Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2024. március 28, csütörtök, Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.

Gazdaságilag támogatjuk határon túli testvéreinket

E-mail Nyomtatás

Felismerték a magyar szakképző intézmények stratégiai jelentőségét

Potápi Árpád János: „az elmúlt két évben 104 tanműhely és tangazdaság létrejöttét támogatta a magyar kormány a Kárpát-medencében több mint 738 millió forint felhasználásával a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve program keretében.” A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára lapunkkal közölte, hogy céljuk, hogy minden intézményben a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakok, valamint a szükséges eszközök rendelkezésre álljanak ahhoz, hogy a diákok és a pedagógusok magas színvonalú munkát tudjanak végezni.

A Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság három évvel ezelőtt jelentette be, hogy „2015 a külhoni magyar szakképzés éve”. Két év alatt mennyi határon túli tanműhelyt és tangazdaságot tudtak támogatni?

– A „2015 a külhoni magyar szakképzés éve” tematikus év keretében 2015-ben és 2016-ban összesen 104 felszerelt tanműhely és tangazdaság létrejöttét támogattuk a Kárpát-medencében több mint 738 millió forint felhasználásával. Bízunk benne, hogy ezek mindegyike jól szolgálja majd a tematikus év fő célkitűzését és hozzájárul ahhoz, hogy a külhoni magyar szakképzésben résztvevő diákok magasabb színvonalú képzésben részesülhessenek és lehetőségük legyen modern eszközökön tanulni, ami elősegíti majd sikeres elhelyezkedésüket és szülőföldön való boldogulásukat.

Mik voltak a feltételek?

– A „2015 a külhoni magyar szakképzés éve” program keretében valamennyi külhoni magyar régióban a koordináló partnerszervezetek segítségével, az oktatási intézmények és a munkaerőpiac képviselőinek bevonásával elkészültek a régió szakképzésének fejlesztésére vonatkozó koncepciók és cselekvési tervek a 2015–2020-as időszakra. Ezen koncepciók mentén összeállított cselekvési tervek megvalósítását támogattuk tematikus évünk és folytatása során. Célunk, hogy minden intézményben a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakok, valamint a szükséges eszközök rendelkezésre álljanak ahhoz, hogy a diákok és a pedagógusok magas színvonalú munkát tudjanak végezni. A koncepciók és a hozzájuk kapcsolódó cselekvési tervek megvalósításának érdekében a magyar kormány érintett tárcáinak képviselői – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium –, illetve a külhoni magyar koordináló partnerszervezetek együttműködési megállapodást kötöttek a külhoni magyar szakképzés fejlesztése érdekében. Külhoni koordináló partnerünk volt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Támogatásainkat a szakképzés-fejlesztési koncepciók mentén, régiós koordináló partnereink javaslata alapján támogattuk.

Azt lehetett tudni, hogy melyik határon túli terület – például Kárpátalja, Délvidék, Erdély, Felvidék – mennyit kapott az összegből?

– Erdély több mint 310, Felvidék 140, Vajdaság 120, Kárpátalja 100, Muravidék és Horvátország közel 30-30 millió forintos támogatást kapott szakképzésfejlesztésre 2016-ban és 2017-ben.

Két éve Kecskeméten írták alá a Duna Régió Szakképzési Klaszter alapító okiratát. A szervezet a határon túli magyarlakta területeken folyó szakképzéshez és felnőttképzéshez nyújt támogatást. Ez azt jelenti, hogy anyaországi szervezetek is bekapcsolódtak az államtitkárság programjába?

– Az anyaország részéről programunkba az elvi megállapodást aláíró tárcák és háttérintézményeik is bekapcsolódtak.

Május 22-én Révkomáromban járt, ahol két műszaki szakképző intézmény berendezéseit adták át. Mely iskolákat támogatták?

– A Komáromi Műszaki Szakközépiskola részére 17 millió Ft összegben nyújtottunk támogatást eszközök beszerzése, szaktanterem felújítása és laboratóriumi mérőeszközök vásárlása céljából, a Komáromi Ipari Szakközépiskola pedig 14 850 000 Ft összegben részesült támogatásban elektrotechnikai és gépészeti tanműhelyek felszerelése és számítástechnikai szaktanterem kialakítása céljából. Hozzá kell tenni, hogy a Komáromi Ipari Szakközépiskolát már 2015-ben is támogattuk, akkor 15 millió Ft összegben, amelyet az intézmény elektrotechnikai és gépészeti tanműhelyek és laboratóriumi eszközfelújításra fordított.

Ők külön kérték, hogy mire van szükségük?

– Az intézmények támogatását a régiós koordináló partnerek javaslata alapján valósítottuk meg. Ez a felvidéki iskolák, és az összes többi támogatott külhoni magyar szakképző intézmény esetében így történt.

A felvidékiek magyarországi iskolákban is szereztek gyakorlatot?

– Így van. Az idei a harmadik év, hogy lehetőséget biztosítunk külhoni magyar szakképzős diákoknak és vezető tanáraiknak, hogy magyarországi intézményben nyári vagy évközi gyakorlaton vegyenek részt. Legfőbb célunk ezzel az, hogy lehetőséget biztosítsunk számukra tudásuk bővítésére, elősegítsük az anyaországi és külhoni magyar szakképzésben részt vevő diákok és tanárok közötti tapasztalatcserét, valamint – nem utolsó sorban – hozzájáruljunk a közöttük lévő kapcsolatok megerősítéséhez és új kapcsolatok kialakításához.

Magyarországon sokan hangoztatják, hogy komoly a hiány a jó szakemberekből. Ez tetten érhető a határon túli magyarság körében is?

– A munkaerőhiány az egész Kárpát-medencében tetten érhető, a szakképzett fiatalokra pedig minden szomszédos országban óriási szükség van. Meggyőződésünk, azáltal, hogy támogatjuk a külhoni magyar szakképző intézményeket, fejlesztjük, modernizáljuk őket és bővítjük az általuk kínált lehetőségeket, meg tudjuk győzni a külhoni magyar fiatalokat – akik sem tudásban, sem tehetségben nem maradnak el anyaországi társaiktól –, hogy igenis érdemes szakmát tanulni, jó szakmát választani, hisz az ügyes, képezett szakemberekre évről évre nagyobb igény van.

A határon túliak is felismerték a magyar szakképző intézmények stratégiai jelentőségét?

– Teljes mértékben. A régiós szakképzés-fejlesztési koncepciókból kiderül, hogy a külhoni szakképző intézményeknek stratégiai jelentősége van a külhoni magyarság szülőföldön való maradásában és boldogulásában.

Mit gondol, a fiatalok szakképzési támogatásával elérhető, hogy felnőttként szülőföldjükön maradva boldoguljanak, vagy ehhez más forrás, vagy személetbeli változás is szükséges?

– A Nemzetpolitikai Államtitkárság évek óta a létező legkülönbözőbb eszközökkel igyekszik segíteni a külhoni magyarság szülőföldön maradását és helyben való boldogulását. Nem csak a szakképzés terén nyújtunk segítséget, évek óta kiemelkedő támogatásban részesítjük a külhoni magyar oktatási intézmények minden rétegét, a kulturális intézményeket, történelmi egyházakat, az utóbbi időben pedig egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a gazdaságfejlesztésre is. Ezért indítottuk el 2016-ban a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét, 2017-ben pedig a külhoni magyar családi vállalkozások éve című programunkat. Hiszünk abban, hogy ez a sokrétű, az élet minden területére kiterjedő támogatás hozzájárul majd ahhoz, hogy a külhoni magyarság ne hagyja el szülőföldjét, hanem magyarságát megőrizve, otthon próbáljon meg sikeres és boldog életet élni.

Oktatási szakemberek véleménye, hogy a szakképzés élethosszig tartó tanulás kellene legyen – de ehhez tudnak segítséget nyújtani?

– Bízunk benne, hogy igen. Eddigi programjainkkal sikeresen megszólítottuk már az óvodás, kisiskolás és középiskolás korosztályt, a külhoni magyar fiatal vállalkozókat és a családi vállalkozások képviselőit. Reméljük, hogy a siker a jövőben sem marad el.

A 2018-as költségvetésben lesz még forrás erre a programra?

– A több mint két évvel ezelőtt meghirdetett „2015 a külhoni magyar szakképzés éve” programunkat eddig minden évben meghosszabbítottuk az eddigi sikerek, pozitív visszajelzések és a beérkező igények sokasága miatt. A jövő évi programok tervezése jelenleg folyamatban van, de mindenképp folytatni szeretnénk a megkezdett irányt, továbbra is szem előtt tartva a külhoni magyarság aktuális helyzetét és igényeit.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség