2007.03.02. 

Szlovákia elszigetelődött

Folytonosság jellemezte Szlovákia külpolitikáját 2006-ban, sőt az új kabinet Dzurindáéknál is intenzívebben törekszik a nemzetérdekek érvényesítésére – derül ki Ján Kubiš jelentéséből, melyet a kormány elé terjesztett. A külügyminiszter elégedett, s egy szóval sem említi, hogy az SNS kormánytagsága miatt Szlovákia bizonyos szempontból nemzetközileg elszigetelődött, és a szlovák–magyar kapcsolatokat is alapvetően jónak tartja.

A szlovák diplomácia főnöke szerint a külföldi partnerek Szlovákiát aktív, megbízható, stabil és kiszámítható országnak tartják. Külön kiemelte Robert Fico miniszterelnök célkitűzését: erősíteni kell a külpolitika gazdasági oldalát, valamint a kapcsolatokat Oroszországgal és Kínával. 2006-ot elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltött tagság fémjelezte, de az EU-ban és a NATO-ban is aktívak voltunk: támogattuk az uniós alkotmányos szerződés ratifikációs folyamatát, az EU bővítését. Mindent megtettünk azért, hogy tartani tudjuk a schengeni csatlakozás és az euró bevezetésének a tervezett időpontját. Különösen jó a viszony Csehországgal, Robert Fico első útja miniszterelnökként Prágába vezetett; Kubiš pedig nem sokkal kinevezése után Budapestre látogatott – jelezvén, fontosnak tartja a jószomszédi kapcsolatot Magyarországgal. A választások után kialakult feszültséget szerinte sikerült oldani, s ehhez nagyban hozzájárult a szlovák–magyar vegyes bizottság tavaly szeptemberi ülése, melyet Pozsony kezdeményezett. Ami pedig az idén tervbe vett utakat illeti, Kubiš próbálja elintézni, hogy Ficót meghívják Nagy-Britanniába. Ez ügyben már felvette a kapcsolatot brit kollégájával. Kubiš optimista értékelésével az elemzők és az ellenzékiek nem értenek egyet. A Szlovák Külpolitikai Társaság elemzője, Alexander Duleba hiányolja a koordinációt az államfő, a miniszterelnök és a külügy között. Úgy véli, túlságosan eltolódtak a hangsúlyok, a problematikus országok előtérbe, az Európai Unió és a NATO pedig háttérbe kerültek. Nem helyes csak bizonyos bilaterális kapcsolatokra és a gazdasági érdekekre összpontosítani. „A jelenlegi kabinet mintha a 19. századra jellemző külpolitikát folytatna, a külügyek kezeléséből hiányzik a politikai dimenzió” – jegyezte meg Duleba. A kormány idáig nem rukkolt elő olyan témákkal, melyek az Európai Unió és a NATO erősítését céloznák. Ivo Samson elemző szerint Szlovákia kétoldalú kapcsolatait egyelőre az jellemzi, hogy a Nyugat óvatosan távolságtartó Ficóval szemben, a miniszterelnököt befolyásos európai államba hivatalosan még nem hívták, csak problematikus országokba mehet – például Líbiába. Ráadásul a legerősebb kormánypártot, a Smert az európai szocialisták kiközösítették, elnökével csak akkor beszélnek, ha muszáj – például az európai fórumokon –, egyébként Szlovákia bizonyos értelemben nemzetközi izolációba került. Ezek után Samson szerint nem lehet csodálkozni azon, hogy ha mégis meghívást kap valahová, kerüli a kényes témákat; ezzel magyarázható, hogy Kínában nem hozta szóba az emberi jogokat. Öllős László politológus szerint a szlovák–magyar kapcsolatok sem nevezhetők jónak. A gyakorlatban csak annyi változott, hogy jelen pillanatban nincsenek hangos politikai szócsaták, de mindaz, ami azokat a választások után kiváltotta, megmaradt. Az ellenzék szerint Kubiš külügyminiszterként csődöt mondott, ideje lenne leváltani, de menesztését nem kezdeményezik, hiszen a parlamentben kisebbségben vannak. Csáky Pál volt kormányalelnök úgy véli, a kormányfő és a szakminiszter ellentmondásos lépései miatt megrendült Szlovákia megbízhatósága a külföld szemében, és nincs olyan politikus a világon, aki Kubišsal hajlandó lenne négyszemközt tárgyalni.

(forrás:ujszo.com)