A Soros-korsó

2016. augusztus 23. kedd, 11:22
Nyomtatás

A magyar közmondás úgy tartja, addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.

Akármekkora fedésben működnek egyes személyek szervezetek, a dolgok előbb vagy utóbb napvilágra kerülnek. Pont most két éve felkeltette a figyelmünket, hogy a balliberál banda szócsövei milyen kitörő örömmel idézték Clinton arcátlan mondatát Magyarországról. Csak csodálkoztunk, hogy az Amerikában is pénz- és hatalommániákusként elkönyvelt, kifejezetten az olajlobbi emberének tartott, mára megroggyant Clinton, aki maga nyolc évig ült az elnöki székben és éppen az Obama utáni ciklusra kezdett gyúrni, konkrétan az olajlobbinak kedves feleségét készült beszuszakolni elnökjelölti státusba, miért tartotta szükségesnek beszólni Magyarország kormányának egy meglehetősen durva mondattal: „Általában ezek azok a figurák, akik örökké hatalmon akarnak maradni, és pénzt csinálni.” Éppen ő, aki százmillió dollárt is meghaladó összegre úgy tett szert, hogy állítólag „beszédet mondott” olyan államokban, mint Katar, Szaúd Arábia és Norvégia. Még furcsább, hogy a beszédes Bill után az egyébként csendes Barack is kikelt Magyarország ellen – a megfogalmazás szerint – a „civilek” vegzálása miatt. Ezek a „civilek”, mint emlékezhetünk a norvég pénzeket az utolsó eurócentig benyelő érinthetetlen és elszámoltathatatlan „civilek” voltak.

Most, hogy a DC Leaks oldalon megjelent Soros György alapítványa, az Open Society Foundation számos dokumentuma, az erkölcsi fedezet teljes hiánya és a pofátlanság okozta felháborodásunk fokozhatatlan, de legalább már nem kell tovább találgatnunk, vajon miért is foglalkozott velünk Bill, mikor mi nem tartozunk a befolyásos olajállamok közé. A rejtély megoldása a frissen előkerült WikiLeaks iratokban található. „Közkinccsé” pedig egy DC Leaks nevű csoport jóvoltából lettek. A közreadók amerikai személyek. Ők azt állítják, hogy „ezek a dokumentumok a világ egyik legbefolyásosabb hálózatának működését mutatják be”. A hálózat legkártékonyabb tagja magyar nemzeti szempontból nézvést Soros, noha neki céltáblája majdnem minden nemzet. Tudjuk Kornistól, Sorosék minket sokkal jobban gyűlölnek. Mert mi másért szervezett volna be a pénzen kívül szerkesztőségeket, személyeket, akikkel a 2014-ben esedékes európai választások befolyásolóiként számolt. Mi másért terjeszt hamis információkat rólunk magyarokról. Persze még egy ok lehet. Arról kicsit később. Hát nem gyönyörű? A demokráciaexportőr USA által vezetett nemzetközi koalíció (NK) tulajdonképpen át van verve. Mégpedig éppen Soros, a spekuláns által. Két szempontból is. Soros ugyebár nem a saját pénzét költi. Hülye lenne, mikor ott vannak az OPEC országok, akiket fejni lehet, másokat meg fenyegetni, mint láttuk Norvégia esetét, aztán ha úgy adódik megint másokat kinyírni. Most végre bizonyíték van arra, ráadásul Amerikából, hogy például a 444 buta, alpári csapatának is juttatott legkevesebb (lehet, hogy többet is, de az nem lett lepapírozva) ötvenezer dollárt – csak 2014-ben, Soros György Open Society-hálózatán keresztül – arra a célra, hogy mind a 106 egyéni választókerületben felvegye a küzdelmet a magyar választópolgárok által méltónak tartott képviselőkkel. Soros évente egymilliárd dollárt szór szét világszerte úgy, hogy a pénzek odaítélésének rendszere teljességgel átláthatatlan. Szemét, hazaáruló szerkesztőségek és személyek szerepelnek Soros fizetési listáján. Érdemtelenek és alkalmatlanok. Az sincs kizárva, hogy az érinthetetlen és elszámoltathatatlan civilek a titkos kontójukra elszámolt pénzekből visszafolyatnak. Nagy a világ, láttunk már ilyet. A Soros által hirdetett nyílt társadalom eszménye az első betűtől az utolsóig hazugság, hamisítás, eddig csak vért verítéket és könnyeket hozott a világra. Most már bizonyítékért sem kell a szomszédba menni, hétköznapi amerikaiak igazolták a magyar közmondást: addig járt a Soros-korsó a kútra, míg el nem tört. Az értéktelen csetresnek pedig szemétládában a helye. Talán lesz egyszer olyan elnöke is Amerikának, aki Soros kártékonyságát felismeri.

 

czyla