A Szvoboda ukrán nacionalista szervezet tiltakozása nyomán az ügyészség több kárpátaljai járásban telefonon, vagy levélben az iránt érdeklődött a települések önkormányzatainál, hogy vannak-e a középületeken idegen államok jelképei – számolt be az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó című lap. Az ungvári járás önkormányzatainak vezetőit levélben kereste meg az ügyészség. A lap telefonon megkereste Tetyana Votykanics járási ügyészhelyettest, hogy mi alapján küldték ki az ominózus levelet. Tájékoztatása szerint a járási tanács képviselőinek beadványa nyomán.
– Roppant sajnálatos, hogy egyes alulképzett politikusok tudás híján csak a hangjukkal vitézkednek, s félrevezetik nemcsak a társadalmat, hanem a jogvédő szerveket is – nyilatkozta a lapnak Szanyi Béla, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség ungvári járási szervezetének ügyvezető alelnöke, a járási tanács képviselője. Azt hittem, hogy a járási jogvédő szerv munkatársai okosabbak annál, minthogy részt vegyenek egy ilyen mocskos politikai játszmában. Ugyanis illene tudniuk, hogy a kárpátaljai – köztük magyarlakta – települések középületein nem leng idegen állam zászlaja, mi mindenütt a magyar nemzeti zászlót tettük ki. Arról nincs tudomásom, hogy képviselőtársaim közül ki kereste meg a jogvédő szervet.
– Az ügyészség levelére írásban válaszoltunk, amelyben kifejtettük: Kisdobronyban semmilyen idegen államnak nincs kitéve a zászlaja. Jeleztük: községi tanácsi határozatunk van arról, hogy a közintézményekre ki van helyezve a magyar nemzeti zászló a hatályos törvényeknek megfelelően. A választ elküldtük, részünkről az ügy le van zárva, nem kívánunk tovább foglalkozni a kérdéssel – mondta Ember Balázs, a település polgármestere.
A Nagyszőlősi Járási Ügyészség vezetői telefonon keresték meg a tanácsházákat, idegen zászlók után kutatva. Ezt követően ülésezett a tiszapéterfalvai községi tanács, amelyen a képviselők megtárgyalták a kérdést.
– A tanácsülésen a képviselő-testület kinyilvánította: amíg Ukrajna miniszterelnöke nem ad írásbeli felszólítást a magyar nemzeti zászló levételére, addig az a helyén marad – nyilatkozta a lapnak Illyés István polgármester. A megkeresést inkább nem minősíteném… Közismert, hogy Kárpátalján jól megférnek egymás mellett a nemzetiségek, kívülről, a hágón túlról próbálnak feszültséget kelteni. Személyesen vittem be a járási ügyészségre Mihajlo Krajilo, Ukrajna elnökének megbízottja által 1992. december 17-én kiadott rendelkezésének másolatát. Az illetékesek nem mondtak semmit. Remélem, ezzel le van zárva az ügy.
Illyés István megjegyezte, szerinte csak ijesztgetésről van szó. A lap értesülése szerint - volt olyan magyar polgármester Ugocsában, aki már a telefon után „berezelt”. A tiszaújlaki községi tanács épületéről hirtelen eltűnt a magyar nemzeti zászló, s a Széchenyi István Középiskoláról is. Nehezen hihető, hogy Kilb József, a település polgármesterének akarata ellenére vagy tudta nélkül…
Érdekes módon Aknaszlatinán például az önkormányzat épületén békésen lengeti a szél az ukrán, a magyar és a román nemzeti lobogót. Kocserha János alpolgármester a lap megkeresésére elmondta: ő nem tud semmilyen ügyészségi levélről vagy telefonról.
Csak a magyarral van baj?
A megyei állami közigazgatás és a megyei tanács ungvári épülete előtt az ukrán zászló mellett ott áll az Európai Unió zászlaja is, holott az nem egy nemzet – amit a törvények engedélyeznek –, hanem egy idegen államközösség szimbóluma! Mégsem kötött bele senki. Úgy látszik, csak a magyarral van baj - olvasható a lapban.
A nemzeti szimbólumok használatáról az Ukrajna nemzetiségi kisebbségeiről szóló törvény rendelkezik. E jogszabály 6. cikkelye garantálja a nemzetiségi kisebbségek számára nemzeti szimbólumaik használatát – nyilatkozta korábban a lapnak dr. Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, volt parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke. Sem a törvény egyéb része, sem a nevezett 6. cikkely a nemzeti szimbólumok használatát nem köti a lakosság számarányához.
(hhrf.org/karpatiigazszo)

< Előző		Következő >