2007.01.19.
Érettségi tételek csak románul
A romániai oktatási
minisztérium honlapján megtekinthetők az érettségi és kisérettségi
vizsgák írásbeli próbáinak tételei, ám a magyar nyelven tanuló
diákoknak még várniuk kell, hogy valamennyi tantárgyból
elkezdhessék a vizsgákra való célirányos felkészülést. Egyelőre
ugyanis – a magyar nyelvet és irodalmat leszámítva – a tételeket
valamennyi tárgyból románul kénytelenek tanulmányozni, a
kisérettségire készülőknek még egy hónapot kell várniuk a
fordításra, az érettségi előtt állóknak pedig akár két hónapot is.
Matekovics Mihály, az oktatási minisztérium kisebbségügyi
igazgatója a helyzetet azzal magyarázza, hogy a tételeken az
utolsó percig dolgoztak, így a fordítóbizottságok tegnaptól
kezdhettek dolgozni. ’’Ez a legtöbb, amit felvállalhattunk, hiszen
közel tízezer tételt kell lefordítani, ráadásul vannak olyan
tantárgyak, amelyeket országszerte mindössze két tanár tanít” –
fejtette ki Matekovics. A nyári vizsgákra vonatkozó módszertani
szabályozást az oktatási minisztérium 2006. augusztus 31-én
elfogadott rendelete szabályozza. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar
Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke elítélendőnek tartja az
eljárást, amely az esélyegyenlőséget sérti. Amint azt a sajtónak
kifejtette, a korrekt eljárás az lett volna, ha a magyar nyelven
tanuló diákok is azonos időben jutnak hozzá a tételekhez, mint a
román társaik. ’’A diákok készülhetnek az érettségire anélkül is,
hogy pontosan ismernék a tételeket, ezek hiánya azonban hátrányos
helyzetbe hozza őket a román tanulókkal szemben” – vélekedett az
RMPSZ elnöke. Fehérvári Ilona, a sepsiszentgyörgyi Kereskedelmi
Iskolaközpont kémia szakos tanárnője kifejtette: ha egy pedagógus
már most el akarja kezdeni tanítványaival a tesztek megoldását,
először fordítania kell, hiszen a magyar anyanyelvű diák nem
ismeri a szaknyelvet – különösen a reáltudományok területén. ’’A
kisebbségi nyelven oktató tanárnak több időt és munkát kell
fordítania az érettségire való felkészülésben, mint román
kollégájának” – magyarázta Fehérvári Ilona. Hasonlóan vélekedik
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD)
elnöke is, aki elmondta: a minisztérium eljárása mindenképpen
elmarasztalható, hiszen a kisebbségi nyelveken tanuló diákok és
pedagógusok hátrányos helyzetbe kerülnek a románokkal szemben.
Ennek ellenére Asztalos Csaba úgy véli, a tanácsnak nem kell
megbírságolnia a tanügyminisztériumot. ’’Felkérjük a tárcát, hogy
sürgesse meg a tételek lefordítását” – mondta a CNCD elnöke, aki
szerint az eljárást jobban elő kellett volna készíteni, és erre
odafigyelhettek volna a szaktárca magyar tisztségviselői is.
Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke elismerte,
hogy a kisebbségi tanulókat hátrányos helyzetbe hozza a kialakult
helyzet, az RMDSZ ennek ellenére nem tiltakozik a megkülönböztetés
ellen. Lakatos szerint ugyanis a tanár segítségével a diákok le
tudják fordítani a tételeket, és nekiláthatnak a kidolgozásukhoz.
’’Jövőre megpróbáljuk elérni, hogy idejében elkészüljenek a
fordítások, és a kisebbségi nyelven tanuló diákok a románokkal
egyszerre jussanak a tételekhez” – tette hozzá Lakatos. Sógor
Csaba szenátor, a felsőház tanügyi, tudomány- és ifjúságügyi
bizottságának tagja szintén diszkriminatívnak tartja a
minisztérium eljárását. „Kérdéses azonban, hogy milyen eredménye
lehet az esetleges tiltakozásnak” – tette hozzá a szenátor. Az
írásbeli tételek közzététele premiernek számít Romániában, mivel
eddig csak a szóbeli tételeket hozták nyilvánosságra. Újdonságnak
számít az is, hogy a reáltantárgyak esetében a szaktárca a tételek
megoldásait is nyilvánosságra hozza. Valamennyi tantárgy esetében
100 tételvariáns létezik, ezek közül a vizsga napján sorsolják ki
a vizsgatételt. Mihail Hardau oktatásügyi miniszter azzal
indokolta a változtatást, hogy ezáltal megszűnik a tételek
kiszivárogtatásának veszélye. Jóllehet nagyjából mindenki egyetért
azzal, hogy csökken a csalás veszélye, számos pedagógus
kifogásolja a tételek közzétételét. Lászlófy Pál RMPSZ-elnök
például antipedagógusnak nevezte a módszert, mivel szerinte az
érettségi és kisérettségi vizsgákat memóriatesztté silányítja,
ahelyett, hogy a tanulók készségeit, kreativitását, elemző- és
szintetizálóképességét mérnék fel. Több pedagógussal egybehangzóan
Fehérvári Ilona tanárnő is attól tart, hogy felesleges stressznek
teszik ki a diákokat. ’’Mivel az összes variánst lehetetlen
bemagolni, egy lelkiismeretes diákot mindenféleképpen zavarni
fogja, hogy nem tudja százszázalékosan a vizsgaanyagot” – jegyezte
meg a pedagógus. A tanárok szerint a humán tantárgyak esetében
fennáll az a veszély, hogy többoldalas elemzéseket fognak szó
szerint megtanulni a tanulók.
Úgy tűnik, a szülők
sincsenek elragadtatva a módszertől. Mihaela Guna, a szülői
szövetségek országos tömbjének elnöke például a Gandul című
napilapnak adott nyilatkozatában azt kifogásolja, hogy a
megfelelés kényszere miatt a gyerekek túlhajszolhatják magukat.
(Forrás: Krónika) |