Felháborodást okozott Szerbiában, hogy a pristinai kormány rendeletben koszovói tulajdonnak minősítette az ország területén található azon ingatlanokat, amelyek az egykori Jugoszlávia, majd jogutódja, Szerbia tulajdonában voltak, és mindeddig nem történt meg vagyonjogi viszonyuk rendezése.
A szerb és a koszovói sajtó információi szerint mintegy 200 milliárd dollár értékű vagyonról lehet szó.
A Večernje Novosti című belgrádi napilap a március 16-ai számában közölte: a Koszovó területén található termőföldek 29 százaléka van szerb tulajdonban. Emellett több mint 1,2 millió négyzetmétert kitevő hivatali objektumról, 145 ezer négyzetméternyi üzlethelyiségről, több mint 24 ezer négyzetméter lakóterületről, valamint több mint 750 ezer négyzetmétert kitevő más építményről, például étteremről, sportpályáról vagy üdülőről van szó. A koszovói kormány sajátjává minősítette a pristinai repülőtér, a szerb vasúttársaság, a villamosművek, a posta, valamint a szerbiai erdőgazdálkodási vállalat azon építményeit is, amelyek a saját területén találhatók.
Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője kijelentette: a szerb kormány várhatóan már a következő ülésének megsemmisíti a koszovói vezetők döntését. Koszovó ugyan 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Belgrád logikája szerint így egy szerb kormánydöntéssel felülírhatók a "tartományi" határozatok.
Úgy fogalmazott: "kolosszális rablásról" van szó, amelyet remélhetőleg a nemzetközi közösség sem hagy szó nélkül.
Aleksandar Vučić szerb kormányfő értelmetlennek nevezte a koszovói kormány döntését, amelyet szerinte kizárólag azért hoztak meg, hogy Belgrádot provokálják.
A koszovói igazságügyi miniszter, Dhurata Hoxha szerint viszont semmi ok vitára, és a Koszovó területén található vagyonnak a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben sem kell helyet kapnia, hiszen "Koszovó területén a koszovói kormány dönt a saját törvényei alapján". Mint mondta: a területen található ingatlanokról Pristina dönt, ahogy az a többi volt jugoszláv tagköztársaság esetében is történt Jugoszlávia felbomlása után.
A koszovói ingatlanokról szóló határozatot Ramiz Kelmendi kormányfőhelyettes kezdeményezte, mert - mint mondta - több településen is területfejlesztési gondok adódtak, a földterületeket ugyanis nem lehetett használatba venni, mert azok még mindig a már nem létező jugoszláv hadsereg tulajdonát képezték. A miniszterelnök-helyettes szerint a vagyonról már 2008-ban, az ország függetlenségének kikiáltásakor dönteni kellett volna.
A mostanihoz hasonló esetre már volt példa. Tavaly októberben a koszovói parlament arról döntött, hogy átveszi az észak-koszovói Kosovska Mitrovica melletti Trepčának, a volt Jugoszlávia legnagyobb bányájának irányítását. A szerb kormány akkor is semmisnek nyilvánította a döntést. (MTI)
