Kovászna Megye Tanácsának ülésterméből is mennie kell a székely zászlónak

E-mail Nyomtatás

A Brassói Táblabíróság elutasította a legutóbbi zászlóperben benyújtott fellebbezéseket, és végzésében arra kötelezi Kovászna Megye Tanácsát, valamint annak elnökét, hogy távolítsa el a megyeháza ülésterméből azt a székely zászlót, amelyet Kulcsár-Terza József adományozott egy évvel ezelőtt.

Kétszeri halasztás után múlt csütörtökön ítéletet hirdetett a Brassói Táblabíróság, a végzés a hét végén jelent meg az igaz­ságszolgáltatás honlapján. Az ítélőtábla visszautasította Kulcsár-Terza József, Kovászna Megye Tanácsa, valamint az intézmény elnökének fellebbezését, végleges és visszavonhatatlan ítéletében helybenhagyta a Kovászna Megyei Törvényszék tavaly október 6-i ítéletét. A jogerőssé vált döntés arra kötelezi Kovászna Megye Tanácsát és az intézmény elnökét, hogy a megyeháza díszterméből távolítsák el Székelyföld kék-arany zászlaját.

Megjegyezzük, hogy a törvényszéki ítéletben Székelyföld nagybetűvel és idézőjel nélkül jelenik meg. Fontosnak tartjuk ezt kiemelni, hiszen a prefektus keresetében „úgynevezett székelyföldet” ír – így, kisbetűvel.

Mint ismert, Kovászna Megye Tanácsának tavaly februári soros ülésére Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt megyei önkormányzati képviselője (a decemberi választások eredményeként ma már parlamenti képviselő) akkori tanácstag székely zászlóval vonult be a tanácsterembe, és Tamás Sándor elnök jóváhagyásával kitűzte azt az Európai Unió, Románia és Kovászna megye zászlaja mellé. Kérte, hogy az adományt tanácsi határozattal fogadják el, és iktassák be azt a megye ingó vagyonába, mert fél, hogy eltűnik, ugyanis erre utalnak az utóbbi időszakban Székelyföldön történtek. A határozat védeni fogja a zászlót, mondotta, és reményét fejezte ki: a hatóságok felnőnek oda, hogy ne üldözzék jelképeinket, anyanyelvünket. Az adományt a tavaly márciusi soros ülésen – amikor úgy adódott, hogy csak a magyar pártok képviselői voltak jelen, egyetlen román sem – egyöntetű szavazattal határozatban fogadta el a közgyűlés.

Sebastian Cucu prefektus hamarosan felszólította a megyei önkormányzatot az adományt elfogadó tanácsi határozat visszavonására. Szerinte törvénytelen az „úgynevezett székelyföld” zászlajának kitűzése. A levélben hétszer fordul elő a Székelyföld kifejezés, mindannyiszor kisbetűvel, idézőjelbe téve és megbélyegző jelzővel: úgynevezett. A megyei közgyűlés nem vonta vissza határozatát, és Kovászna megye prefektusa megtámadta azt a megyei törvényszéken. Keresetében kérte az adományozási szerződés, valamint az adományt elfogadó tanácsi határozat megsemmisítését, továbbá a zászlónak a megyeházáról való eltüntetését. Kifejti, Románia és az Európai Unió zászlaján kívül bármely más jelkép kitűzése tilos. A kisebbségi nemzeti közösségek alkalmanként kitűzhetik saját lobogóikat, de csupán bizonyos rendezvények idejére, semmiképpen sem állandó jelleggel – érvelt Cucu.

A Kovászna Megyei Törvényszék tavaly a székely vértanúk napján hozott ítéletében alapfokon helyt adott a prefektus keresetének. Határozatában kimondja, hogy megsemmisíti az adományozási szereződést, az adományt elfogadó tanácsi határozatot, és kötelezi a megyei tanácsot, valamint annak elnökét Székelyföld zászlajának eltávolítására. (A törvényszék sokszor használta a Székelyföld kifejezést, s mint említettük, nagybetűvel, és nem bélyegezte meg az „úgynevezett” melléknévvel.) A törvényszék indoklásában kifejtette: a zászló adományozása nem törvénytelen, ám az adományt feltételhez kötötték, mégpedig a kitűzés feltételéhez, ami viszont már törvénytelen. Megállapították, hogy a teremben levő kék-arany zászló Székelyföld zászlaja, s mint ilyen, nem lehet jelen a tanácsteremben, ott ugyanis csak Románia és az Európai Unió jelképe kaphat helyet. Utalva Kulcsár-Terza József törvényszéknek írt válaszlevelére a nemzeti kisebbségek jogairól, kifejtették: azzal éppen ellentétben, Romániában a magyarságnak széles jogokat biztosít a törvény, s Székelyföld zászlajának kitűzése konfliktusgerjesztő. A Székely Nemzeti Tanács honlapjának tanulmányozása után a törvényszék kijelenti: a szóban forgó szervezet Székelyföld autonómiájáért és kollektív jogokért küzd. Megjegyzi, hogy Romániában nem létezik Székelyföld nevű területi-közigazgatási egység, és tulajdonképpen egy politikai jellegű, jogilag nem létező civil szervezet zászlajaként kezelik a jelképet. Így annak ilyen értelemben sincs semmi keresnivalója az ülésteremben.

Ezek után Kulcsár-Terza József – aki vérlázítónak tartja a Kovászna Megyei Törvényszék határozatát és annak indoklását – Kovászna Megye Tanácsának tavaly novemberi soros ülésén újabb adománnyal állt elő. Ezúttal öt zászlót állított ki a tanácsteremben: az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Izrael, Magyarország és Székelyföld zászlaját. A román tanácstagok szószólói akkor is, utóbb is helytelennek tartották a lépést.

Kulcsár-Terza József az adományozással párhuzamosan emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával bűnügyi feljelentést tett a legfőbb ügyészségen a kormánymegbízotti hivatal ellen. Kifejtette, a prefektúra által kezdeményezett perek révén a romániai magyarság alapvető emberi jogait korlátozzák. A székely zászlóról szóló adományozási szerződés és tanácsi határozat megtámadásán kívül a Községháza feliratok ellen indított hadjáratot, a magyar himnusz eléneklése miatt folytatott eljárást. A képviselő kész arra, hogy végigjárja az igazságszolgáltatás lépcsőfokait, ha elutasítják beadványát, az emberi jogok strasbourgi bíróságához kíván fordulni, ugyanis meggyőződése, hogy a jogsérelmeket nemzetközi fórumokon is be kell mutatni.

A Brassói Táblabíróság végzése értelmében el kell távolítani a tavaly februárban adományozott székely zászlót a megyeháza díszterméből. Ha ez megtörténik, még mindig marad egy székely zászló, az, amelyet négy másik társaságában novemberben adományozott Kulcsár-Terza József.

Szekeres Attila

 

Háromszék

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség