Az új uniós rendelkezés se az illegális bevándorlást, se a terrorizmust nem képes megakadályozni
Jelenleg a magyar hatóságok döntik el, hogy ki lép be Magyarország területére. Amennyiben elfogadnak egy új uniós rendelkezést, egy lopakodó jogalkotással ezt a hatáskört Brüsszel kicsavarja a nemzetek kezéből – szögezte le dr. Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára.
Márciusban az EU elfogadhat egy olyan rendeletet, melyet 20 nap múlva már alkalmazni is kell a belső határellenőrzésnél. Ez azt jelenti, hogyha átsétálok Esztergomból Párkányba a hídon, akkor elkérik az okmányaimat, belenéznek a táskámba?
– Ez a példa nem jó, mivel a rendelet az Európai Unió külső schengeni határaira vonatkozna, ami minket érint legsúlyosabban, hiszen Magyarországnak van az EU-n belül a leghosszabb schengeni szárazföldi határa, összesen 1056 kilométer. A mostani döntés tehát a külső schengeni határokat érintené, s ez ellen a magyar kormány határozottan tiltakozik.
Mi a szabályozás lényege?
– Egy felesleges újabb adminisztráció, ami csak az európai és a magyar emberek vegzálását eredményezi, de nem állítja meg a kontinenst sújtó illegális bevándorlást. Amennyiben a schengeni határon átlépünk – a szabály életbe lépése esetén – minden uniós polgárt, adataikat, irataikat szisztematikus ellenőrzésnek kell majd alávetni. Ez vonatkozik minden egyes ki- és belépésre, akár szárazföldön, akár légi úton érkezünk a határhoz. A vizsgálatok ideje a legoptimálisabb szervezés mellett is nyolc másodperccel lesz hosszabb. A számok is sokat elárulnak: Magyarország schengeni határát évente több mint 50 milliószor lépik át, és 18 millió gépjármű halad át a határátkelőhelyeken. A nyolc másodperces becslés pedig eléggé optimista.
Tehát a szlovák–magyar határ nem volt jó példa, de ha Kolozsvárra utazom vonattal, akkor személyenként ez a nyolc másodperc már eléggé nagy idő.
– Pontosan, az értelmetlen szabályozás bevezetése miatt még tovább nő a várakozási idő. Ez nyáron még rosszabb lesz, ha valaki például a horvát tengerpartra utazik, a határon 8-10 órás várakozásra, tumultusra kell felkészülnie. Természetesen a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a ki- és beléptetés idejét felgyorsítsa, de nem csak Magyarországtól, hanem a szomszédos államoktól is függ, hogy milyen mértékben sikerül az áteresztő kapacitás kiszélesítése a határszakaszokon. Mi azt szeretnénk, hogy ez a rendelet ne lépjen életbe. Az uniós állampolgárokat számos módon lehet ellenőrizni, így az útlevél kibocsátásakor is, s nem lenne szabad a határ menti országok feladatává tenni ezeket az ellenőrzéseket, jelentős többletköltséget okozva ezzel. Sőt ha valakinek elutasítják a belépését a magyar határon, és jogorvoslati eljárást akar benyújtani ez ellen, akkor azt biztosítani kell számára. Függetlenül attól, hogy hová szeretne eljutni, a jogorvoslati eljárását Magyarországon kell lefolytatni, ez is többletköltséget jelent majd. Brüsszellel ellentétben Magyarország határozottan fellép az illegális bevándorlással szemben. Jelenleg folyamatban van az újabb nemzeti konzultáció előkészítése, melynek keretében öt veszélyforrásról kérdezzük meg a magyar állampolgárokat, s az egyik ilyen az illegális migráció kezelése. A kormány emellett döntött a fizikai határzár megerősítéséről, elkezdődött a második kerítéssáv megépítése. Ezenkívül a jogi határzár megerősítését célzó törvényjavaslat is az Országgyűlés előtt van. Az új szabályozás szerint a migránsoknak a tranzitzónában kellene megvárniuk kérelmük jogerős elbírálását, továbbá nemcsak a határtól számított nyolc kilométeres sávból, hanem az ország egész területéről vissza lehetne kísérni őket a tranzitzónába. Korábban négy hétig lehetett a tranzitzónában tartani a bevándorlókat, utána be kellett őket engedni az országba. Amennyiben nem ért véget négy hét alatt az eljárás, akkor szabadon közlekedhettek az unió területén, és „eltűntek” a hatóságok szeme elől. Az új szabályozás értelmében viszont minden eljárást a határsávban kell lefolytatni, egészen a bírósági jogerős döntés meghozataláig. Emlékezzünk például azokra az esetekre, amikor a fellebbezéseket nem a migránsok, hanem az őket segítő migránspár ti szervezetek írták. Ezek sokszor jogalap nélküliek voltak, és az eljárás elhúzódását eredményezték, s így a migránsok ezzel a trükkel bekerültek az EU területére. Ennek véget szeretnénk vetni, mert kiemelt szempont, hogy Magyarországon ne tartózkodjanak ellenőrizetlen, bizonytalan státusú emberek.
Kijelenthetjük, hogy az Európai Bizottság értelmetlen intézkedése a schengeni rendszer szétzúzásához vezet?
– Értem a felvetését, de inkább úgy fogalmaznék, hogy ez Brüsszel ijedt, de át nem gondolt reakciója a bevándorlási hullámra. Sokkal jobb lenne, ha átgondolt cselekvési tervet hajtana végre az uniós polgárok biztonsága érdekében és végre határozottan fellépne a migrációval szemben.
A rendelet bevezetését több uniós politikus azért tartja szükségesnek, mert a tavalyi párizsi támadásokat elkövető terroristák egy része és mások olyan uniós polgárok voltak, akik elutaztak az EU-n kívülre, majd visszajöttek Szíriából vagy máshonnan az EU külső határain keresztül. Mi erről a véleménye?
– Valóban a terrorveszéllyel indokolja Brüsszel ezt a fellépést. Az emberek biztonsága mindenki számára fontos, de a terrorveszély kockázatának csökkentése érdekében nem lehet olyan felesleges, bürokratikus intézkedéseket tenni, melyek nem érik el a céljukat.
Tehát Brüsszel azt akarja, hogy már ne a tagállamok döntsenek arról, hogy kik léphetnek be egy adott ország területére?
– Ezt kijelenthetjük, mert ma a magyar hatóságok döntik el, hogy ki lép be Magyarország, illetve az Európai Unió területére. Innentől egy lopakodó jogalkotással ezt a hatáskört Brüsszel kicsavarja a nemzetek kezéből. Ráadásul ez az intézkedés se az illegális bevándorlást, se a terrorizmust nem képes megakadályozni.
A horvát belügyminiszter érthető biztonsági oknak tartja a szigorú ellenőrzés bevezetését. Ez azt jelenti, hogy a közép-európai uniós államok álláspontjai nem egyeznek ebben a kérdésben?
– Egy nem schengeni tagállam nagyon udvarias megjegyzéséről van szó a rendszerrel kapcsolatban. Hiszen nyilvánvaló, hogy Horvátországnak jelentős bevétele a turizmusból származik, nem érdeke egy ilyen szabály bevezetése. Amennyiben győz a brüsszeli bürokraták elképzelése, akkor pedig az az érdeke, hogy minél rövidebb ideig tartson a határellenőrzés.
Mi tiltakozunk az értelmetlen szisztematikus határ-ellenőrzési rendszer bevezetése ellen, de kik állnak mellettünk?
– Természetesen ebben a kérdésben egyeztetnünk kell az érintett uniós tagállamokkal, az Európai Bizottsággal, illetve a visegrádi országokkal. Minden lehetséges eszközzel küzdeni fogunk azért, hogy Brüsszelt jobb belátásra bírjuk és megakadályozzuk a rendszer bevezetését. A célunk, hogy a magyar és uniós polgárokat fölöslegesen ne vegzálják, ha azonban ez nem sikerül, és ránk kényszerítik a szabályt, akkor mi is kénytelenek leszünk alkalmazni.
Medveczky Attila
