Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2022. január 20, csütörtök, Fábián és Sebestyén napja van. Holnap Ágnes napja lesz.

Szégyenteljes és abszurd döntés

E-mail Nyomtatás

Ukrajna parlamentje a múlt héten olyan új oktatási törvényt fogadott el, amely ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken történő oktatást, így a magyar nyelven folyó nevelő munkát is. Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét és a kijevi parlament egyetlen magyar képviselőjét kértük helyzetértékelésre.

Tisztelt elnök úr! Egyedül Ön szavazott nemmel arra az új oktatási törvényre, amelynek értelmében megfosztják a kárpátaljai magyarságot és az összes kisebbséget attól, hogy anyanyelvén tanulhasson a középfokú és a felsőoktatásban. Miért hozta meg ezt a törvényt a kijevi parlament?

Elöljáróban: nem csak az oktatás nyelvéről szól a törvény, hanem az ukrán oktatási rendszer átalakításáról. Az átalakítás fontos, tehát ilyen jellegű törvényre szükség volt, aminek van néhány pozitív eleme is. Számunkra kétségkívül a legfontosabb az, hogy a jogszabály miként szabályozza az oktatás nyelvét. A törvény első változata, amelyet a minisztérium munkatársai dolgoztak ki, visszalépés a jelenlegi állapothoz képest, ami már eleve alkotmányellenes. Az ukrán alkotmány szerint nem lehet szűkíteni a már meglévő szerzett jogokat. De az még nem volt ennyire súlyos, mint a mostani. Miután a törvénytervezetet nyilvánosságra hozták, és első olvasatban elfogadták az ukrán parlamentben, bizonyos szélsőséges erők rendkívül komoly hisztériát keltettek az oktatási nyelvet érintő passzus körül, és a minisztérium sajátos módon a saját álláspontját feladta, tehát meghátrált, és az egyre szigorúbb szabályozás irányába sodródott. De még a legutolsó változat sem volt annyira brutális, mint ami elfogadásra került. A parlamenti képviselők egy része kizárólagossá szerette volna tenni az ukrán nyelvet bármely oktatási intézmény számára. Ez vitát generált, és a pártok és minisztérium tagjai gyorsan megszövegezték ezt a passzust, amelyet a legvégén fogadtak el, és három állampolgársági kategóriát hoz létre oktatási szinten. Az egyik az ukrán, akiknek minden jog jár az oktatás terén. A második a krími tatár, akiknek lehet általános és középiskolájuk, a harmadik kategóriába az összes többi nemzeti kisebbség tartozik, amelynek csak elemi szinten lehet oktatása az anyanyelvén. Mindez alkotmányellenes, minden nemzetközi gyakorlattal szemben áll, tehát elfogadhatatlan.

Ez azt jelenti, hogy a beregszászi magyar főiskolán is ukránul kell tanítani?

A törvényhez az utasítások még nem születtek meg. A beregszászi főiskola nem állami intézmény, és meglátjuk, mi lesz ezzel kapcsolatban – mert az egész törvényt nem gondolták át. Tény, hogy állami, vagy önkormányzati tulajdonú intézményben, akkor is, ha a település lakosainak többsége magyar anyanyelvű, csak óvodában és elemi iskolában – 1–4. osztályig – lehet magyar nyelven is tanítani. A felsőbb osztályokban és a középiskolákban nem lehet, ami rendkívüli csapás lenne, hiszen több mint 100 általános és középiskola működik Kárpátalján, ahol magyar az oktatás nyelve.

Tudott párbeszédet folytatni ez ügyben frakciótársaival, akik megszavazták a törvényt?

A törvény elfogadásának meglepő volt a körülménye, hiszen előtte egy éven keresztül vitattuk ezt. Sok fórumot, bizottsági ülést tartottunk. Az oktatási bizottság ülésén éles szakmai viták folytak. Az oktatási bizottság nem ilyen törvénytervezetet fogadott el, ez a parlamentben, az utolsó pillanatban volt napirendre téve. Így parlamenti vitára nem volt lehetőség. Amennyiben aláírják ezt a törvényt, és elkezdődik a végrehajtása, akkor felvetődik a kérdés: mit keresek én ebben a frakcióban.

Abban a frakcióban, ami Porosenko nevét viseli. Kilép a képviselőcsoportból?

–Ezt a kérdést meg kell fontolni. A KMKSZ megfelelő szervei döntenek erről.

Beadványban kéri a kisebbségellenes oktatási törvény megvétózását Petro Porosenko ukrán elnöktől a Legfelsőbb Tanács három nemzetiségi –ön, Hrihorij Timis román és Anton Kissze bolgár – képviselője. Van realitása annak, hogy Porosenko elnök nem hagyja jóvá az új oktatási törvényt?

–Felszólítottuk az elnököt, hogy az ukrán alkotmány, az emberi jogok és szabadságjogok letéteményeseként éljen vétójogával, ne írja alá az oktatási törvényt, küldje vissza a Legfelsőbb Tanácsnak ismételt vizsgálatra. Ezt a beadványt meg kellett fogalmaznunk, még akkor is, ha a radikális erők részéről nagy a nyomás. Így kicsit szkeptikus vagyok. Ha az elnök valóban az alkotmány garantálója, akkor nem szabadna aláírnia.

Milyen hatása lehet a törvénynek a magyarságra?

–Folyamatos konfliktust gerjeszt a törvény, ha az elnök aláírja, továbbá az oktatás színvonalának visszaesését és az emigráció növekedését hozza magával. 100 kárpátaljai iskolában tanít több mint 10 ezer gyereket – többségben magyarokat – körülbelül ezer pedagógus. Ezt törvényi szóval, egyszerre ukrán nyelvre átvezetni nem lehet. A kárpátaljai magyarság 70%-a tömbben él, és ha nem magyarul tanítanak, akkor csökken az oktatás színvonala. Azt sem hiszem, hogy a tanárok egyik napról a másikra tudnák a tantárgyakat ukrán nyelven oktatni, és még azt sem szabályozták mi lesz a segédanyagok, a tankönyvek sorsa. Tehát ez egyszerre szégyenteljes és abszurd döntés.

M.A.–M.T.

 

(Az interjú 2017.szeptember 11-én készült.)

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség