Brüsszelnek tanulnia kellene abból a hibából, hogy nem volt hajlandó az európai emberek hangjára figyelni
Londoni tárgyalásaimon az üzleti szféra és a politika képviselői egyaránt azt mondták, hogy nem tudják elképzelni, miként maradhatna működőképes az ország a közép- és kelet-európai munkaerő nélkül – szögezte le a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese. Dr. Szabó László hozzátette: a brit munkanélküliség meglehetősen alacsony, és egyértelmű, hogy ha hirtelen eltűnnének a keleti EU-tagállamok munkavállalói, akkor Nagy-Britannia bajba kerülhetne. Ezt a brit fél is tudja.
Miniszterhelyettes úr a brit külügyminisztérium, a külkereskedelmi minisztérium, valamint a Brit Iparszövetség (CBI) és az Institute of Directors (IoD) vállalatvezetői szövetség illetékeseivel tárgyalt. Ki kezdeményezte a megbeszéléseket?
– Valóban több fontos tárgyaláson vettem részt. Sir Alan Duncan Európáért és Amerikáért felelős külügyi államtitkárral – aki május 12-én Budapesten megnyitja a brit nagykövetség új épületét – a magyar–brit kétoldalú kapcsolatok, a 2017 júliusától kezdődő magyar V4-es elnökség, valamint a francia és német tavaszi választások témájában tartottunk megbeszélést. Greg Hands kereskedelemért és befektetésekért felelős államtitkárral a kétoldalú gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztési lehetőségeit, valamint a Brexit brit gazdaságra, és kétoldalú gazdasági kapcsolatokra, befektetésekre gyakorolt hatását tekintettük át. Az 1903-ban alapított Institute of Directors az Egyesült Királyság egyik legfontosabb és legbefolyásosabb cégeket, vállalatokat tömörítő szövetsége, amely közel 35 000 tagot képvisel 48 regionális szövetségen keresztül. A szervezet egyúttal az egyik legfontosabb lobbierőt is jelenti az üzleti szféra részéről a Brexit tárgyalások során. A Brit Ipari Szövetség (Confederation of British Industry – CBI) az IoD mellett az Egyesült Királyság legfontosabb és legbefolyásosabb cégszövetsége, amely jelentős ráhatással bír kormányzati döntésekre is. A CBI 109 ezer tagvállalatot számlál, amelyek közel 7 millió alkalmazottal, a brit versenyszférában foglalkoztatottak 1/3-át teszik ki. Éppen ezért a megbeszéléseken bemutattam azokat a gazdaságpolitikai, befektetési környezettel, és külföldi működőtőke-befektetések ösztönzésével kapcsolatos lehetőségeket, amelyek a közelmúlt magyar gazdasági és üzleti sikereinek alapját adják.
Elérhető, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalássorozat minden érintett számára megfelelő megállapodás elérésével záruljon? Brüsszel tanul valamikor az eddigi hibáiból, ami a Brexithez vezetett?
– A Brexit hatásainak kezelésével kapcsolatos magyar és brit álláspontok közel állnak egymáshoz. Hazánk érdeke Nagy-Britannia és az EU kapcsolatainak szorosan tartása és a lehető legkevesebb kárt okozó elválási folyamat levezénylése. Magyarország azt szeretné, hogy a brit kilépésről szóló tárgyalási folyamat fair és átlátható legyen. Fontosnak tartjuk, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalássorozat ne büntető jellegű, hanem gyakorlatias, minden érintett számára megfelelő megállapodáscsomag elérésével záruljon, és Nagy-Britannia ebben számíthat a magyar kormány támogatására, a konstruktív magyar hozzáállást pedig brit részről nagyra értékelik. Azt gondolom, hogy Brüsszelnek tanulnia kellene abból a hibából, hogy nem volt hajlandó az európai emberek hangjára figyelni.
Önt idézem: „Európának olyan környezetet kell teremteni, amelyben a tagországok maradni akarnak, és látják az Európai Unió értékeit.” Ma, mikor egyre többen bírálják az unió intézményeit, és azt látják, hogy Magyarország kormányát folyamatosan kritizálják, akkor lehet-e ilyen értékekről beszélni?
– Fontos leszögezni, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az Európai Unió és a közös értékek mellett. A magyar kormány sokat kritizált migrációs javaslatai – amelyeknek központi eleme a határvédelem és a schengeni rendszer megerősítése – is éppen e közös európai értékeket igyekeznek megvédeni. Mi abban hiszünk, hogy úgy tudunk a bajbajutottakon segíteni, hogy a segítséget kell odavinni, nem pedig a problémát Európába hozni.
Nemcsak értékekről van szó, hanem súlyos összegekről is. A Brexit mennyiben befolyásolhatja az uniós költségvetési forrásokat?
– Az Egyesült Királyság az EU költségvetés jelentős részét finanszírozza. A jelenlegi többéves pénzügyi keret (MFF) 2020-ig tart, erről az unió összes tagországa, az Egyesült Királysággal együtt állapodott meg 2013-ban. Célunk, hogy a 2020-ig tartó időszak és az áthúzódó kifizetések fedezete a kilépés ellenére meglegyen az uniós költségvetésben. Ha a kilépésre 2020-at megelőzően kerül sor, a fedezet meglétét a kilépési tárgyalások keretében kialakítandó pénzügyi elszámolásban szükséges rendezni. Az új többéves pénzügyi időszakot úgy kell majd tervezni, hogy az Egyesült Királyság tagországként ahhoz már nem járul majd hozzá.
A hazai baloldali lapok azt jósolták, hogy a britek kilépése szignifikáns GDP visszaesést fog eredményezni Magyarországon idén és a következő években is. Valóban kell ettől tartanunk?
– Az Egyesült Királyság fontos exportpiacunk, a magyar termékkivitel közel 4 százalékát veszi fel. Ezzel szemben az Egyesült Királyság EU-ba irányuló kivitele teljes exportjának 44 százaléka. A kétoldalú kereskedelemben kérdés, hogy rosszabbodnak-e a feltételek, szükséges lesz-e vámokat fizetni a jelenlegi vámmentességet követően. Természetesen mindkét fél érdeke ennek elkerülése. Ezzel együtt, ha átmenetileg vámokat kellene is fizetni, a magyar GDP-t várhatóan jóval kisebb negatív hatás éri majd, mint az Egyesült Királyságét.
Többen attól tartanak, hogy sérülnek a Nagy-Britanniában élő magyar munkavállalók jogai. Ezt a témát is érintették a tárgyalásokon?
– Londoni tárgyalásaimon az üzleti szféra és a politika képviselői egyaránt azt mondták, hogy nem tudják elképzelni, miként maradhatna működőképes az ország a közép- és kelet-európai munkaerő nélkül. A brit munkanélküliség meglehetősen alacsony, és egyértelmű, hogy ha hirtelen eltűnnének a keleti EU-tagállamok munkavállalói, akkor Nagy-Britannia bajba kerülhetne. Ezt a brit fél is tudja. Nyilvánvalóan a brit kormány is szeretné az EU-társállamokban élő brit állampolgárok jogainak további érvényesülését, vagyis ennek alapján elképzelhető egy kölcsönösen előnyös, pragmatikus megoldás, amely nem emel adminisztratív akadályokat e jogok érvényesítése elé. Theresa May brit miniszterelnök többször hangoztatta azt az álláspontját, hogy London erről a kérdésről a lehető leghamarabb, a kilépési tárgyalások nagyon korai szakaszában megállapodásra akar jutni az uniós társállamokkal, viszonossági alapon, vagyis azzal a feltétellel, hogy az EU-ban maradó tagországok is garantálják az ott élő brit állampolgárok jogainak további érvényesülését.
Mi jellemzi jelenleg a magyar–brit gazdasági kapcsolatokat, és azok mennyiben változhatnak a kilépést követően?
– A kétoldalú kapcsolatrendszer dinamikusan bővül, 2016 első 11 hónapjában exportunk 3,4%-kal közel 3,4 milliárd euróra, míg az import 3,3 százalékkal megközelítőleg1,5 milliárd euróra emelkedett 2015 azonos időszakához képest. A teljes áruforgalom 3,4 százalékos erősödést követően 4,8 milliárd eurót tett ki, míg külkereskedelmi többletünk 3,5 százalékos bővülés után 1,9 milliárd euró volt. A kétoldalú együttműködés iránt tanúsított megnövekedett brit érdeklődés azt bizonyítja, hogy gazdasági kapcsolataink továbbra is dinamikus fejlődés előtt állnak. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul a tavaly ősszel megalakult Magyar–Brit Üzleti Tanács is, amely a Magyarországon jelenlévő Egyesült Királyságbeli nagybefektetők képviselőit foglalja magában. A tanács célja a Brexitre való felkészülés, a brit nagyvállalatok felső vezetőivel való szorosabb és közvetlenebb kapcsolattartás Londonban, annak érdekében, hogy a brit befektetőkért és a potenciális áttelepülést fontolgató cégekért folyó versenyben Magyarország minél eredményesebben és hatékonyabban tudjon részt venni. Az Egyesült Királyság a Brexitet követően hazánk legnagyobb unión kívüli exportpiaca lehet; kivitelünk a teljes magyar export közel 4 százalékára rúg, a kétoldalú árukereskedelem pedig komoly magyar aktívumot mutat.
Nem félő, hogy a Magyarországon lévő brit cégek máshová települnek?
– Magyarországon jelenleg 800 brit vállalat hozzávetőleg 50 ezer embernek ad munkát, a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2015-ben 15 százalékkal emelkedett. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) emellett jelenleg 4 brit vállalattal folytat tárgyalásokat a csomagolóipar, a fémipar és szolgáltatás területén. Amennyiben ezek a projektek a jelenleg ismert paraméterekkel valósulnának meg, úgy összesen 25,6 millió euró befektetéssel közel 870 új munkahely jönne létre. A magyar kormány eddig négy brit tulajdonú vállalattal kötött stratégiai együttműködési megállapodást a stratégiai, közös gondolkodás előmozdítása érdekében. A négy vállalat (a Tesco, a GlaxoSmithKline, a Unilever és a British Telecom) – a cégek saját tájékoztatása szerint – több mint 21 ezer főt foglalkoztat, továbbá együttesen több mint 509 milliárd forintot fektetett be eddig Magyarországon. A befektető vállalatok hosszú távon gondolkodnak Magyarországban, ezt mi sem igazolja jobban, mint például az, hogy 2015 végén a brit–holland Unilever 3,4 millió euró értékű beruházással új gyártósort helyezett üzembe a Nyírbátori Háztartás-vegyipari Gyárban, a British Telecom pedig újonnan kialakított, kreatív munkavégzést segítő irodáját, a budapesti Technikai Design Stúdiót nyitotta meg. A 2016-os év is bővelkedik kiváló példákkal, hiszen a GSK Biologicals Gyógyszeripari Kft. vakcinagyárának új termelő részlege 3 milliárd forint beruházással diftéria- és tetanuszvakcina-komponenseket állít elő Gödöllőn. A brit tulajdonú háttérrel rendelkező Mondi Kft. pedig 13 milliárd forintos beruházással 220 új munkahelyet hoz létre Békéscsabán. Említhetem azonban a nem stratégiai partner BP (British Petrol) 8 milliárd forint befektetéssel Szegeden kialakítandó új központját, ahol 500 új munkahelyet hoz létre.
Végezetül: jelenleg az EU életében a legsúlyosabb a terrorfenyegetettség. Fennmarad ezért a szoros biztonsági együttműködés Nagy-Britanniával, hogy számítani lehessen rá Európa kollektív védelmében?
– A Brexit folyamata nagyon sok nyitott kérdést tartalmaz, így a védelmi együttműködés területén is számos ilyen kérdés van. Európa védelme Nagy-Britanniának és Magyarországnak is, akár csak az Európai Unió egészének egyik legfontosabb célkitűzése. Közös érdekünk, hogy nagyobb katonai szerepvállalással kell jelen lenni a válság helyszínén, és a lehető leghamarabb békét kell teremteni annak érdekében, hogy az ott élők otthon maradhassanak, és helyben boldogulhassanak. A kormány már korábban döntött arról, hogy a honvédséget folyamatosan megerősítik és a magyar gazdaság erősödésének köszönhetően lehetőség is nyílik a honvédség fejlesztésére. Magyarország kezdettől fogva azt hangsúlyozta, hogy meg kell állítani az illegális migrációt, ma már az unió jelentős tagállamai is ezt gondolják. A balkáni útvonal ellenőrzése és az illegális embercsempészet megelőzése, megakadályozása fontos lépés az illegális migrációval szembeni küzdelemben. A NATO keretein belüli együttműködés meghatározó szerepet játszik. A varsói NATO csúcstalálkozó eredményeként létrejövő „megerősített előretolt jelenlét” keretében az Egyesült Királyság, valamint hazánk is jelen lesz Észtországban 2017 harmadik negyedévében.
Medveczky Attila
