Világhírű zalai fürdőhely

E-mail Nyomtatás

A városias és a falusi lét jó oldalát is megörököltük

 

Novák Ferenc polgármester felidézte, hogy húsz évvel ezelőtt az akkor alig 1100 lakosú település Magyarország egyik legkisebb városa volt, mára pedig 84 százalékkal nőtt a lakosság száma. Polgármester urat arról is faggattuk, hogy az elmúlt két évtizedet bebizonyította, hogy a település megérdemelte a városi címet?

Zalakaros nemcsak nemzetközileg elismert üdülőhely, hanem többszöri csaknem teljes megsemmisülése és újjáépülése miatt a magyar élni akarás egyik lélekerősítő példája - jelentette ki Kövér László az Országgyűlés elnöke a Zala megyei városban. Milyen helyzetekben kellett újjáépülnie a településnek? Ha jól tudom, a XVIII. század végén tűzvész pusztított.

A török időben háromszor is-utoljára 1687-90 között- vált pusztává a település, a templom is elpusztult. Mit tettek a karosiak? Háromszor tértek vissza szeretett szülőföldjükre. Lerombolták templomukat?  Saját erőből újjáépítették, mert volt hitük és áldozatkészségük, összefogásuk. Ugyancsak közadakozásból építettek fel majd 1864-66 között a Szent Anna templomot. A tűzvész pedig 1794-ban okozott nagy pusztítást, amikor a település egynegyede leégett, de a település lakói hangyaszorgalommal rövid időn belül újjáépítették. A két világháború is komoly veszteséget jelentett a településnek A ’60-as években, amikor ismét úgy tűnt, hogy megállíthatatlan a népesség csökkenése, jött a csoda, a melegvíz megtalálása, amely a nagyívű fejlődés útjára vezette Karost, alapjaiban megváltoztatva település életét, szerkezetét, társadalmi összetételét. Ma –a múlt nehézségeihez képest– és környezetünkhöz, más településekhez viszonyítva- azt is mondhatnám – szinte idilli a helyzet, - de a boldogulásunkért mindig is tenni kell, ha másképpen is, mint hajdanán. A település sikerességének nem egyetlen értékmérője a költségvetésének nagysága, az -elnyert források mennyisége, van ennél fontosabb is. Az infrastrukturát, az épületeket használó emberek életminősége, az, a közösségeink élete, a gyermekintézményeinkben folyó munka színvonala. Az, hogy Zalakaroson ne csak az emberek testét gyógyítsuk, hanem törekedjünk arra, hogy, szívük- lelkük, családjuk rendben legyen. A környezetünk, a település fizikai állapota adott ehhez. Az ország egyik legvirágosabb, legtisztább, legbiztonságosabb, turisztikailag vonzó kistelepülésén-kisvárosában élhetünk. Minden feltétel adott ahhoz, hogy boldogságindexünk ezáltal a legjobbak között lehessen –-de ez rajtunk múlik elsősorban.

A ’80-as években több rokonom is nyaralt Zalakaroson és sokat meséltek a fedett fürdőről és a helybeliek vendégszeretetéről. Az egyre növekvő idegenforgalom miatt a település képe már a rendszerváltás idejére megváltozott?

–Igen, hiszen a kis szerepkör nélküli faluból 1984-re nagyközség lett. Rövid idő alatt új hivatal, posta, óvoda, iskola épült. Szállodák nőttek a földből, új autóbusz-pályaudvar épült, rohamtempóban jöttek létre villasorok, utcák.

1997-ben többen csodálkoztak, hogy egy 1200 lakosú település megkaphatta a városi rangot. Az elmúlt 20 év fejlődései bebizonyították, hogy Zalakaros megérdemelte ezt a címet?

A válasz egyértelmű igen. Akkor a „legkisebbek” voltunk, ma még mindig csak a hatodik legkisebb városa vagyunk Magyarországnak. Azt, hogy megérdemeltük nemcsak a beruházások, a szolgáltatások, az infrastruktúra látványos bővülése bizonyítja ezt, hanem a lélekszám növekedése is, ugyanis ez gyakorlatilag megduplázódott –ez az igazi eredmény és bizalom az emberek részéről.

A fürdőt és a várost hirdetik is kül- és belföldön, hogy minél több turista érkezzen Karosba?

–Lehetne egyszavas válasz is: Igen. Komolyra fordítva a szót létrehoztunk lassan egy évtizede egy turisztikai egyesületet, amely forrásokat kap e célra. Emellett fürdő, a szállodák és a legkülönbözőbb vállalkozások is komoly összegeket költenek a marketingre. Országos és helyi médiákban is jelennek meg hirdetéseink. A nyomtatott sajtó tekintetében előtérbe kerülnek a napilapok és a női magazinok. TV-s megjelenések esetén jellemzőek a spot megjelenések, a műsortámogatások és a magazinműsorokban való megjelenések. A színvonalas programoknak köszönhetően a hírműsorokban gyakran tudósítanak Zalakarosról. A külföldi vendégkört elsősorban turisztikai vásárokon vagy utazási irodákon keresztül szólítjuk meg. Az elmúlt időszakban előtérbe kerültek az on-line és a közösségi médiákban való megjelenések. Ennek előnye a vendégek gyors elérése és a mérhető adatok miatt megfelelő visszacsatolás érkezik hozzánk egy-egy kampány sikerességéről. A település és a fürdő weboldala az általános információk mellett, naprakész, aktuális információkat is tartalmaz.

Igaz, hogy 50 év alatt a fürdővendégek száma elérte a 30 milliót?

–Bizony ez három magyarországnyi ember. Azt is mondhatnánk : ennyi ember biztos, hogy nem téved, amikor Zalakarost választja uticélul. Évente több mint félmillióan keresik fel a fürdőt. Változik a vendégösszetétel is.10 évvel ezelőtt külföldiek voltak többségben, ma a belföldiek. Meghatározó volt a gyógyászat, aztán jött az élményfürdő, nemrég pedig a gyermekvilágok létrehozásával nagy számban jelentek meg a családosok. A csúszdákkal pedig egy újabb korosztályt céloztunk meg.

A növekvő látogatószám érezhető a város idegenforgalmi adóból befolyó bevételében?

–Az elmúlt öt év statisztikái ezt mutatják. A vendégéjszakák száma több mint százezerrel nőtt, meghaladja már a félmilliót, a befolyt idegenforgalmi adó nagysága pedig 132 millió forintról 180 millió forintra nőtt.

Ezt az összeget visszafordítják turisztikai fejlesztésekre?

–Természetesen, egyrészt közvetlenül a turizmus területén használjuk fel a forrásainkat, de közvetett módon a turizmushoz is köthető néhány nagyobb tételt hadd említsek: A Turisztikai Egyesület működésének támogatásra minden évben legalább 50 millió forintot adtunk át. A Karos-Park KFt részére a köztisztasági tevékenysége, a parkgondozás, nyilvános WC-k kezelésére közel 100 millió forintot fizetünk. A Termáltó és környékének fenntartása, karácsonyi díszkivilágítások le- és felszerelése, a szúnyogirtás, az orvosi ügyelet fenntartásához a vendégforgalom miatti hozzájárulás tételei mintegy negyvenmillió forintra rúgnak. A turisztikai pályázatok önerejét is ebből biztosítjuk.

A fürdő vizét középületek fűtésére is felhasználják?

–Nem, a magas  ásványianyag tartalom miatt más megoldást választottunk, az elfolyó termálvízből létrehoztunk egy tavat, amely egy kedvelt szabadidős központ lelke. Kevesen ismerik még ezt az országban, a tó körül hazánk egyik legjobb tanösvénye mutatja be a természeti értékeket, és emellett színvonalas játszótér, fitneszpark, Magyarország legmagasabb szárazcsúszdája várja az érdeklődőket.

Mi jellemzi a város gazdasági és munkaügyi helyzetét? Tehát miből élnek a zalakarosiak? Csak helyben dolgoznak?

–Kicsi a munkanélküliség, közel 1500 munkahelyünk van. A turizmus a meghatározó ágazat. A lakosság egy része a közeli Kanizsára jár dolgozni, mi pedig tréfásan mondva Nagykanizsa második legnagyobb munkaadója vagyunk.

Több kisváros polgármestere panaszkodik, hogy elvándorolnak a fiatalok, és a település öregszik. Zalakarosra is ez jellemző?

–Igen, a település közel egy harmada 62 éven felüli életkorú. A fiatalok nagy része nálunk is vagy Budapesten, vagy külföldön keresnek boldogulást. Természetesen igyekszünk helyzetükön javítani, tanulásukat segíteni. Nemrég a városi ünnepen azt mondtam, aki elmegy, azt visszavárjuk, aki itthon marad, azt segítjük.

Sikerül a környező települések összefogásával biztosítani a térség folyamatos fejlődését?

–Eddig ez így történt. 19 település szövetsége hozta létre a karosi kistérséget. Sajnos a lehetőségek folyamatosan szűkülnek, de az orvosi ügyelet, a szociális ellátás, a korábbi projektek fenntartása még összetart bennünket. Úgy vélem, hogy az összefogás értelme nemcsak az anyagi kondíciók javítása kell hogy legyen, hanem az együttműködés, az együttgondolkodás erősíti összetartozásunkat. Hiszen évszázadok óta kölcsönös egymásrautaltságban éltünk a Balaton nyugati végén, azonos gondokkal küszködtünk, ugyanazon hagyományokat ápoltuk. Időközben sok minden megváltozott, de közös értékeinket meg kell őriznünk, sőt törekednünk kell arra, hogy lehetőség szerint újakat is teremtsünk. Ez pedig csak együttműködéssel, összefogással lehet elérni.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség