Hova lett a román országprojekt?

2017. június 06. kedd, 20:28
Nyomtatás

Tulajdonképpen sehova. Készül, szépen, lassan, megfontoltan, ahogy Klaus Iohannis elnök beszélni szokott.

A Brexit által okozott európai válság kellős közepén beígért, Klaus Iohannis államfő által tavaly június 24-én, a miniszterelnökkel, a Nemzeti Bank kormányzójával és a parlamenti pártok vezetőivel a nagy-britanniai népszavazás eredményéről tartott konzultálás nyomán bejelentett „országprojekt”„Románia legfontosabb stratégiai dokumentuma” még mindig „vázlat” állapotban van, több mint kilenc hónappal a megvalósítására létrehozott elnöki bizottság felállítása után.

A Gândul elbeszélgetett a bizottság több tagjával, hogy kiderítse, mi a helyzet a dokumentum összeállításával és mikorra várható a közzététele, de olyan válaszokat kapott, mint „Semmit sem tudok mondani”, vagy „Ezt nem kommentálhatom”, de ugyanakkor többé-kevésbé világos válaszokat is, például a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorától, Ioan Aurel Poptól és Leonard Orban elnöki tanácsadótól, aki egy másik elnöki tanácsadóval, Cosmin Marinescuval koordinálja a bizottságot. Konkrétan, az Elnöki Hivatal honlapján megjelent információk szerint az elmúlt kilenc hónapban kétszer ülésezett az országprojekt kidolgozásával foglalkozó elnöki bizottság, majd a tevékenység a munkacsoportok szintjén folytatódott. „Kezdetben néhányszor plenáris ülésen találkoztunk és aztán – konszenzussal – úgy döntöttük, hogy jobb, ha bizottságokban dolgozunk és ez a munkaszakasz még nem ért véget”, mondta a Gândulnak Ioan Aurel Pop. Ez egy sor elektronikus levélváltást jelentett, legalábbis az Aurel Pop által koordinált szociális és kulturális dimenzióval foglalkozó albizottság esetében. „Közel állunk a területünkkel kapcsolatos vázlat véglegesítéséhez. (…) Szerencsénk van ezekkel a rendkívüli lehetőségekkel, hogy elektronikus levelezéssel dolgozhatunk, mindnyájan megjegyzéseket, kiegészítéseket tehettünk hozzá”, mondta Aurel Pop. Ami a véglegesítés lehetséges időpontját illeti, „ez nem olyan projekt, mely ’fix határidőre’ működne”, állítja Leonard Orban. De a dolgok a „politikai konszenzus” terén sem igazán világosak, a bizottság tagjai ugyanis „valószínűleg a következő időszakban fognak találkozni a tervezet véglegesítése érdekében”, állítja a nemzeti kisebbségek frakcióját képviselő Varujan Pambuccian.

„Most kell behoznunk a lemaradást, most kell kidolgoznunk egy új országprojektet, amit együtt fogunk megtenni.” Ezt Klaus Iohannis államfő mondta tavaly június 24-én, a miniszterelnökkel, a Nemzeti Bank kormányzójával és a parlamenti pártok vezetőivel az egész Európát megrázó nagy-britanniai népszavazás eredményéről tartott konzultálás nyomán.

Három hónappal később, pontosabban 2016. szeptember 20-án létrejött az „országprojektet kidolgozó elnöki bizottság, melynek célja megvitatni és meghatározni Románia fejlesztési és modernizálási irányvonalait, valamint a parlamenti pártok és politikai szervezetek konszenzusát maga mögött tudó politikai, programadó dokumentum kidolgozása”, ez áll az Elnöki Hivatal honlapján. Ezt az Elnöki Hivatal szóvivője, Mădălina Dobrovolschi jelentette be, a bizottság létrehozásáról szóló döntés szerint pedig a fórum tevékenysége szeptember 30-án indult volna Leonard Orban és Cosmin Marinescu elnöki tanácsadók koordinálásával, 24 taggal, akik független személyek, továbbá a kormány, illetve a parlamenti pártok és politikai szervezetek képviselői.

„A bizottság valamennyi tagja eltökélt, mindnyájan nagyon jó ötletekkel, nagyon jó értékelésekkel érkeztek és azt hiszem, hogy hasznos időben tényleg lesz egy országprojektünk, egy Romániáról alkotott elképzelés.

Szükségünk van egy elképzelésre Romániáról, és ez lesz az országprojekt”, mondta Klaus Iohannis október 4-én, a bizottság első ülésének végén.

Az államfő ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy az „országprojekt végül egy rövid, világos és könnyen érthető stratégiai dokumentum lesz”, mely „meghatározza majd Románia általános fejlesztési irányvonalait”, hogy aztán a dokumentum első változatának kidolgozása után közvitára bocsássák, mely a tervek szerint „hónapokig tartana, ezt követően pedig e vita eredményétől függően kiigazítják, és politikai egyeztetés kezdődik róla”.

De annak ellenére, hogy az államfő akkori becslése szerint „a bizottság valószínűleg már a (december 11-i – a szerz.) parlamenti választásig felmutatja majd az első eredményeket” és „az alapdokumentum nagyjából egy fél év alatt kész lesz”, a dolgok nem egészen így alakultak. Az országprojekt kidolgozásával foglalkozó elnöki bizottság következő összejövetele november 9-én volt, a Cotroceni-palotában, a munka pedig azóta a bizottság négy munkacsoportjában zajlott, de

még mindig nem véglegesítették a dokumentum vázlatát, holott a bizottság már több mint kilenc hónapja létezik.

A Gândul megpróbált elbeszélgetni a bizottság tagjaival, hogy kiderítse, milyen stádiumban van a dokumentum kidolgozása és mikor lehetne közzétenni az első változatát. Egyes tagoktól olyan válaszokat kapott, hogy „Semmit sem tudok mondani”, „Ezt nem kommentálhatom”, vagy „Jobb, ha az elnököt kérdezik”, de voltak többé-kevésbé világos válaszok is, melyek szerint a dokumentum jelenleg „vázlat” stádiumban van a munkabizottságokban, és hogy egy bizonyos pillanattól kezdve a vita elektronikus levelezésen keresztül zajlott.

„Más ütemben dolgoztunk, mint az elején. A 24 tag négy albizottságot hozott létre, hat-hat fővel, én és a kollégáim pedig kevésbé intenzíven dolgoztunk az oktatás, kutatás, szociális védelem témán, mert néhány találkozó után következett a választási időszak, majd egy utcai tüntetések miatt zaklatottabb időszak, azután pedig más elfoglaltságunk volt, mert mindnyájunknak van saját munkája, de elektronikus leveleken keresztül tartjuk a kapcsolatot, már közel vagyunk egy területünkkel kapcsolatos vázlat véglegesítéséhez, együtt dolgozunk a cotroceni-i hivatalosságokkal, akik logisztikai segítséget nyújtanak a bizottsági munkához. Arra várunk, hogy újra plenáris ülést tarthassunk – de nem tudnám megmondani, hogy ez mikor lesz –, ahol összerakhatjuk a vázlatokat és ebből jönne létre egy anyag, amelyet – természetesen – még nagyon sokat kell csiszolni, hogy Románia elnökének bemutatható és a közvélemény elé terjeszthető legyen”, mondta a Gândulnak a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora, Ioan Aurel Pop, aki a szociális és kulturális dimenzió munkacsoportot vezeti.

Aurel Pop szerint a következő plenáris ülésre „a nagyon közeli jövőben kerül sor”.

Hasonló véleményen van a nemzeti kisebbségek parlamenti frakcióvezetője, Varujan Pambuccian is, aki a Gândulnak kijelentette, hogy a dolgok „véglegesítésére valószínűleg a következő időszakban” találkozik majd a bizottsági kollégáival.

Leonard Orban, a bizottságot koordináló két elnöki tanácsadó egyike azt mondta a Gândulnak, hogy az országprojekt kidolgozása „a munkacsoporti hozzájárulások előkészítésének stádiumában” van.

Arra a kérdésre, hogy meghatároztak-e egy határidőt az anyag bemutatására, Orban azt válaszolta, hogy a „következő hetekre” várja e hozzájárulások véglegesítését, „melyeket aztán plenáris ülésen vitatnak meg”, nem említve határozott időpontot, tekintettel arra, hogy „ez nem ’fix dátum’ alapján működő projekt”.

„Ez a hozzájárulásoktól függ, majd – a dokumentum első tervezetének véglegesítése után – széleskörű konzultációs folyamat következik. Korai meghatározni, nagyon világosan kimondani, hogy ’ekkor, vagy akkor’, vagy ’előbb, vagy utóbb’”, mondta még Orban.

A szintén a bizottságban tevékenykedő Lucian Croitoru és Dan Dungaciu semmilyen módon nem akarták kommentálni az ott zajló tevékenységet.

 

(foter.ro)