Tállai Andrást, az Orbán-kormány pénzügyminisztériumi politikai államtitkárát kérdezzük. Mit jelent az, hogy sorozatban a negyedik legnagyobb hitelminősítő intézet jelentése alapján is leminősítették Magyarországot?
- Az előre hozott választás immár gazdasági kényszerré vált. Elsősorban azért minősítik le hazánkat, mert bizalmatlanok a magyar piaccal, a magyar gazdasággal, a gazdaságpolitikával és a költségvetési politikával szemben a finanszírozók, vagy más néven a pénztőke. Ezt a bizonytalanságot, a nagyobb kockázatot fizettetik meg az állammal, és a gazdaság szereplőivel. A leminősítések következményeként nagyobb kamattal adnak az országnak hiteleket, illetve magasabb költséggel finanszírozzák hiányainkat. Ezt látja a világ, a befektetők, és a leminősítés bizalmatlanságot szül az országgal szemben, aminek a kára pénzben kifejezhetetlen. A közvetlen veszteség az állami költségvetésre hárul azáltal, hogy nagyobb hozamot várnak el. Az említett nagyobb kockázatot, kamatban kifejezve, nagyobb százalékkal határozzák meg, és ez újabb kiadást jelent az állami költségvetésnek. Tehát a leminősítés mindenképpen negatív hatással van az országra és a pénzügyi folyamatokra.
- Mi a megoldás?
- A hiteles gazdaságpolitika. Azoknak, akik ide sodorták az országot, nem szabadna felelős tisztséget betölteni, hiszen már senki nem hisz nekik. Az emberek többsége már azt mondja, új kormány kell, azaz tartsanak előre hozott választásokat. Nem csak négyévente kell figyelembe venni a magyar választópolgárok akaratát. A hatalmon lévőknek azt is illene meghallani, mikor azt mondja a nép: elég! Ez más országokban teljesen természetes, lásd Ausztria, Belgium példáját. Úgy tűnik Magyarországon, ha a szocialisták megragadják a hatalmat, akkor történhet az országban bármi, akkor is csak az uralmi érdekeiket fogják figyelembe venni, ennek a következménye, hogy most ilyen helyzetben vagyunk.
- A kormány újabb hitelekkel adósítja el hazánkat. Hová tűnik el a pénz? Ki fogja az adósságot kifizetni?
- Az adófizetők befizetik az adókat, a finanszírozók pedig ráteszik a kezüket. A nagy probléma az, hogy nemcsak az ország, de az állampolgárok is eladósodnak. A családok, vállalkozások nem látnak már kiutat. Az ő gondjaikat nem oldja meg egy kormányváltás. Nekik a felvett hitelt vissza kell fizetni. Az egész országban egy általános hitelfelvételi hullám indult el. Sok család nem tudja elfogadni, hogy alacsonyabb életszínvonalon éljen, pedig ennek a gazdaságpolitikának, az áremeléseknek, az üzemanyag- és élelmi-szerárak növekedésének ez a következménye. Az országban recesszió van. Európában Ma-gyarországon a legkisebb a gazdasági növekedés, azaz nincs megrendelés, nincs építés, és az a következmény, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozók tönkremennek. Kiadásaikat külső banki forrásból, finanszírozásból próbálják fedezni. Van, akinek sikerül, és van, akinek nem. Összességében a kormánynak nincs korlátja, mennyi hitelt vesz fel. Úgy is fogalmazhatnánk: amennyi ráfér a politikai orcájára, és sajnos a jelenlegi hatalomnak nagyon sok fér rá.
- A bank mindent visz?
- Európához képest hazánkban nagyon ala-csonyak a jövedelmek, a kiadások viszont már megfelelnek az EU szintjének. Ezt megváltoztatni gazdasági fellendüléssel és teljes szemléletváltással lehet. Nagyon komoly és beláthatatlan következményei lehetnek, és vannak is már egy-egy családra nézve az eladósodottságnak. Ha ez tendencia lesz, és több százezer embert fog érinteni, akkor egy olyan szociális robbanás, általános lesüllyedés történhet, hogy az államnak kell beavatkoznia. Amerikában például most kellett szembenézniük a jelzáloghitel-válsággal, ami azt jelenti, hogy sok százezer ember kerülhetett volna utcára. Pár nappal ezelőtti hír, hogy az állam beavatkozott, és megsegíti ezeket az embereket. Nem hiszem, hogy ez a megoldás, nekünk nem kéne megvárni, hogy idáig süllyedjünk. A megoldás az, hogy munkát adunk az embereknek és tisztességes jövedelmet.
- És kisebb közterheket.
- Így igaz, folyamatosan javasoljuk a kormánynak, hogy enyhítsen az emberek közterhein, de nem foglalkozik vele. Másrészt, az élőmunka terheinek csökkentése elengedhetetlen. A felszabaduló forrásokat lehetne az emberek terheinek mérséklésére visszafordítani, és ha az állam, a kormány visszafogná a tőle függő szolgáltatásoknak a díjait, akkor elindulhatna egy pozitív tendencia.
- Ön rámutatott arra, hogy Magyarország 2009-ben is az Európai Unió sereghajtója lesz.
- Ezt a mondatot onnan vettem, hogy elolvastam néhány elemzést. Teljesen egyértelmű: ha önmagunkhoz képest jobban is fogunk teljesíteni, és feltételezzük, hogy más országok gazdasági teljesítménye csökken, az elért növekedésünkkel akkor is Európa sereghajtói leszünk. Ezeket nem én mondom, hanem az elemzők. A kormány továbbra sem veszi tudomásul a magyar gazdaság valóságos helyzetét, nem veszi figyelembe a befektetők, a vállalkozások, a gazdasági elemzők véleményét.
- Az Európai Unióval vagy hazánkkal van a probléma?
- Nagyon nehéz az EU feltételeinek megfelelni, de amennyiben csak Szlovákiát nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy északi szomszédaink sokkal rosszabb helyzetben voltak, mikor csatlakoztak, de kormányaik nem csak a kizárólagos hatalmuk megtartása érdekében játszadoztak, hanem az ország jövőjéért, sorsáért is cselekedtek. Románia is jó példa erre. Sokkal később csatlakozott az EU-hoz, de a gazdasági fejlesztéseket tekintve, amiket a bukaresti kormány támogat, már több területen is megelőzött minket. Szinte minden azon múlik, hogyan tud egy kormány bánni a saját lehetőségeivel, tud-e olyan döntéseket hozni, amik a jövőt szolgálják. A szocialista kormányról bebizonyosodott, nem tud ilyet.
- A magyar cégek elmenekülnek.Mi lesz ebből?
- Vissza kell állítani az ország hitelességét. Az ország valós helyzetét kell a nyilvánosság elé tárni, s a következtetéseket le kell vonni. Sajnos jellemző a kormányra, hogy a rossz dolgokat eltitkolja, és nem képes az egész ország érdekében cselekedni.
- Gyurcsány Ferenc szerint a nehezén már túl vagyunk, és nem lesznek további megszorítások.
- A miniszterelnök valószínűleg nem olvasta a pénzügyminisztériumnak 2009-re kiadott köriratát, vagy ellentmondásról van szó, amit a kormányfő generál saját magával szemben. Először azt mondta, hogy 200 milliárd a mozgástér az adócsökkentésre, majd utána azt mondta, hogy nincs mozgástér. Újabban pedig arról beszél, hogy 300-400 milliárd forintos adócsökkentés is szóba kerülhet a 2009-es költségvetés kapcsán. Egy zártkörű tanácskozáson maga Gyurcsány Ferenc kezdeményezte az adóemelést. A tervekben szó sincs adó- és járulékcsökkentésről, nincs szó a közszférában dolgozók részére keresetnövekedésről. Úgy tűnik, még sincs vége a megszorításoknak, és 2009-től nem lesz itt a Kánaán. Abban a köriratban, aminek a koncepciót kellene tartalmaznia, semmi nincs abbból, amit Gyurcsány és kormányának tagjai beígértek. Veres János mindig mindent tagad. Bajnai Gordon olyan, mint egy álmodozó fiatalember, azt gondolja, hogy most kell majd egyeztetni, a kormányzás harmadik évében, mintha nem érzékelné az ország valódi helyzetét, és azt gondolná, hogy döntések helyett az egyeztetésekkel, a kommunikációval kell a megoldást helyettesíteni. Gyurcsány Ferenc pedig ígérget. O biztosan elnyeri Magyarország legtöbbet ígérgető miniszterelnöke címét.
- Mi lesz a költségvetés megszavazásával?
- A szavazásról a saját véleményemet tudom elmondani. Szerintem az MSZP és az SZDSZ kapcsolata azt mutatja, hogy megegyeznek, megszavazzák a törvényt. Az SZDSZ nem tud a saját árnyékán túllépni, nem tudja az ország egészének érdekét szem előtt tartani. Félnek attól, ha most előre hozott választásokat tartanának, nem kerülnének be a parlamentbe. A költségvetés legfontosabb kérdése, hogy a forrásokat, amelyek ebben az évben képződnek - az APEH elnöke szerint 140 milliárd forint - hová fogják helyezni. Végre elszámolnak, vagy bespájzolnak, és a választás előtt két kézzel elkezdik szórni a pénzt a szavazatok megszerzésére. Mozgástere a kormánynak csakis a kiadások lefaragásával lehetne, ahhoz viszont jó előre kidolgozott programok kellenének, ám ilyet nem látni. A kormány semmi eredményt nem ért el az infláció, az államadósság csökkentésében, a munkanélküliség leszorításában, és a gazdasági növekedésben.
- Van tartalék, csak nem használják fel?
- Szerintem Veres János az őszödi beszéd szellemében bűvészkedik, el akarja tüntetni ezt az összeget, hogy később, ha az MSZP érdeke úgy kívánja, szavazatvásárlásra tudják felhasználni. Én arra kértem a pénzügyminisztert: ne nézze cirkusznak az országot. A tárcavezető többek között tagadta, hogy létezne tervezési körirat és megállapodás a szakszervezetekkel a fizetések emeléséről, de később kiderült, hogy mindkettő létezik. Korábban azt cáfolta, hogy adóemelést tervezne a kormány, most pedig az asztalán hevernek a tervezetek, legutóbb pedig a kormányzati negyed projektet állította be nyereséges ügyletnek. Egy pénzügyminiszter nem beszélhet ennyire össze-vissza. A kormány 20 százalékról 25 százalékra akarja emelni az áfa-kulcsok mértékét, arra hivatkozva, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját 2 százalékkal mérsékeljék. Ezt a gondolatot tegyék félre, ne emeljenek adókat. Augusztus elsején 5,5 százalékkal emelkedett a távhő ára, melyet ősszel újabb 10-15 százalékos áremelés követ. Magyarország érdeke az, hogy tiszta helyzetet teremtsünk mielőbb, és az nem szólhat másról, mint arról, hogy előre hozott választásokat kell tartani.
Oláh János

< Előző		Következő >