2006.12.29. 

Szilveszteri és újévi hagyományok

Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe, a polgári év utolsó napja, az új esztendő vigíliája. Este a templomokban óévi hálaadást tartanak. Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét.

A szilveszteri szokások egyik jellemzője ma is a zajcsapás, mellyel a gonosz, ártó hatalmakat, rossz szellemeket vélték elűzni, és ugyanakkor a termékenység szellemét is fel akarták ébreszteni. Az ún. gulyafordítás célja az volt, hogy nagy zajt csapva az állatok felébredjenek és a másik oldalukra forduljanak, ezzel biztosítandó a következő esztendőre az állatok egészségét és szaporaságát. A zajkeltés sajátos formája a harangszó. A kalotaszegi Nyárszón fél tizenkettőtől fél egyig húzták a harangokat: elbúcsúztatták az óesztendőt és összekötötték az óévet az újjal. A varázserejű szilveszteri ételek ma sem ismeretlenek. Úgy tartják, hogy a disznó előre túrja a szerencsét, a szárnyas kikaparná. A bab, a lencse, a mák a pénzbőséget hivatott elősegíteni. [...] Óév estéjén, újév hajnalán és reggelén jártak köszönteni a fiúgyerekek, legények. Bőséget, jó egészséget, szerencsét kívántak a következő esztendőre, melyért jutalmul adományt kaptak.

Az ókori Rómában kezdetben március elsején ünnepelték az újévet. A Julius Caesar-féle naptárreform után kezdték csak január elsejével ünnepelni. A január hónap neve Janusnak, a kétarcú istennek a nevéből ered, akinek tiszteletére a rómaiak nagy lakomákat rendeztek, és megajándékozták egymást. A keresztény egyház ezt a napot Krisztus körülmetélésének és templomba való bemutatásának ünnepévé tette. A XIII. Gergely pápa-féle naptárreform (1582) a polgári év kezdetévé január elsejét tette, ám az egyházi év mindmáig advent első napjával kezdődik. [...]

Újévkor az első nap szerencséjével az egész esztendő sikerét igyekeztek biztosítani. Úgy tartották, hogy amit ezen a napon cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre. Sokféle tiltás fűződik ehhez a naphoz. Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. Általában munkatilalom volt, nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni stb. [...] Újévi első látogatónak férfit várnak, akárcsak Luca napján, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz.

(forrás:História)