MEGJELENT A HAVI MAGYAR FÓRUM MÁJUSI SZÁMA

E-mail Nyomtatás

A tartalomból:

LUTHER MÁRTON –A REFORMÁCIÓ ÉVFORDULÓJA

Luther Márton (1483. november 10. – 1546. február 18.)

Luther 1514 óta nem csak a wittenbergi teológia professzora, hanem prédikátor is a várostemplomban, ezért az emberek lelkével és lelkiismeretével is neki kell törődnie. Bizonyos idô után észrevette, hogy sokan wittenbergiek közül nem hozzá járnak gyónni, hanem a brandenburgi és anhaltsi városokba -mint pl. Jüteburgba vagy Zerbstbe- utaznak búcsúcédulát (elsősorban a Peter búcsúcéduláit ) vásárolni. A búcsúcédula árusítása, amely tulajdonképpen a gyónást helyettesítette, a lelki üdvösség Tetzel búcsúcédulákat árul megvásárlását jelentette, amit Luther teljes mértékben helytelenített. Szilárdan hitt abban, hogy mindenkinek egész életében Isten kegyelmében alázatosan bízva kell élnie. A búcsúcédulákkal való kereskedés 1507-től kezdve drámaian megnôtt, mert a római kúriának és a búcsúlevelek németországi árusításával megbízott Albrecht von Brandenburg püspöknek egyre gyakrabban akadtak pénzügyi problémáik. Johann Tetzel dominikánus szerzetes Anhalt és Brandenburg tartományokban árulta a búcsúcédulákat, mint egy vásári kofa, ezért sok legenda keletkezett róla. A korabeli tudósítások szerint Tetzelnél még a halottak bűneit is meg lehetett gyónni. Tetzel szólásmondása volt: “Wenn das Geld im Kasten klingt, die Seele in den Himmel springt”, azaz, “Amint a pénz a ládában csörren, lelked rögtön a mennybe röppen”. Luther ezt élesen elítélte és heves tiltakozás váltott nála ki.

Luther és a legendák

A 95 Tétel kihirdetése Dr. Luther Márton alkalmas személyiség volt arra, hogy sok legenda és anekdotát szőjenek róla. Luther korában még javában hittek a boszorkányok és ördögök létezésében, természetfeletti hatalmak működésében és a világvége közelségében. Ezek a legendák és anekdoták sokszor nem tartalmazzák a teljes igazságot, de a történetek rendkívül szórakoztatóak.

A reformáció politikai jelentősége Luther halála után

Schmalkaldeni szövetség megalapítása A wormsi ediktumra reagálva, az 1530-as Ágostai Hitvallás értelmében a protestáns fejedelmek 1531- ben megalapítják a schmalkaldeni szövetséget. A szövetség feladata a szintén egységbe tömörülő katolikus erők ellenpólusának kialakítása volt, így a vallási szövetség mellett katonai,- és politikai szövetség. Luther életében sikerül a nyílt összeütközést elkerülni, az erők kiegyenlítették egymást, de Luther halála után V. Károly császárnak sikerült szövetségesekre lelnie.

Luther Márton asztali beszélgetései

Luther nem javíthatatlan zsidóellenes volt. Erre mutat rá 1523-ban megjelent írásában “ Hogy Jézus Krisztus zsidónak született” melyben a kereszténység eredetét tárgyalja. A zsidókat arra vallásara akarta áttéríteni, melyet ő éveken át keresett. Azt akarta, hogy a zsidók az “igaz hitet” fogadják el és vallják meg. “...hogy égne le a zsinagóga “ Mivel Luther áttérítési kísérlete a “jobb útra” a következő években is eredménytelen maradt, öregedő reformátor elkeseredik. Ezután megjelentet egy polémikus jellegű írást, a “A Zsidókról és hazugságaikról”. Luther zsidóellenessége – az áttérítések sikertelensége mellett elsősorban középkori antiszemita felfogásból fakad. Luther zsidóellenes felfogását a következő évszázadokban többször is ideológiák alapjaként használták.

A pokol az 1983-as Luther-évben szabadult el

A „reformáció- zsidóság” téma addig békésen meghúzta magát alacsony példányszámú szakfolyóiratok hasábjain, ahol mintegy hét évtized alatt kialakultak a főbb nézetek táborai. A történészek Reinhold Lewin rabbinak (1888-1942), a probléma első feldolgozójának álláspontja szerint többnyire úgy látták, hogy Luthernek a zsidókhoz való korábban barátságos hozzáállása ellenségessé változott, míg a teológusok Wilhelm Maurer nyomán általában amellett kardoskodtak, hogy a reformátor gondolkodásában mindvégig következetesség és kontinuitás figyelhető meg. Polemizáló és apologetizáló tendenciával egyaránt találkozhattunk, de mindez a tudományos publikációkhoz illő mértéktartással és józan érveléssel társult. Nem is lett volna semmi baj, ám a Luther-év sodrában a téma az újságokba, a képernyőre került, s ezután mindenki kötelességének érezte, hogy kifejtse véleményét, akár volt mondanivalója, akár nem.

Lepel borul szívükre

A reformátori fordulatot átélő Luther abban az irányban fejleszti tovább korábbi álláspontját, hogy a zsidók sorsát már intő jelnek tekinti a hűtlen és istentelen keresztények számára. Ez a gondolat a szenvedéstörténet értelmezésében fogalmazódik meg a legbeszédesebben azon kérdés kapcsán, hogy ki tekintendő valójában krisztusgyilkosnak „Ugyanilyen félelemmel kellene fontolóra venned a Krisztus szenvedését is, valahányszor a Passiót hallgatod. Mert a benne szereplő gonosztevők a zsidók - jóllehet Isten azóta elítélte már és elüldözte őket - mégis a te bűnöd szolgái voltak és valójában te vagy az, aki az ő bűneik által Isten Fiát megfojtottad és keresztre feszítetted, amiként már mondtuk.”

„Ellenségei minden embernek”

Az az elképzelés, hogy a zsidók gyermekek vérét veszik, s azt kultikus célra használják, ugyan az ókori Egyiptomig visszavezethető, a keresztény Európában mégsem tekinthet vissza nagy múltra, mindössze a keresztesháborúkkal egyidős. Rendszeres kifejtésével a zsidóból lett ferences Alphonsus de Spina polemikus művében találkozunk (Fortalitiumfidei), melynek már a 15. században sok kiadása jelent meg nyomtatásban, s az inkvizíció kézikönyvévé vált.

JÖHET IDŐ, HOGY EMLÉKEZNI BÁTRABB DOLOG LESZ, MINT TERVEZNI

dr. Tápay Miklós: Az észak-koreai fenyegetés krízise

Észak-Korea (ÉK) nukleáris programjának fejlődése miatt, az onnan jövő fenyegetést ma már nem lehet csak kiagyalt fenyegetésnek tekinteni. Ez ma a nemzetközi politikában egy letagadhatatlan krízist jelent Amerikára nézve. Tudva azt, hogy ÉK-nak már több mint egy évtizede nukleáris fegyverei és rakétái vannak, mi az, ami most egy fenyegetést vitathatatlan krízissé növelt? Ez semmi más, mint, hogy ennek az országnak kiszámíthatatlan és felelőtlen fiatal diktátora, Kim Dzsongun (Jelentése: ’igaz kegyelem’) nyíltan bevallotta, sőt még kérkedett is vele, hogy egy nukleáris ’áttörés’ előtt állnak.

Vass Krisztián: Marx és Freud Oláh György írásaiban

Oláh György a huszadik század egyik legjelentősebb jobboldali író-publicistája volt. Tehetségével, szépírói vénájával komolyan hatott a Horthy-korszak középosztályára. Lendületes és modern újságíróként forgatta a tollát. „Az Imrédy- párt programjának kimunkálásában és terjesztésében vezető szerepet játszott a Milotay-Rajniss-Oláh triumvirátus, voltaképpen ők a párt fő ideológusai és propagandistái.” – írta róla és pályatársairól Sipos Péter történész.

REGÉNY, TÁRCA, NOVELLA

Dr. Kiss Lajos: Rapszodikus napló

Lőrincze Lajos 1951-ben indította el a Magyar Rádióban Édes anyanyelvünk című előadás sorozatát. Röpke idő múltán népszerűvé vált. Ötperces esszékben tudományos igénnyel szólt nyelvünkről, törvényéről. Ízesen és igényesen beszélt. Mondandójába nem vont be töltelékanyagot. Sokan megjegyezték, hogy amit nyújt, az valóban öt perc tudomány. Németh László írja valamely cikkében, hogy Lőrincze előadását mindig meghallgatja. Engem a véletlen távoli kapcsolatba hozott vele. Az ötvenes évek elején katonai kiképzésben vettem részt. Egységünk hosszú gyaloglás után, Szentgál községben megpihent. Zászlóalj-parancsnokunk rakétát lőtt a magasba, amely egy nádfödeles házat meggyújtott. Mindannyian segédkeztünk a tűzoltásban.

 

Péter Árpád: Három mese

GYÓGYNÖVÉNY MESE

Egy másik alkalomkor ugyan ezek az emberek kimentek a mezőre, hátha találnak maguknak egy vad nyulat, vagy valami mást amit megtudnak főzni. Nem került semmi állat az útjukba, de megláttak egy pár bokrot, amelyiken piros bogyók voltak. Kezdték szedni a bogyókat és ették is. Volt két ember, aki menet közben a szíve tájékán nyomást érzett. Minél több bogyót ettek, érezték, hogy a nyomás megszűnik. Rájöttek, hogy ez a bogyó vérnyomás csökkentő és elnevezték ezt bokrot galagonya bokornak. Így lett hát a galagonya A szívünknek pártfogolja. Teát főzöl belőle Egészséged lesz tőle.

Pósa Zoltán: Kovács Kálmán professzor emlékére

Az álomlovag utazásai

–Szemelvény az Álomlovag szülőháza című regényből –

Hűs csöpppek párállanak a félsötét barlang födémjén, félhomályt párolgó gőz, türemkedő kavicsbögök-bogok, minivájatok a falon, alant térdig érő, kellemesen félmeleg – esőlangyos víz, a fenéken világos kockamozaik – kiszélesedő terek, majd ösvények.baltával faragott cseppkőburjánzás.

Stanczik-Starecz Ervin: KANYARGÓ ÚT

Napló 1984-2004 – töredékek

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

A déli égbolt csillagainak szépségébe beleszédültem. Itt még a horizont közelében is csillagok sziporkáznak, nem úgy, mint az északi féltekén. Dús, majdnem erotikus fügeillat. Az Égi-tó (Titinek becéztük.) ódon porcelán színű, ezüst domborművekkel díszítve. Chucuito falu, a szálláshelyünk már rég alszik. A magas, de omladozó kőkerítéseken virágzó kaktuszok nőnek. A négyszáz éves koloniális templom nehéz, pántolt kapui mindig nyitva állnak. (Nem úgy, mint Európában.) Szembe jön velünk Krisztus szamárháton. Hosszú fekete haja van és bronzos bőre, mint Peru őslakóinak, az ajmaráknak és a kecsuáknak.

IRODALOM, KULTÚRA

Kimmel István: Írók és költők a XX. század diktatúráiban VI.

Erdélyi József (eredeti neve: Árgyelán József) (Újbátorpuszta, 1896. december 30. – Budapest, 1978. október 4.) Baumgarten-díjas költő (1929, 1931, 1933) Bár nem szerepel a középiskolai tankönyvek kötelező anyagában, Erdélyi József lírája elkerülhetetlen fejezete a 20. századi magyar irodalomtörténetnek. A szocialista diktatúrákban sem tanították. Román apa és magyar anya gyermeke. Nagyszalontán, Déván és Mezőtúron járt iskolába. Az I. világháborúban harcolt az orosz fronton. 1918-tól a Debreceni Egyetemen jogot tanult, majd Budapesten besorozták vöröskatonának, s a román frontra került. Hatott József Attilára, Illyés Gyulára, de még Babits Mihályra is. Első versei 1921-ben a Nyugatban jelentek meg. 1923-tól az Estlapok munkatársaként dolgozott. 1922-ben Szabó Dezső bevezetésével jelent meg Ibolyalevél című kötete. 1944-ben Nyugatra menekült, majd Romániában bujkált, 1947-ben önként jelentkezett a román hatóságoknál. Elítélték háborús bűnösként. Szabadulása után (1950) az irodalmi életbe Visszatérés című verseskötetével tűnt fel ismét 1954-ben.

Pósa Zoltán: Az erkölcsös létezés vátesze

Portré Fekete Gyuláról, (1922-2010) a Magyar Írószövetség Örökös Tagjáról

Mustraként közöljük Pósa Zoltán írását Fekete Gyuláról, aki mind a heti, mind a havi Magyar Fórum hűséges szerzője volt. „Az általam legnagyobbnak tartott írók, költők nem csak a jelennek, hanem a jövőnek, nem csak az esztétikumnak, hanem az erkölcsnek, nem csak az emberiségnek, hanem a hazának is elkötelezték magukat. Ha mások verekszenek az én életemért, nincs jogom lapítani, még azzal az ürüggyel sem, hogy író vagyok. Hiszen az írás – és ezt nem csak a magam nevében mondom – szolgálat. Meg kell fogalmaznunk azt, amit mindenki érez, tud, de nem képes pontosan kifejezni, mert nem ez a mestersége. Az enyém viszont ez!”

KORUNK TÖRTÉNELME

Kiss István Béla: Itt van újra, hogy „aki nem velünk az ellenünk”?

Régi toposz, tapasztalat az antikommunista magyar közvéleményben, hogy az átváltozás Protesut is megszégyenítő gyakorlatának a mesterei: az SZDSZ és a hozzá tartozó, a párt bukása, Parlamentből való kiesése után is aktív szellemi holdudvar, valamint magukat balliberálisnak nevező tanítványaik. (A jobbik mindennek csak tehetségtelen utánzását tudja produkálni, még ha olyan jeles mentorai vannak is, mint Heller Ágnes, vagy Kőszeg Ferenc, sőt, mecénásként Simicska Lajos). Eközben azonban, sokszor úgy tűnik, ők is túl sokat építenek a közvélemény amnéziás voltára, illetve oly mértékben túlbecsülik azt, hogy ez már szinte önlejáratás, öngól számba megy.

CHATEDRA PHILOSOPHICA

Bartha Pál: Európa demográfiai öngyilkosságának gyökere az identitásválság

Az európaiak vagy a volt európaiak… a Föld szárazföldi felületének 1914-ben 84 %-át ellenőrizték” – írja Samuel Huntington. Ezzel ellentétben, az európai civilizáció mára a megsemmisülés szélére került, másodrendű hatalommá süllyedve, már a népességét sem képes fenntartani. Írásomban ennek a tragikus hanyatlásnak okát kutatom. Kormányunk a fizikai és jogi határzár megerősítésével – a tömeges bevándorlás megfékezésével – hatékony védelmet épített ki mind Magyarország, mind Európa védelme érdekében. De ezzel sem Magyarország, sem Európa népesedési problémája nem oldódik meg. Az alapprobléma ugyanis az, hogy Európában legalább egy emberöltő óta nem születik meg a népesség fenntartásához szükséges 2,1 gyermek, egy asszonyra vetítve. Ezt a jövő szempontjából létkérdést – vagdalkozás és pártpolitikai érdekek hangoztatása helyett –, tényszerűen kellene körüljárni.

 

Dr. Kiss Lajos: Nietsche-bérlet

Hétvégeken több újságot is átlapozok. Ahogy gyermekkoromban a szomszéd bácsitól hallottam, na nézzük, mit hazudik. Ezt nevetve-játékosan mondom, de nem rosszhiszeműen. Na nézzük, hogy áll a világ szénája. Nem mondhatom Juhász Gyula szavaival, hogy keleti lustán szunnyad a magyar nyár. Ezred- és századforduló után vagyunk. Események eseményeket szülnek. Az egyik lapban megpillantom ezt a szókapcsolatot: Nietzsche-bérlet. Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója elmondja, hogy a Nietzsche-bérlet néhány tiltakozást is kiváltott. Ezek veleje így összegezhető: a filozófust a fasiszta ideológia egyik előfutárának tartják. A főigazgató sokat tud a filozófus valódi, tisztelhető értékeiről. Említsünk meg néhányat: jól zongorázott, értett a zeneszerzéshez is. Petőfi-verseket zenésített meg. Csodálója és barátja volt Wagnernek. Tegyük hozzá, valamelyest ihletője is a zeneszerzőnek. Sokat vitatkoztak, Wagnert termékenyítően. Nagy elmék ütközéseinek mindig bő a termése is. Melyik volt a nagyobb? Válaszoljunk paradoxonnal: mindkettő. Szakítottak. Eszményeik különbözésében van a magyarázat. De a barátság gyökerei bennszakadtak. Wagner Nietzsche kísértője maradt, különösen álmaiban. Karinthy Márton színházigazgató is véleményt mondott a Nietzsche név felbukkanásáról. A nagy gondolkodó filozófust a vita fölött állónak látja. A neve méltó arra, hogy operabérleten álljon.

TANULMÁNY

Dr. Diószegi György Antal: „Ide veled régi kardunk”: Buda visszafoglalása (1849. május 21.)

Buda rohammal való dicsőséges visszafoglalása 1849. május 21-én a magyar vitézi örökség rendkívül jelentős értéktárának csodálatos világába tartozik! Petőfi Sándor a 14 hónappal korábban megírt versében megfogalmazott, a magyar vitézi lét kardminőségét kifejező életérzése valósággá lett 1849. május 21. napján! Ráadásul egy ragyogó tavaszi hadjárat előzte meg e diadalt, mely győzedelmes csatasorozatra Buda visszaszerzése tette fel a koronát!

 

Fekete Antal: HAMIS MÉRTÉK TILALMA

2016 augusztusában a budapesti Károli Gáspár Egyetem közgazdasági tanszéke felkért, hogy tartsak előadást az érdeklődő hallgatók és oktatók számára, számára. Ez a cikk az előadás vázlatát tartalmazza.

Dr. Sebestény Sándor ny. országgyűlési szakfőtanácsos, főisk. docens, egyet. tud. kutató: Csiky Sándor életpályája V. RÉSZ

„Historia est testis temporum, magistra vitae.”

„A történelem az időknek tanúja, az élet tanítómestere.”

Intervenciós beavatkozás a Felvidéken

Pest-Budára 1848. szeptember 18-án érkezett meg hatósági jelentés formájában az újabb aggasztó hír, ezúttal Észak-nyugat Magyarországról! Jozef L’udovít Miloslav Hurban (Beckó, 1817. március 19. – Luboka, 1888. február 21.) evangélikus lelkész, író, újságíró, a szlovák nemzeti mozgalom szervezője, szlovák nacionalista vezér irányításával, Morvaország felől jelentős számú fegyveres átkelt a Kárpátokon, és betört Nyitra vármegyébe

Keresse a Havi Magyar Fórumot május 23-ától az újságárusoknál!

Előfizetési információk: info@magyarforum

A Heti Magyar Fórum előfizetési díja egy évre: 12.844 Ft, fél évre: 6422 Ft.

A Havi Magyar Fórum előfizetési díja egy évre: 5880 Ft., fél évre: 2940 Ft.

Számlaszám: 11712004-20341426-00000000, A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

Kérjük, a közleményben olvashatóan tüntessék fel a nevet, a címet, irányítószámmal együtt.

Csekket kérhet hétfőn és pénteken a +36-30-7545-012 számon. Külföldi olvasóinkkal közöljük, hogy a számlavezető bankunk USA-dolláros csekket nem vált be. Ezért kérjük más valutában küldjék el a csekket.

Postacímünk: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány, 1464. Budapest, Postafiók, 1578.

KÜLFÖLDI olvasóinkhoz!

Szeretnénk szíves figyelmükbe ajánlani a nemzeti szellem, a keresztény erkölcsiség fórumát. A Havi Magyar Fórum előfizetési díja egy évre 200 USD, a Magyar Fórum hetilap előfizetési díja egy évre 200 USD. Az előfizetés forintban és devizában történhet. Mivel számlavezető bankunk USA-dolláros csekket nem vált be, ezért kérjük, főleg tengeren túli előfizetőinket, hogy vagy más valutában, pl. kanadai dollárban, vagy, ami a legjobb, átutalással küldjék a pénzt a megadott számlaszámra.

Számlaszám:

11712004-20341426-00000000

Számlatulajdonos:

A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

Számlavezető: OTP Bank Zrt. SWIFT (BIC) kód:

OTP V-HU-HB

IBAN-szám:

HU36117120042034142600000000

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség