Kiemelt figyelemmel fordulunk a valódi civilek és az egyházi szervezetek felé

A célunk, hogy olyan közösségek jöjjenek létre, és erősödjenek meg, amelyek nem kizárólag anyagi forrásokhoz kötődnek, hanem valódi értéket hordoznak és hosszú távon is működőképesek – emelte ki Schanda Tamás János, az EMMI európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára.

Tavaly nyáron írt ki az EMMI két pályázatot. Ez egy felhívás volt egyházi és civil szervezetek számára, új kisközösségek létrehozásának, fejlesztésének elősegítése a helyi igények felszínre kerülése, továbbá a meglévő közösségek megerősítése érdekében. Ez is bizonyítja azt, hogy nem igaz az ellenzéknek az a lózungja, miszerint a kormány nem támogatja a civileket?

– Erős Magyarországhoz erős közösségekre van szükség. Mindkét felhívás célja a helyi közösségek támogatása. Kiemelt figyelemmel fordulunk a valódi civilek és az egyházi szervezetek felé, akik a helyi társadalom fontos szereplői. A helyi közösségek ereje és értéke felbecsülhetetlen. Az Emberi Erőforrás Operatív Program keretében kiírt Ifjúsági programok támogatása című felhívással 1 milliárd forinttal támogattuk azokat a közösségeket, melyek vállalták – és a pályázati anyaguk ezt hitelesen alátámasztotta – hogy megszólítják a fiatalokat, bevonják őket a közösség életébe, meghívják őket az önkéntes szolgálatra. A Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével című felhívással a kormány az önkéntesség, a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás segítését, fejlesztését tűzte ki célul. Ez egy nagy lehetőség a kevésbé fejlett régiókban működő közösségeknek, 14 milliárd forint fejlesztési forrással támogattuk a közösségek társadalmi szerepvállalását.

Szomorú, hogy a külföldi négykötetes művészettörténeti könyvben Munkácsyt meg sem említik

Sok felkérést kaptam egyházi vonatkozású művekre. Rendszeresen kiállítok a Kecskeméti Ikonográfiai Biennálén, és mindig meghatározott tematikában. A Székesfehérvári Keresztény Képtár reprezentatív gyűjteményébe is meghívtak, ahol egy alkotásom látható.

Űrhírközlési eszközt fejlesztünk és gyártunk

Magyarország lehetőséget kap arra, hogy kulcsfontosságú műszereket és fedélzeti egységeket biztosítva egyedüli nemzetközi partnerként vegyen részt az Orosz Tudományos Akadémia és az Orosz Űrkutatási Intézet most induló űrmissziójában. Dr. Ferencz Orsolya az ELTE Űrkutató Csoport tudományos főmunkatársa érdeklődésünkre elmondta, hogy ezekkel az új programokkal lehetőség nyílik arra, hogy tovább folytatódjanak mindazok a hazai kutatások és műszerfejlesztések, melyek Magyarországon és nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket hoztak az űrkutatásnak és ezáltal az egész emberiségnek

Előbb stratégiai terv, majd érezhető gazdaságfejlesztés

A Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság és a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által 2014. május 22-én Dunaszerdahelyen rendezett szakmai konferencián mutatták be Felvidék első regionális gazdasági fejlesztési tervezetét, a Baross Gábor Tervet, melynek legfőbb stratégiai célja egy versenyképes magyar gazdaságfejlesztési környezet kialakítása. A tervben foglaltak megvalósítására hamarosan létrejön a Baross Gábor Alap. Farkas Ivánt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) gazdaságpolitikai alelnökét arról is faggattuk, hogy honnét érkeznek források az alapba, és kik, milyen feltételekkel pályázhatnak.

Aki fatuskókat, ágakat, fűcsomókat emel művészi rangra

Nagyon szeretem az ősi művészeteket, így a sumér-akkád-ot, egyiptomit, a kükladikus korszakot. A kükladikuskultúra a Kükládok szigeteinek bronzkori kultúrája, melynek emlékei szinte az egész Mediterráneumból előkerültek. Tehát nagyon kedvelem a régi korok egyszerű, geometrizáló, roppant tömör formavilágát.

Az átfogó felújítások és építkezések nyomán végre a budapestiek, a térségben élők is a legmodernebb körülmények között gyógyulhatnának

Határidőre, március 31. előtt elkészítette az Emberi Erőforrások Minisztériuma a fővárosi kórházak részletes fejlesztési tervét. Dr. Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészséges Budapest Programért felelős miniszteri biztosa: a 2007-2013 közti uniós fejlesztési ciklusban 440 milliárd forint jutott egészségügyi beruházásokra, de ennek csak 12%-a, valamivel több mint 50 milliárd forint jutott a 3.5 millió lakosú központi régióba.

Javítson ki, ha rosszul tudom, mivel a központi régióban helyezkednek el a budapesti kórházak, kevesebb uniós forrás jutott korszerűsítésükre, s ezért elég rossz állapotban vannak.

Eléggé finoman fogalmazott. A 2007-2013 közti uniós fejlesztési ciklusban 440 milliárd forint szolgálta az kórházi infrastruktúra megújítását, de ennek csak 12%-a, valamivel több mint 50 milliárd forint jutott a 3.5 millió lakosú központi régióba, tehát Pest megyébe és Budapestre. Ráadásul az ebben a régióban lévő kórházak ellátják a szomszédos megyék egyes közeli térségeit is, így például a Jászságot, és Dél-Nógrádot. Tehát 4.3 milliós populáció ellátásához szükséges intézményrendszer 12% fejlesztési forrást kapott, míg az 5.5 milliós lakosság ellátásához szükséges vidéki intézményrendszer az uniós jogszabályok miatt 390 milliárdot. Jól érzékelhető az aránytalanság, s egyértelmű, hogy ezekből a forrásokból nem lehetett a fővárosban rendszerszintű átalakítást elvégezni. Csak néhány kórház felújítása, javítása történhetett meg hét év alatt.

Az elmúlt évek egyik legszembeszökőbb jelensége az Magyarországon az ellenzék részéről, hogy abban az esetben, ha itthon alkalmatlanok a vitára, egyből külföldön igyekeznek panaszt tenni hazánkkal szemben. Mi ebben különösen az élen járunk.

Csepreghy Nándor miniszterhelyettes: kiemelt cél, hogy a nyugat-európai országokhoz képest meglévő versenyhátrányunkat csökkentsük. Ezt úgy tudjuk elérni, ha fejlődési tempónk gyorsabb, mint például az osztrákoké, hiszen, ha ugyanazon az intenzitási szinten dolgoznánk, a különbségek aránya ugyanakkora maradna.

Miért döntöttek úgy, hogy az uniós forrásokra már viszonylag ilyen hamar kiírják a pályázatokat?

Ez lényegében nem szól másról, mint arról, hogy időt nyerjünk a pályázóknak, időt nyerjünk az európai uniós források felhasználásával foglalkozó intézményrendszernek. Azzal, hogy 2017. március 31-én az összes, 8921 milliárd forintra vonatkozó felhívás kikerült a polcra, az előző fejlesztési ciklushoz képest ötéves előnybe kerültünk. Öt évvel több ideje marad a vállalkozásoknak a források felhasználására, a fejlesztések megvalósítására, így fel sem fog merülni az, ami miatt az előző periódusban aggódnunk kellett: hogy Magyarország forrást veszítene.

Sem a csendőrség, sem az erőszakszervezetek nem tilthatják meg, hogy magyarnak és erdélyinek érezzük magunkat

Az elmúlt három év magyarellenesnek tekintett romániai megnyilvánulásainak a gyűjteményét mutatta be Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke március 27-ei nagyváradi sajtótájékoztatóján. Szilágyi Zsolt a Magyar Fórumnak nyilatkozva aggasztónak találja, hogy a csendőrség és az állam erőszakszervezetei szelektíven alkalmazzák az ország törvényeit. Senkit meg nem büntetnek például törvénytelen, előre be nem jelentett, vagy nem engedélyezett tüntetésért. Viszont megbüntették a Székely Nemzeti Tanács vezetőit, akik évente, március 10-én a Székely Szabadság Napján előre bejelentett, törvénytisztelő módon szervezik a felvonulást.

A belső, schengeni ellenőrzés teljesen felesleges, és hosszú távon bizalmatlansághoz vezet, ami kihathat az együttműködés más területeire

Március 16-án Takács Szabolcs Ferenc a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára megbeszélést folytatott Karlheinz Kopffal, az osztrák parlament második elnökével. Az államtitkár tájékoztatta osztrák partnerét, hogy az új szabályok hatályba lépésétől kezdve a jogerősen lezárt menekültügyi eljárást követően csak azon személyek léphetnek be Magyarország területére, akik ténylegesen jogosultak a nemzetközi védelemre.

Egy évvel ezelőtt arról számoltak be a lapok, hogy egyre több embercsempészt fogtak el Ausztriában, s hogy az osztrák kriminalisztikai a migránsok Magyarország felől indulnak Bécs felé. Ezért nem is lehet megkerülni a kérdést: a tárgyalások során érintették a magyar jogi határzárat?