Teleki Pál nyomdokain

E-mail Nyomtatás

A Bethlen Gábor Alapítvány Trianon ’97 – Teleki emlékestje

A patinás, neogótikus stílusú, Hauszmann Alajos tervezte máriaremetei Kisboldogasszony-bazilikában, Buda zarándokhelyén – megáldásáig itt tekinthető meg Rieger Tibor a felvidéki Királyfiakarcsán felavatandó Magyarok Nagyasszonya-szobra és a templomkertbe tervezett Mindszenty-szobra – gyűltek össze június 9-én a Bethlen Gábor Alapítvány felhívására az ünneplők és emlékezők, ahol Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke adta át a Teleki Pál Emlékérdemeket. Ezzel a kitüntetéssel 2006-tól az Alapítvány a magyar örökség védelmezőit, az értékteremtő munkát, Teleki szolidáris szellemiségét, emberi példájának követőit ismerik el. A tudós-államférfi portréját ábrázoló bronzérem hátlapjára a „Merjünk magyarok lenni!” feliratot vésették.

Rieger Tibor szobrászművész úgy fogalmazott köszöntőjében, hogy Teleki Pál a trianoni békediktátum okozta sebeket próbálta begyógyítani, de nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült. Kiemelte, hogy a 20. század véres eseményei mellett nem szabad megfeledkezni a szellem történelméről, azokról, akik példát mutattak nekünk, ilyen volt Teleki Pál és Mindszenty József.

Nagymihály Zoltán történész, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unióban nem becsülik meg az őshonos kisebbségeket, s inkább gyanakodva, mint bátorítva tekintenek a közösségi jellegű követelésekre. Nem értik, hogy a nemzetiségek miért akarnak fennmaradni, amikor asszimilálódhatnak is. Az emlékezés pedig nem lehet öncélú, elég a mindennapos hátrányos megkülönböztetésekre és a nyelvhasználatot korlátozó, tiltó törvényekre gondolni.

„Diadalt ülünk, hiszen olyan személyeket köszöntünk, akik sokat tettek a magyarságért az elmúlt évtizedekben, és joggal vívták ki a Bethlen Gábor Alapítvány elismerését. Olyan történelmi helyen adjuk át az érdemrendeket, melynek vastag falai nem nyelték el sem Prohászka Ottokár, sem Mindszenty bíboros szavait. Ők és az őket követő plébánosok erősítették hitükben az embereket” – kezdte beszédét Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke. Ezután Telekit idézte: „Bátor nemzet vagyunk, de hiányzik belőlünk a hétköznapok bátorsága. Ez lelki bátorság, ami nem a nekimenés, hanem a kitartás bátorsága.” A kitüntetettek egymás után vették át az emlékérmet és az oklevelet Lezsák Sándortól, aki valamennyiüket bemutatta néhány baráti szóval. Elsőként Dr. Horváth Bélát, a Kölcsey Kör alapítóját, egykori országgyűlési képviselőt, aki régi barátságot ápol Lezsák Sándorral. Ő az az ember – emlékeztetett a kuratórium elnöke –, aki a közjó szolgálatában lankadatlan bátorsággal, sokszor a háttérben, tisztességgel dolgozik, dolgozott. Kevesen tudják róla, hogy nemcsak mérnök, közgazdász, de a földtudományok doktora, az MTA köztestületének tagja. „2000-ben ő javasolta a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját, amit a parlament nagy többséggel elfogadott. 2002-ben pedig Gyurkovics Tiborral megalapította a Hit Pajzsa-díjat. Amikor az MDF-ből kizártak bennünket mellénk állt, és a Kölcsey Kör szervezője lett. Közéleti munkája méltóvá teszi, hogy Teleki Pál szellemében részesítsük emlékérdemben.” A következő díjazottat, Molnár Pál közírót, hajdani újságírót Lezsák évek óta egyszemélyes intézménynek nevezi; sajátos életútja után rátalált küldetésére, díjakat alapít és egy művészeti hírportált szerkeszt. Lezsák szerint lényeges, hogy Molnár a külföldi magyar rádióknak küld tudósításokat. Ezt követően egyesületeket, szövetségeket, együtteseket tüntettek ki. Így a Mika Sándor Egyesületet, ami az Eötvös Collegium Történész Műhelye volt tagjainak szövetsége. A rendezvényen az egyesületet Isó Gergely elnök képviselte. Mika Sándort 1897-ben nevezték ki a két esztendővel korábban alapított Eötvös Collegiumba, hogy a történelem szakos kollégisták szakvezető tanára legyen. Keze alatt egy generáció formálódott tudóssá és tanárrá, hogy az Eötvös Collegium tudós tanári eszményét utóbb megtestesítsék. Az egyesület tagjainak célja, hogy az Eötvös Collegiumból kikerülve is, közösen folytassák tudományos, kulturális, oktatási, hagyományőrző és ismeretterjesztő tevékenységüket. Ezt követően a Rákóczi Szövetséget mint a felvidéki magyarság hazai érdekképviselőjét és támogató szervezetét tüntették ki. „Rákóczi szellemiségét a gyakorlatban jelenítik meg – a kis közösségekben és a nagyobb városokban. Több mint 500 helyi szervezettel működik, 25 ezer fős tagsággal, ami folyamatos, rendíthetetlen munka eredménye.” Lezsák kiemelte a nyári táborokat és a diákutaztatási programot, ami által nemcsak diák-, hanem iskolakapcsolatok is létesültek. A parlament alelnöke a müncheni Széchenyi Körnek főleg karitatív tevékenységét emelte ki. Eleinte az erdélyi menekültek támogatása volt a cél, majd 1987-ben a kör bekapcsolódott az egyházak szervezett munkájába. A hazaküldött küldemények nagy részét a Máltai Szeretetszolgálat és a Karitász osztotta szét. 1988 óta 620 darab 10 tonnás teherautó mennyiségű szállítmányt küldött a kör tagsága Magyarországra, amely mennyiséggel a nyugati szervezetek között a legelső helyre került. Végezetül Teleki Pál Érdemrendet kapott Török Máté és a Misztrál Együttes kulturális, közéleti szerepvállalásáért, nemzetszolgálatáért. Érdekesség, hogy Török Máté matematika szakot végzett, s közben szinte minden hangszert kipróbált. Vallja, hogy minden hangszer megtanulhatatlan, s minden, ami körülveszi, hangszer. A Misztrál nemcsak megzenésíti a verseket, hanem autentikusan tolmácsolja is azokat.

A 2016-ban kitüntettet Dr. Eva Maria Barki Bécsben élő nemzetközi jogász is június 9-én vette át a Bethlen Gábor-díjat érdek-képviseleti helytállásáért. Lezsák emlékeztette az ünneplőket, hogy Barki Éva kezdettől fogva segítette őket a polgári demokratikus jogokért folytatott harcukban, és sokat dolgozott a kisebbségben élő magyarság elhallgatott jogsérelmeinek feltárása érdekében. Ezután felidézte, hogyan működtek együtt annak érdekében, hogy az 1988-as ausztriai pápalátogatáson minél több magyar és magyar zászló legyen. Az 1990-es évek elején pedig a jogásznő azt hangsúlyozta: „Közép-Európa újjászületik, de előbb meg kell oldani azokat a problémákat, melyeket a rossz békeszerződések okoztak.” Tehát már 1991-ben észrevette, megjósolta Közép-Európa felértékelődését.

Az ünnepélyes díjátadó befejezéseként ősi magyar imádságunkat, a Boldogasszony Anyánkat énekelték el a résztvevők a Misztrál Együttes kíséretében.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség