Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2024. március 28, csütörtök, Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.

Térségi szintű vadkár-megelőzési stratégiát kell alkotni

E-mail Nyomtatás

Elfogadhatatlan, hogy az ország egyes részein különböző értékű a vadkár után járó összeg

A vadkár egyre nagyobb probléma az országban, a térített mezőgazdasági vadkár 2015-ben 2,3 milliárd forintot tett ki. A vadkárral kapcsolatban felmérést készített a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) és a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet, és ez alapján ajánlásokat fogalmaztak meg a döntéshozóknak. Eszerint erősíteni szükséges az érintettek közötti kommunikációt a megegyezés érdekében, továbbá szükségesnek tartják a térségi szintű vadkár-megelőzési és -kezelési stratégia kidolgozását, a szakértői munka minőségének javítását oktatással, képzéssel, valamint további kutatásokat javasolnak. Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerkesztőségünknek elmondta, hogy a kamara hamarosan új protokoll bevezetésére tesz javaslatot.

Mi az oka a vadállomány túlszaporodásának?

– A nagyvadról beszélünk, hiszen az apróvadállomány esetében sajnos ellentétes tendencia figyelhető meg. A nagyvadállomány növekedése egy folyamat eredménye. A ’70-es évekhez képest a terítékadatok, melyek az egy évben lelőtt szarvasokra és vaddisznókra vonatkoznak, tizenhárom-tizennégyszeresére nőttek. Viszont ez nem jelenti a szarvas és a vaddisznó kipusztulását, valószínűleg az állomány ugyanilyen mértékben emelkedett. Tehát egy folyamatos, erősödő jelenlétről van szó, aminek részben az az oka, hogy az ember egyre nagyobb területet foglal el a vadak életteréből. A nagyvad viszont nagyon jól alkalmazkodik ahhoz a kultúrkörnyezethez, amit a mezőgazdaság által megteremtünk. Olyan nagymértékű a kukorica termésátlagunk, ami lehetővé teszi ilyen mennyiségű vad eltartását is. Az állat ösztönszerűen él a lehetőséggel, és ezzel komoly károkat okoz. 2015-ben 2,3 milliárd forint volt a térített mezőgazdasági vadkár. Tehát nem a keletkezett, hanem a térített. Hiszen sokszor a vadásztársaság nem is anyagi kártérítést nyújt, hanem egy trófeasorral kompenzálják a gazdákat. Ki kell hangsúlyozni, hogy ez térségi, tehát nem országos probléma, mert a vadkár fele három megyében, Somogyban, Vasban és Zalában összpontosul, ami hatalmas koncentráció. Amikor ezt felmérjük, egyértelműen megfogalmazódik bennünk, hogy ezt a problémát orvosolni kell. Már városban, élelem után kutató vaddisznókat is láthatunk néhány fényképen. Tehát elszaporodtak, és nagyon jól alkalmazkodtak az emberi civilizáció lehetőségeihez.

A NAK szerint mit kell tenni annak érdekében, hogy a nagyvadállomány normalizálódjon? Ki kell a vadakat lőni, és aztán jöhetnek az állatvédők tiltakozni?

– Ezt a feladatot önmagában egyetlenegy szervezet sem tudja megoldani. Az új vadászati törvény elfogadásával megtettük az első fontos lépést. A vadállomány megjelenése – ahogy a törvény is fogalmaz – nem tekinthető rendellenességnek a természetben. Tehát a gazdálkodó egy meghatározott értékhatáron belül köteles elviselni a nagyvadak jelenlétét. A mostani jogszabályi környezet szerint ennek a mértéke 10%. Ekkora arányban köteles eltűrni a gazda az okozott kárt. A gazdálkodó vadkárviselési aránya lehet nulla százalék is, amennyiben a kilövési tervet nem teljesítette a vadgazdálkodó. Ezért meggondolt, megfontolt, okszerű állományapasztásnak lenne értelme úgy, hogy a vadállomány genetikai értéke ne csökkenjen. Tudatos selejtezéssel a gyengébb egyedek terítékre hozatalával lehet ezt megtenni. Addig is, hogy elviselhető legyen ez a kár – hiszen a már felsorolt három megyében nagyon komoly károk keletkeznek, és ezért ott a legkritikusabb az ellentét a gazdák és a vadásztársaságok között – a mezőgazdasági termelők számára megfelelő biztonságot kell nyújtani. Javaslatunkra bekerült a törvénybe egy vadkár-alap, aminek a jövő évtől minden vadászatra jogosultnak november 1-jéig a számláján kell lennie. Az előző évi vadkár mértékének megfelelő összeget kell ezen a számlán elhelyezni – aki nem így tesz, annak a vadászati engedélyét figyelmeztetés után bevonják. Ez az összeg, amennyiben van bejelentett vadkár, arra fordítható. Ez tehát garanciát jelent, s nem mondhatja azt a vadászatra jogosult, hogy elismerem a vadkárt, de nincs pénzem azt megtéríteni. Emellett lényeges, hogy a vadkármegelőzés kerüljön a középpontba. Egyértelműen megfogalmazza az új vadászati törvény a vadászatra jogosult, és a földhasználó kötelezettségeit. Amennyiben a vadkár mértékét nem tudjuk objektíven meghatározni, az jelentős konfliktushoz vezet. Erre egy példa: két vadkárbecslő nyolcszoros különbséget állapított meg egy azonos vadkár esetében. Ez nem erősíti az egymással szembeni bizalmat, és akármilyen döntés születik, valamelyik fél, sőt lehet, hogy mindkettő, becsapottnak érzi magát. Ezért sürgető feladat egy új protokoll kidolgozása. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetével komoly kérdőíves felmérést végzett a vadkárok mértékével, a vadkárbecslési eljárással, a vadkár megelőzésével, illetve a kártérítési rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok vonatkozásban. Több mint 2000-en töltötték ki a kérdőívet, így ez reprezentatív országos felmérésnek tekinthető. Ennek alapján ötpontos javaslatot állítottunk össze. Az első a kommunikáció erősítése az érintettek között, mert sok esetben az emocionális tartalom nem teszi lehetővé a párbeszédet és a megegyezést. Másodszorra, fontos, hogy térségi szinten dolgozzuk ki a vadkár megelőzését és kezelését. Továbbá lényeges a szakértői munka minőségének javítása, az oktatás, a továbbképzés, és a módszertan vonatkozásában. A vadkár témakörben pedig kutatásfinanszírozás elindulása szükséges. Végezetül tanácsadást, tájékoztatást kell lebonyolítani, akár a NAK szervezetén belül. A javaslatok részletes kidolgozását az agrárkamara az Országos Magyar Vadászkamarával és a tudományos műhelyekkel közösen végezheti el. Agrárinnovációs projektet is tervezünk indítani a Vadvilág Megőrzési Intézettel és termelők bevonásával. Fontos, hogy ebben a programban a vadkárbecslési módszerek megbízhatóságát górcső alá vegyük. Az egyes mezőgazdasági kultúrnövények kárérzékenységét is kutatni kell, adott esetben mennyire képesek regenerálódni, hiszen ez is befolyásolja a vadkár mértékét. Fontos, hogy térinformatikai, távértékelési és egyéb kollektív megoldásokat alkalmazzunk, hiszen akár műholddal is tudnánk figyelni a kukoricatáblákat. Lényeges a kárrendezés jogi és gazdasági kérdéseinek értékelése, hogy valós képet kapjunk a hatályba lépett vadászati törvény eredményeiről. Ahhoz, hogy ezeket a rendszereket objektív módon tudjuk országos szinten több ponton is vizsgálni, ezért egy tesztüzemi rendszert szeretnénk működtetni.

Ez már a vadkár-megelőzési stratégia, vagy az az elmondottak alapján készül el?

– Mindez a stratégia alapját képezi. A stratégiát a vadászatra jogosultaknak és a felügyelő hatóságnak kéne megalkotnia. A kilövési számokat, ami egy vadászatra jogosult esetében egy adott területre vonatkozik, a hatóság, tehát a kormányhivatal állapítja meg. A kormányhivatalokban dolgozó szakemberek megalapozott munkája szükséges ehhez. Ebben a kamara örömmel segít, hiszen azért készítjük ezeket az anyagokat, hogy ez a munka olyan minőségű lehessen, amit elvárunk a hatóságtól és magunktól is.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség