2007.01.12. 

Nitráttal szennyezett az erdélyi települések kútvize

Az emberiség ivóvízzel való ellátása a 21. század egyik legjelentősebb kihívása: a jó minőségű víz folyamatos biztosítása érdekében új vízgazdálkodási stratégiát és alternatív szennyvíztisztítási módszereket kell kidolgozni – fejtette ki Makkai Gergely marosvásárhelyi meteorológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára. Közölte, az Erdélyi-medencében elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű víz csupán a hegyvidékeken és a hegyek lábánál, illetve a folyók völgyében található, az Erdély szívében fekvő, kiterjedt Mezőség azonban súlyos vízgondokkal küzd. A szakember a vízgazdálkodási stratégia részeként a jelenlegi vízkészletek feltárását, az igények felmérését és a gazdasági lehetőségek felkutatását említette. A marosvásárhelyi székhelyű Focus Eco Center (Fókusz Öko Központ) civil környezetvédelmi szervezet már évekkel ezelőtt felfigyelt az erdélyi kutak vizének nitrátszennyezettségére. A szervezet szakemberei európai uniós pályázatok révén felméréseket végeztek többek közt a Nyárád és a Felső-Maros menti településeken. Kimutatták, hogy a falusi kutak számos esetben a megengedettnél jóval nagyobb mennyiségű nitrátot tartalmaznak, amely főleg a csecsemők és kisgyerekek szervezetét károsítja. Dr. Szalkay Márta gernyeszegi körorvos kifejtette, kisgyerekeknél a magas nitráttartalmú víz akár halált is okozhat, ha nem veszik észre idejében a száj elkékülését, a körmök elszíneződését, és nem kezelik a betegséget. Az orvos ezért minden kisgyerekes családot arra figyelmeztet, hogy ellenőriztessék kútjuk vizét, és gyerekeiknek lehetőleg ásványvizet, vagy tiszta forrásból való ivóvizet biztosítsanak. Hajdu Zoltán vegyészmérnök, a környezetvédelmi szervezet vezetője a kutak szennyezettségét elsősorban a rossz mezőgazdasági gyakorlattal magyarázza: a települések szennyvize ugyanis többek között ammóniummal és nitráttal szennyezi a környezetet. Az erdélyi falusi gazdálkodás több évszázados hagyománya szerint a telken a lakóház közelében kap helyet az istálló és a többi gazdasági épület, illetve azokhoz közel található a trágyadomb és az illemhely. Mivel az ivóvizet biztosító kút szintén ezen a szűk területen található, a trágyalé beszivárog a talajba, onnan pedig a kút vizébe. A szennyvíz elvezetése, tárolása és tisztítása a települések többségében megoldatlan. ’’A központosított szennyvízhálózat gazdasági okok miatt néhány éven belül még nem valósul meg a kis településeken, ezért alternatív megoldásokban kell gondolkozni” – hangsúlyozta Hajdu. A nyárádgálfalvi polgármesteri hivatal a Fókusz Öko Központtal közösen már évekkel ezelőtt nekilátott az alternatív megoldások kidolgozásának és gyakorlatba ültetésének. Karácsony Károly polgármester a vizes ökológiai rendszerek rehabilitációját emelte ki, amelyet Kisadorjánban, illetve Nyárádszereda és Tompa között már megvalósítottak. A rehabilitáció részeként felfogják a dombokról alázúduló vizet, megemelik a talaj vízszintjét, és ezáltal javítják a kutak vizének minőségét is. A Maros vízgyűjtő medencéje vízügyi igazgatóságának adatai szerint a víz nitrátkoncentrációja főként a Maros, Hargita, Fehér, Hunyad és Arad megyei településeken magas. Buksa Kálmán, a marosvásárhelyi közegészségügyi hivatal vízlaboratóriumának vezetője szerint a marosvásárhelyi források vize csak fenntartásokkal fogyasztható.

(Forrás:Krónika / erdely.ma)