A fejlesztés szükséges, a szakmai tevékenység pontosítása időszerű és fontos

Az OECD két éve indított vizsgálatot 39 országban, köztük az Európai Unió 28 tagállamában azért, hogy felmérje annak a feladatátadási rendszernek a hatékonyságát, melyhez hasonlót mi is bevezetnénk. Az adatok szerint nőtt a betegek elégedettsége, csökkent az elkerülhető okból bekövetkező halálozás és az ellátórendszer költséghatékonyabban működik – nyilatkozta a Magyar Fórumnak Dr. Betlehem József népegészségügyi és az egészségügyi rendszer hatékonyságának növelése érdekében kiterjesztett hatáskörű szakdolgozói ellátási modell fejlesztésének koordinációjáért felelős miniszteri biztos.

Miért szeretnék bevezetni a diplomás ápolók mesterfokú képzését?

– A jelenlegi egészségügyi ellátórendszer minőségének javítása, hatékonyabbá tétele, a betegellátás javulása érhető el a humán erőforrás oldal szakdolgozói részének megerősítésével. Ráadásul mindezt olyan területeken kívánjuk megvalósítani, ahol a magyar egészségügyi ellátórendszerben a legnagyobb az igénybevétel. Ilyen az aneszteziológia, az intenzív terápia, a perioperatív terület, a sürgősség, az alapellátás és a geriátria.

Egyeztettek erről a módosításról a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával?

– Természetesen, és nemcsak velük egyeztettünk, hanem több társadalmi és szakmai szervezettel. Szerencsére abból a szempontból pozitív a helyzet, hogy az Egészségügyi Szakmai Kollégium ápolási tagozata már évekkel ezelőtt kezdeményezte az akkori egészségügyi ágazati vezetésnél ezt a lépést. Mindezt megerősítette a kamarának az a pályázati úton elvégzett hatásköri elemzést tartalmazó vizsgálata, amit szintén elküldtek a minisztériumnak. Tehát voltak olyan hazai hivatkozási alapok, amelyeket a szakmai szervezetek, köztük a kamara is szorgalmazott, hogy pontosítsák az egészségügyi szakdolgozók tevékenységi köreit a működés hatékonysága érdekében, és hogy mindenki képzettsége, képesítése szerint végezze feladatát.

Tudják már, hogy mennyi egyetemen, mekkora keretlétszámmal indul el a diplomás ápolók egyetemi mesterképzése?

– Természetesen, hiszen hazánkban csak négy felsőoktatási intézmény jogosult egyetemi szintű ápolóképzés meghirdetésére: a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, illetve a Szegedi Tudományegyetem egészségtudományi karai. Kiemelendő, hogy ez nem egy új képzési szint a magyarországi ápolóképzési palettán, hiszen 2000 óta létezik ápolói egyetemi képzés. Az újdonság az, hogy 2016-ban, az Európai Képesítési Keretrendszer hazai bevezetésével tartalmi átalakítás ment végbe a képzésben, az oktatási ágazat koordinálásában, aminek következtében tavaly augusztusban megszületett az erről szóló jogszabály. Így egy új, nemzetközi tendenciákhoz igazodó képzési tartalommal indul el a mesterképzés 2017 szeptemberétől a négy egyetemen. Addig meg kell határozni az egészségügyi ellátórendszerben ezeknek a kollégáknak a tényleges hatás- és munkakörét. Tehát ebben az értelemben az egészségügyi ellátórendszer irányításán van most a hangsúly, de ez a folyamat már elkezdődött.

Melyek azok a tevékenységi körök, melyeket egyetemi (Msc) végzettségű ápolók is elláthatnak az orvosok helyett?

– Jelenleg az egészségügyi ellátórendszeren belül sokféleképpen definiálódik, hogy ki milyen feladatot végez. Természetesen az orvos az, aki szinte omnipotens szerepkörben van. Ugyanakkor a gyakorlat igazolja, hogy a felsőfokú képzettségű ápolók számos területen sokkal többre lennének képesek, sőt bizonyos helyeken a munkáltató képességüknek megfelelően tudná őket alkalmazni. Ez a rendszer tenné átláthatóbbá, hogy egyes feladatkörök, a hozzájuk kapcsolódó felelősséggel, kihez tartozzanak. Tehát a magas vérnyomás, a cukorbetegség kezelése, illetve a véralvadásgátló-kezelés körébe tartozó betegellátás, gondozás is a feladatukhoz tartozhatna. Ahhoz, hogy ne kelljen ehhez az orvos idejét igénybe venni, ezt a szerepkört – a külföldi példákhoz hasonlóan – a hazai egyetemi végzettségű ápolók is kiválóan el tudják látni.

A kiterjesztett hatáskörű ápolók rendszere eddig bevált külföldön?

– Ez a rendszer több mint 90 országban működik, és a legtöbb európai ország is ezt az irányt kezdi választani. Nemrég egy fórumon előadást hallhattunk arról, hogy az OECD két éve indított átfogó vizsgálatot az Európai Unió 28 tagállamában azért, hogy felmérje az úgynevezett feladatátadás rendszerét. Tehát azt, amelyhez hasonlót be akarunk vezetni. Az adatok szerint nőtt a betegek elégedettsége, csökkent az elkerülhető okból bekövetkező halálozás és az ellátórendszer költséghatékonyabban működik

Az ápolóknak anyagilag megéri a mesterfokú diploma megszerzése?

– Egyik célunk, hogy a többletfeladatot és felelősséget felvállaló képzett ápolók valóban többet keressenek. Részben a képzés során is támogatjuk azokat, akik vállalják ezt a többletterhet. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a munkáltatók számára mennyire hasznos ez a képzés, megéri-e alkalmazniuk a mesterfokú diplomát szerző ápolókat. Ezért szükséges egy ösztönző rendszer kialakítása.

Tehát szeptembertől elindul a mesterképzés. Mikor tudnak az új dolgozók munkába állni?

– Terveink szerint 2019 első felében veszik kézhez az első kollégák mesterfokú oklevelüket, és beállhatnak az egészségügyi ellátórendszerbe.

 

Medveczky Attila