2007.02.09.
Bánk bán a győri színházban
2007. február 17-én
mutatják be a Győri Nemzeti Színházban Erkel Ferenc: Bánk bán c.
nagyoperáját Bor József rendezésében. A főszerepekben Soskó
Andrást, Lázin Beatrixt, Bellai Esztert és Bede-Fazekas Csabát
láthatja-hallhatja a közönség. A premier dirigense: Medveczky
Ádám. Az opera szinopszisa:
II. Endre magyar király
külföldön csatázik. Felesége, Gertrudis, és meráni hívei
dorbézolnak, költik a kincstár pénzét, kifosztják a népet és
pusztítják az országot. Petúr bán és hívei, a "békétlenek" meg
akarják szabadítani az országot a királynétól és az idegenektől. A
király távollétében az ország feje Bánk bán nagyúr, a lázadók őt
választják vezérüknek, de Bánk hű a királyhoz, II. Endréhez. Bánk
csak akkor határozza el, hogy este elmegy Petúrhoz és a
"békétlenekhez", amikor megtudja, hogy Gertrudis fivére Ottó
herceg az ő feleségét, Melindát készül elcsábítani, s Biberach egy
oszlop mögül meg is mutatja a Melindát ostromló Ottót. - Tiborc, a
hű öreg jobbágy - régen megmentette Bánk és atyja életét. Most
Bánk tolvajláson kapja, s felelősségre vonja. Tiborc kitárulkozik,
és elmondja urának a nép feneketlen szenvedéseit. Az éhhalál
küszöbén tengődnek, míg Gertrudis feldúlja földjeiket, s még
galambjaikat is leöldösi. - Ottó orvul lecsapott Melindára, s
elcsábítja őt. "Ölj meg engem, Nagyúr, ölj meg..." énekli az
asszony. Bánk nem Melindára haragszik, hanem a királyi cédára, aki
segítséget nyújtott Melinda meggyalázásához. - Bánk Tiborc
gondjaira bízza Melindát és gyermekét, és tiszántúli várába küldi
őket. Ő pedig megy, mert számvetése van Gertrudisszal, a
királynéval. Bánk elmondja a vádjait, a királyné igyekszik
kisiklani a válaszok elől. Bánk felhozza a nép nyomorát, közöny a
válasz. Bánk mind vaskosabb sértéseket vág a királyné fejéhez,
mire az tőrrel támad Bánkra. A Nagyúr a királyné ellen fordítja a
tőrt, és megöli Gertrudist. Melinda, a gyermek és Tiborc elérik a
Tiszát, de vad vihar tör ki, nem lehet csónakon átkelni.
Melinda két kis dalt
énekel gyermekének, a második altató... Majd egy "Árad a fény
sugára" kezdetű, csárdás ütemű dalt énekelve gyermekét magához
szorítja, s a viharos Tiszába veti magát. Megérkezik a király a
győztes csatából, s ott találja felravatalozott feleségét. Vádolja
a békétleneket, Petúrt, de ők bűntelenek. Bánk jelentkezik; ő ölte
meg a királynét. Nyakláncát, hatalma jelképét a ravatalra dobja.
Mivel Bánk a honfoglaló Bor nemzetséghez tartozik, a király nem
mondhat róla ítéletet. II. Endre kardot ránt, hogy megvívjon vele.
E pillanatban tilinkó szól, a Tisza-part hangja, s Tiborc lép be,
utána hordágyon hozzák Melindát és gyermekét. "Király, bosszulva
vagy", énekli Bánk, s rárogy halottaira.
A Bánk bán
megzenésítésének terve először 1844-ben, nem sokkal a Hunyadi
László kedvező fogadtatású bemutatója után merült fel Erkelben. A
szövegkönyv 1846–1851 között készülhetett el (Egressy Béni 1851
júliusában elhunyt), a szabadságharc eseményei, majd annak bukása
azonban hátráltatták a mű komponálását. 1859-re a partitúra készen
állt, de a bizonytalan politikai helyzet még nem volt alkalmas az
ilyen mélyen hazafias érzelmű művek előadására. Ezt kihasználva
Erkel folyamatosan, még 1860-ban is csiszolta, módosította a
partitúrát. Végül 1861-re tűzték ki az opera bemutatását. Január
6-án, a Nemzeti Múzeum egy koncertelőadásán még csak a Tisza-parti
jelenet hangzott fel, március 9-én azonban a teljes művet
előadták. A hatalmas sikert hozó premieren a vezető hazai énekesek
működtek közre, a címszerepet az Európa-szerte ünnepelt tenorista,
Ellinger József, Melindát a kor híres szopránja, Hollósy Kornélia
(részére a Hunyadi László c. operába utólag írt áriával
kapcsolatos megjegyzést), Petúrt Füredi Mihály, Gertrúdot Hofbauer
Zsófia, a királyt az olasz származású Bignio Lajos énekelte. A mű
első felvonása szerepelt a budapesti Operaház megnyitó
díszelőadásának műsorán is 1884. szeptember 27-én, a teljes operát
itt először néhány nappal később, október 1-jén adták elő, s azóta
a repertoár állandó darabja. Az 1930-as években mind sürgetőbb
igény támadt az Erkel-operák felfrissítésére, a kor
követelményeihez igazodó átdolgozására, s a korszerűsítések fő
szorgalmazója az Operaház igazgatója, Radnai Miklós volt.
Elsődleges okként a sok esetben nehézkes szerkezetet, az előadások
sokhelyszínes, szcenikailag nehezen megvalósítható jellegét,
valamint a szöveg elavult, prozódiailag sem megfelelő voltát
említették. Elsőként a Hunyadi László átdolgozására került sor,
majd a Bánk bán következett. Radnai időközben bekövetkezett halála
folytán a zenei kiigazítást az operaház egyik vezető karmestere,
Rékai Nándor végezte, a szerkezeti-szcenikai kérdésekben társai
ezúttal is Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán voltak. A felújítást
1935. március 15-ére tűzték ki. Ebben az időben azonban nem állt
rendelkezésre a színháznál megfelelő képességű hőstenor, ezért
egyidejűleg egy bariton és egy tenor címszereplős átiratot
készítettek, s 1935-ben a baritonváltozatot mutatták be (Tiborc
szerepe az átiratban basszus szólamúvá vált). Az átdolgozást –
erényeinek elismerése mellett – több kritika is érte, elsősorban a
címszereplő bariton hangúvá változtatása miatt. Amint tehát
lehetőség nyílt rá (1953-ban), a tenor szólamú átdolgozást kezdték
játszani. Ezen a változaton Kenessey Jenő további módosításokat
végzett (egyik lényeges pontja Melinda szólamának egyszerűsítése
volt, pl. a Tisza-parti jelenetben énekelt áriából elhagyták az
ékesítéseket és futamokat). Az 1990-es években azután Bácskai
György rekonstruálta az eredeti partitúrát, aminek
felhasználásával 1993-ban teljes felvétel is készült a műből.
2000-ben az átdolgozott változat szerkezetének megtartásával, de
néhány addig nem játszott részt visszaállítva, vezető művészeink
(Marton Éva, Miller Lajos, Kiss B. Attila, Rost Andrea, Kováts
Kolos és mások) közreműködésével filmváltozat készült, Ennek DVD,
illetve CD változata 2003 nyarán került forgalomba. 2002-ben a
film anyagát követve az Operaház is felújította a művet.
emma |