodás félrevivésére és nemzeti sorskérdéseink nevetségessé tételére használ

Nemzeti létünkre tör.

(Nem szerepel ebben az összeállításban a Magyar Nemzet, a Hír TV, a Heti Válasz, és a Lánchíd rádió sem, mert ezek az orgánumok korábbi hangvételükön – sértettségből, vagy a tulajdonosra nehezedő más természetű nyomásból eredően - akkorát csavartak, hogy véleményünk szerint amennyiben így maradnak, nem fogják megérni azt az időt, hogy hatásuk vizsgálható legyen.)

Ha most szólunk, azért tesszük, mert egy nagy átverés szenvedő alanya évek óta a magyar nép megtéveszthető része.

Ez az a réteg, amelynek meg kellene értenie, hogy a gazdasági helyzete sem változhat meg addig, amíg a nemzetellenes, liberális töltetű szellemi rabszolgaság elfogadható számára.

„Az a veszély, amit a zsigereinkben érzünk, nem gazdasági vagy nem csak gazdasági és nem csak politikai, hanem sokkal több annál: egy nagy, mindent felégető nemzeti katasztrófát érzünk közeledni, amely még azokat a maradványokat is megsemmisíti, amelyekben most tengetjük vagy rejtegetjük nemzeti létünket... A szemünk láttára írja át gyermekeink tudatát egy idegen kéz, és nekünk szavunk sincs hozzá. A szemünk láttára teszik gyermekeink vállára apáik elkövetett és el nem követett bűneit egy bizonyos progresszió nevében, és a nép ártatlan gyermeke, mire felnő, meg tanulja titkolgatni magyar voltát.

Most nem az értelmiségről beszélek, a magas kultúráról és még csak nem is a médiák zavaros, híg kozmopolitizmusáról, hanem a népről, a magyar népről, amelyet megóvnak attól, hogy túlságosan magyarnak érezze magát.

Kérdezem: nem halad-e ez a társadalom egy szörnyű kettéhasadás felé, amilyen kettéhasadás már volt a történelemben, amikor egy szellemében s vérében is idegen arisztokrácia pöffeszkedett egy szegény és szegénysége miatt szükségképpen visszamaradott népi tömegen? Nincs semmi jele annak, hogy az a magyar társadalom újra egy ilyen kettéhasadás felé tántorog, amennyiben kialakul egy világ felé forduló, s részben kozmopolita, idegen szellemű, haszonélvező rétege, és ez alatt a mindennapi gondokkal küzdő, a maga levében fövő, a világtól szükségképpen elmaradó tömeggel, néppel, nevezzük úgy, ahogy akarjuk? Én látom ennek a jeleit, és mert látom, mondom is.

Ezen az úton is el lehet jutni a nemzet sírjához. Ez esetben nem szűnik meg a magyarság, nem hal ki, csak olyan mértékben átalakul, hogy azt már nem lehet nemzetnek nevezni. Valamilyen új kifejezést kell rá találni. Ezen az úton pincérnemzet leszünk. Pincérnek lenni nagyon tisztességes foglalkozás. Senkit sem akarok megbántani, nagyon sok pincér ismerősöm és kedves emberem van, de egy nemzet azért mégsem süllyedhet a saját hazájában pincérstátuszba.”Nos, Csurka ezt 1987-ben mondta, írta. Ma már ennél fenyegetőbb a helyzet.

És egy európai

Minket jelenleg egy képtelenül idegen világ vesz körül a saját földrészünkön, Európában.

Nemrég került napvilágra két érthetetlen, ezért riasztó hír. Az egyik Brandenburgból érkezett, ahol szociáldemokraták és a Linkspartei kormányoz koalícióban: állítólag középületeket látogató csoportok kifogásolták, hogy a német állami intézményekben keresztény vallási jelkép, azaz kereszt lóg, ezért nyilvános idegenvezetések alkalmával a jövőben leveszik a brandenburgi tartományi parlament CDU tárgyalóhelyiségének faláról a fakeresztet. Megmágnesezik, és amikor elmennek a „látogatók”, titokban visszahelyezik? A CDU magyarra fordítva azt jelenti: kereszténydemokrata unió.

A másik hír Münchenből még mellbevágóbb: eszerint egy német állampolgár az erkélyéről szidalmazta azt a müncheni merénylőt, aki 9 embert kivégzett és 16-ot megsebesített. A német ügyészség közleménye szerint egy 40 éves német nő feljelentette a német férfit, mert az, a bevándorló szülők gyilkos gyermekét, a merénylőt, rasszista, kirekesztő kijelentésekkel illette, sértegette. Ebben a 40 éves nőben, a feljelentőben, nem ötlött fel a kérdés, vajon miért tette.  Nem azért-e, mert látta, hogy a gyilkos a merényletet követően kevélyen sétálgatott a pláza tetején? Talán a tehetetlensége, a dühe robbant ki belőle. Németként való megalázottsága. Mindez hidegen hagyta a nemzettársat. Honfitársa elébe helyezett egy vad, idegen gyilkost.

A nő feljelentése őrült beszéd, de van benne rendszer.

Légy semleges. A hazáddal, a népeddel. Koszvadt kozmopolita partizánok diktátumát fogadd el! Ami keresztény, ami honvédő, másképpen nevezve nacionalista, azt jelentsd fel, Üldözd. Lehetőleg törvény által, úgy hatásosabb.

Ha Európa elfogadja a rá erőltetett brüsszeli szabályok sötétségét, melyben végképp elveszíti látását, tájékozódás-képtelensége miatt megsemmisül.

 

Cz,