2006.12.15.
Vezető pozícióban, erkölcsi
alap nélkül?
A Magyar Katolikus
Püspöki Konferencia Iustitia et Pax Bizottsága, az Igazságügyi és
Rendészeti Minisztériummal, valamint a Konrad Adenauer
Alapítvánnyal és a Tábori Püspökséggel együttműködésben kétnapos
nemzetközi szakértői konferenciát rendezett november 24-25-én, a
Magyar Kultúra Alapítvány székházában Közjó és biztonság címmel. A
témában egyházi és politikai személyiségek keresték a párbeszéd
lehetőségét a hazai közéletben, a társadalmi szolidaritás
érdekében. A II. vatikáni zsinaton határozták el, hogy létrehoznak
egy olyan munkacsoportot, melynek feladata az egyház társadalmi
tanításának közvetítése, elsősorban a politika, a gazdaság,
illetve a kultúra döntési pozícióban lévő tagjai felé. VI. Pál
pápa 1967-ben ezért megalapította a Iustitia et Pax Pápai
Bizottságot. A Szentszék szorgalmazta, hogy minden ország püspöki
konferenciája hozzon létre hasonló céllal intézményt. Nyugaton ez
hamarosan, nálunk csak a rendszerváltozás után jöhetett létre.
1992-ben döntött úgy a püspöki konferencia, hogy létrehozza a
Iustitia et Pax Bizottságot, mely 1996-tól önálló intézményként
működik, mint a katolikus egyház egyik központi intézménye. Elnöke
Mayer Mihály pécsi megyés püspök, főtitkára Goják János, a Pécsi
Püspöki Hittudományi Főiskola tanára. A bizottság húsz neves
jogász, közgazdász, szociológus szakértőből áll. Azóta a Iustitia
et Pax Bizottság több konferenciát is szervezett, melyeknek célja
volt, hogy aktuális, az egész társadalmat érintő témákat
vitassanak meg és értelmezzenek szakértők bevonásával azok vallási
és politikai hovatartozásától függetlenül. A mostani, Közjó és
biztonság című konferencián arra keresték a választ, mennyire
közelíthető egymáshoz az egyház és az állam, a konzervatív és a
baloldali, illetve a liberális elméletek közjó értelmezései.
Keresték, hogy hol vannak azok a találkozási pontok, ahol a közjó
érdekében el lehet indítani a párbeszédet Magyarország különböző
erői közt arról, miként lehetne előfeltételeit azok számára is
biztosítani, akik koruk, egészségi állapotuk, munkahelyük
elvesztése vagy a társadalom peremére szorulásuk és
érdekérvényesítési képességük, versenyképességük hiányosságai
miatt erre saját erejükből nem képesek. Mayer Mihály püspök-elnök,
Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti képviseletének
vezetője, Szabó Tamás tábori püspök, Petrétei József miniszter,
Goják János teológiai tanár, Kádár Béla egykori miniszter, Harrach
Péter, az Országgyűlés alelnöke, Bene László országos
rendőrfőkapitány, Balog Zoltán képviselő tartottak a többi között
előadásokat, illetve vettek részt a kerekasztal-beszélgetéseken. A
konferencia második napján kértem Mayer Mihály püspököt, hogy
foglalja össze a kétnapos konferencia eredményeit. A többi közt
ezeket mondta: "A közjó és a biztonság két nagyon általános
meghatározás. A gazdaság, a politika, a jog, de még a vallás és a
kultúra is benne foglaltatik, hiszen ezek építik, viszik előre a
társadalmat. A konferencián feltűnt, hogy több előadó az egyén, az
egyszerű ember személyes felelősségéről beszélt csupán. Arról
szóltak, hogy nekik miként kell szolgálniuk a társadalomban, hogy
annak ügyét előbbre vigyék. Kevés szó esett azonban arról, hogy a
politikai vezetők, akik választások révén vezetőink lesznek,
milyen erkölcsi alappal mérhetőek, mérhetőek-e egyáltalán így.
Kevesen szóltak arról, hogy az ország vezetőinél megvan-e az az
erkölcsi alap, melyet az egyénektől, a kisemberektől elvárunk,
róluk feltételezünk. Az emberi méltóság, mely minden közjónak
alapja, mindenkit egyenlővé tesz. Lehetőségeink azonban
különbözőek. Gondoljunk csak bele, mennyi minden függ attól, hová
születünk, ami alapvetően meghatározza lehetőségeinket, de
körülményeink függenek a minket szolgáló intézményektől is. Jogi
normáink vannak, de a jogi garanciák finoman szólva sántítanak...
A konferencián többször előkerült a közjó és az emberkép
kapcsolata. Megfogalmazódott, hogy a hibás emberkép oka
legtöbbször a rossz ideológia. Nem hiszem, hogy konferenciánk
holnaptól megváltoztatná világunkat. Azt azonban remélem, hogy a
párbeszéd a véleménykülönbségek ellenére is a jó irányába viszi a
társadalmat. Hiszem, hogy a pozitívabb, a jobb, az emberibb
győzhet a megkérdőjelezhető felett!"
(forrás:Új Ember) |