A MIÉP kiskátéja Miért alakult meg a MIÉP? Szélsőséges párt-e a MIÉP? Politikai ellenfelei szerint szélsőjobboldali, neonáci, soviniszta, nacionalista, antiszemita, kirekesztő, cigányellenes párt, Horn Gyula szavaival élve: az őrültek pártja. Természetesen ebből egy szó sem igaz: a nemzeti, konzervatív gondolatokat már több mint száz éve így próbálják lejáratni a "progresszió" és a "modernizmus" kommunista és liberális politikai erői. Kereszténydemokrata párt-e a MIÉP? Igen, egyértelműen az. Parlamenten kívül és belül is mindig betartotta az alkotmányos demokrácia szabályait, Krisztus tanítását pedig olyan kötelező normának tartja, melynek alkalmazása nélkül sem az egyének, sem a közösségek nem élhetnek békében és szabadon. A MIÉP kereszténydemokrata felfogásával élesen szembenáll minden olyan törekvés, mely ezt az értékrendet kétségbe vonja, s az individualizmus és pluralizmus nevében mindenféle ember- és társadalomellenes nézetnek egyforma "értéket" tuladonít. Az anarchia, a deviancia, a "másság" tisztelete nem egyeztethető össze sem a demokrácia, sem a kereszténység etikájával. Rendpárti-e a MIÉP? A MIÉP az alkotmányos és törvényes rend pártján áll, függetlenül attól, hogy a jelenlegi alkotmányt gyengének tartja, és egész törvénykezésünket kevéssé hatékonynak. A Kádári "puha" diktatúrában és a rendszerváltozás óta keletkezett hatalmas magánvagyonok nagy része illegális módon jött létre, a privatizációs és bankbotrányok, a külföldi és magyar maffiák politikába való beépülése azt mutatják, hogy a magyar nép többsége vesztesként került ki a nagyhatalmak által levezényelt rendszerváltozásból. Az eddigi kormányok képtelenek voltak rendet tenni és szigorú, egyenlő mércével mérve mindenkit megbüntetni, aki a közvagyont meglopta vagy elprédálta. A sok éven át húzódó jogi procedúra kiskaput nyitott a nagy bűnözőknek, s felbátorította a kisebb bűnök elkövetőit is. Az, hogy Magyarország még fennáll és muködik, a becsületes és reménykedő polgárainak köszönhető, nem az állami intézményeknek, melyek képtelenek fenntartani a normális rendet. Idegengyűlölő-e a MIÉP?
Milyen a magyar igazság? A MIÉP elnevezésében a magyar igazság igazságosságot is jelent. Nemcsak kimondjuk az igazságot, de minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az igazság érvényesüljön Magyarországon, s a magyar emberek igazságos társadalomban élhessenek. Ragaszkodunk az igazság és igazságosság elvéhez a világpolitikában is: méltányos elbánást követelünk minden magyar számára, miként a trianoni döntés után igazságot követeltek Magyarországnak elődeink. A magyar igazság az elmúlt évezredben sokszor sérült, a Rákosi-Kádár korban végleg elveszni látszott, s l989 után sem érvényesülhetett, részben a nagyhatalmak befolyása miatt, nagyobbrészt azonban a magyar politikai elit gyávasága, gyöngesége, illetve a magyar nép egy részének fásultsága és közönye folytán. Mit jelent a magyar élet?
Mit tehet a MIÉP egy kis parlamenti pártként?
Ellenzéki vagy kormánypárti- e a MIÉP? Egyik sem, éppen ez okozza a félreértéseket. A MIÉP a magyar út, igazság és élet érdekében minden kezdeményezést támogat, mely könnyítheti a magyarság helyzetét, s ellenez minden lépést, mely a magyar polgárok létfeltételeit tovább nehezítené. A MIÉP kívülről támogatja az Orbán-kormányt, ha úgy ítéli, a döntésből több haszon, mint kár származhatik a magyar nép számára. Bár a MIÉP az l956-os alapelvek szerint a magyar semlegességet támogatta, s ellene volt a NATO-csatlakozásnak, a koszovói válság idején mégis a magyar kormány és a magyar nemzet érdekét tartotta szem előtt, s támogatta a kormány és a NATO rendteremtő lépéseit. A MIÉP számára a magyarságot leginkább fenyegető ideológiát és politikát az MSZP-SZDSZ koalíció jeleníti meg, mely a kommunista internacionalizmus és a liberális kozmopolitizmus egységében minden nemzeti, keresztény, konzervatív értéket kérdésessé tesz, de a Fidesz-Magyar Polgári Párt, az FKGP és az MDF képviselte kormányzat gyenge vagy téves döntéseit illetően is megfogalmazza kritikáját. Kormányok jönnek, mennek, de a MIÉP marad. Kit képvisel a MIÉP? A MIÉP nem csupán saját tagjait s a rá szavazó választópolgárokat képviseli, hanem az összmagyarság érdekeit, határainkon innen és túl, s nem hajlandó semmiféle politikai alkura, mely ettől eltántoríthatná. Ezért - más pártokkal ellentétben - nem célja a hatalom minden áron való megszerzése, mert a magyarság hosszú távú érdekeit, sorskérdéseit nem lehet feláldozni rövid távú célok miatt. A MIÉP a hazájukat féltő és szerető, a magyar jövő védelmében áldozatokra is képes, tisztességes emberek pártja, s egyaránt számít a magyar munkásság, parasztság, értelmiség, a vállalkozói és alkalmazotti réteg támogatására, de közismerten és bevallottan elsősorban a kisemberek, a kisemmizettek, a munkanélküliek, a szegények, meghurcoltak és kirekesztettek pártja, mert a MIÉP azt vallja, hogy ezeknek a rétegeknek a felemelkedése nélkül - Csurka István szavaival - csak pincérnemzete lehetünk Európának. A szülőföld megtartó erejének növelése nélkül ugyanis éppen a leggazdagabbak és a legszegényebbek hagyják el először hazájukat, nem szólva a magyar tudósok évtizedek óta tartó elvándorlásáról. Mit tesz a MIÉP az összmagyarság egységéért?
Független-e ma Magyarország? Részben független. Mint közismert, a MIÉP ellene szavazott a NATO-csatlakozásnak, abból a megfontolásból, hogy l956 nagy vágyát, a semlegességet meg kell valósítani, s többé nem szabad megturni idegen katonákat Magyarország területén. A NATO-csatlakozás után hamarosan kitört jugoszláviai háború szinte azonnal igazolta a MIÉP aggályait: Magyarország volt az egyetlen Jugoszláviával határos NATO-tagállam, s a NATO-"védelem" hazánknak súlyos anyagi megterhelést jelentett s jelent még ma is. Ennek ellenére a MIÉP a kialakult hadi helyzetben támogatta a kormányt, mivel háború esetén a nemzeti egység fenntartása létkérdés. (Ezzel szemben a NATO-csatlakozásért lihegő MSZP és SZDSZ megpróbált kifarolni a válságos időkben, s az egész háborút a kormánykoalíció bűneként feltüntetni.) Milyen a MIÉP viszonya a többi parlamenti pártal? Tárgyszerű. A MIÉP minden törvényjavaslatot támogat, mely a magyar nemzet érdekeit szolgálja, bárhonnan is származzék a javaslat. A jelenlegi kormánykoalíciót sok kérdésben kívülről támogatja, de - mint eddig a NATO-csatlakozás vagy a költségvetés kérdésében - kitart saját álláspontja mellett. A MIÉP semmiféle tárgyalásra vagy egyeztetésre nem hajlandó az MSZP-vel és az SZDSZ-szel, mivel e két párt többször is kinyilvánította, hogy nem a magyar nemzet érdekeit, hanem saját klientúráját és a nemzetközi nagytőkét képviseli. A Fidesz-MPP-FKGP-MDF koalíció az első kormányzati év tapasztalatai alapján nem lesz képes korrigálni a rendszerváltozás mulasztásait, s gyengesége és megosztottsága folytán ugyanolyan kényszerpályára kényszerül, mint az Antall-Boross-kormány. Milyen jogot tart a MIÉP a legfontosabb jognak? A méltó emberi élethez tartozó jogot. Ugyanis egy demokráciában nem lehetséges szabadság tulajdon nélkül, márpedig Magyarország ma a pöffeszkedő gazdagság és az iszonyatos szegénység megosztottságában él. A MIÉP alapvető emberi jognak tartja az egészséges élethez és a tisztességes munkához, lakáshoz való jogot, s nem hajlandó "szociális piacgazdaságnak" nevezni az olyan gazdaságot, mely tömegével termel munkanélkülieket, kilakoltatottakat, hajléktalanokat, koldusokat, "megélhetési bűnözőket". Ezért a MIÉP szükségesnek látja az alapvető élelmiszerek maximális árának megállapítását, a nyugdíjak és a minimálbér jelentős emelését és az első lakáshoz jutás alanyi jogának törvénybe iktatását. Ugyanilyen megfontolásból fontosnak tartjuk a munkanélküli-segélyezés helyett a közmunkarendszer kiterjesztését és kötelezővé tételét, mert a különböző segélyekből élő, munkátlan rétegek újratermelik önmagukat, s veszélyeztetik Magyarország jövőjét. Miért kell védenünk a magyar földet és ingatlanokat?
El kell-e számoltatnunk az előző rendszer és a rendszerváltozás utáni anarchia kedvezményezettjeit? Mindenképpen, még akkor is, ha egy-két évtized múltán a nyomok elmosódtak, és a jogi felelősségre vonás lehetősége egyre szukül. Ahogyam valószínuleg soha nem fogjuk megtudni, Horn Gyula önkéntes karhatalmista ölt-e és kínzott-e meg embereket, vagy csak a hidakat őrizte l956-ban, ugyanúgy nem fogjuk megtudni, pontosan miből építtette villáját. Sohasem fogjuk megtudni, hová folyt el pontosan Princz Postabankjának százötven milliárdja, az MSZMP-s, szakszervezetis, ávós, karhatalmista, kül- és belkeres, kül- és belügyes maffiák jó előre bespájzoltak, a nagy halak pedig tiszteletre méltó bankárok lettek, Surányitól Bokrosig, és a lassan az MSZP által Kossuthként tisztelt Németh Miklósig. Az "okosabbak" vagyonukat külföldre menekítették, Spanyolországban, Franciaországban, Kaliforniában "magyar" kastélyok és birtokok őrzik a magyar közvagyont. Ennek ellenére az elszámoltatás sohasem késő: ahogyan a zsidók hetedízig üldözik gyilkosaikat és rablóikat, úgy kell üldöznünk a magyar nép gyilkosait, árulóit, kirablóit, tolvajait és sikkasztóit. Ne érezhessék magukat egy percre sem biztonságban! S minden vagyonukat, bel- és külföldön, melynek eredetéről nem tudnak számot adni, azonnal el kell kobozni. Szükséges-e a független, magyar bíróságok megerősítése?
Miért kell átvilágítani a fontos közszereplőket? Mert tisztán kell látnunk, kik voltak a Kádár-kor kiszolgálói. Ezeket az embereket fenyegetéssel, zsarolással, kedvezmények ígéretével szervezték be, de persze akadtak önkéntesek is bőven. Az átvilágítás ma már anakronizmus, hiszen a dokumentumok nagy részét ellopatta az MSZMP, s amúgy is: a kis ügynököket átengedő hálón a törvény szerint fent sem akadhatott a megbízók köre, a kormányzati és pártbürokrácia, a titkosszolgálatok képviselőinek sokasága. Ennek ellenére fontos lenne, hogy megváltoztassuk a törvényt, és - személyi jogokra való figyelem nélkül - kutathatóvá, nyilvánosan hozzáférhetővé tennénk a hazaárulók viselt dolgait, mindazok nevét, akik egy idegen hatalom - a Szovjetunió - érdekében és megbízásából kémkedtek saját hazájukban, hajtották végre könyörtelenül egy idegen hatalom utasításait. Bíróságok, ügyészségek tagjait, ügyvédeket, vezető újságírókat, polgármestereket és önkormányzati képviselőket, külügyi tisztviselőket, belügyi dolgozókat, diplomatákat, egyházi vezetőket, egyetemi oktatókat kell átvilágítani, s akkor még nem szóltunk a katonai és polgári titkosszolgálatok eddig teljesen elfelejtett és elfeledtetett állományáról, volt tagjaik közül sokan ma már a civil szférában hasznosítják "tudásukat". Magyarán: a teljes köru átvilágítást minden szférában kötelezővé kell tenni, s akkor még nem szóltunk a pénzügyi területről, a bankárok és brókerek hadáról, akik egyetlen kézmozdulattal milliárdokat mozgatnak a tőzsdén. Körülbelül ötvenezer hazaárulóról van szó, akik l990-ben már csomagoltak, de aztán megnyugodtak: minden ugyanúgy megy, mint a Kádár-korban. A gyilkosok és a gyilkosságra felbújtók köztünk vannak, s emberi jogaikra hivatkoznak. Áldozataik emberi jogaikról nem szól a média. Mi több, Magyarország a volt kommunista országok népellenes bűnöseinek menedékhelye lett megint, ahogyan a Kádár-korban is: itt gyűltek össze a szovjet, román, jugoszláv és csehszlovák titkosszolgálatok vezetői is, a kettős vagy hármas állampolgárságú maffiózók, akikkel szemben a gyönge és többértelmű törvények hatástalanok. A mai közszerepők többsége sáros, vagyis zsarolható. Zsarolják is őket rendesen. Ezért késik az átvilágítás tíz éve. Amerika-ellenes-e a MIÉP?
Miért akar a MIÉP nemzetépítő államot? Mert az állam a Rákosi-Kádár-korszak évtizedei alatt alattvalókként kezelte a magyar polgárokat, s a rendszerváltozás óta sem sikerült visszanyernie a közbizalmat. Pedig nem a nép van az államért, hanem az államnak kell szolgálnia a népet, az egész nemzetet. Mivel a demokráciában minden állami bevétel az adófizetők pénzéből származik, jogos az igény, hogy az adók állami újraelosztása értelmes célokra, szigorúan ellenőrzött módon, a többség érdekében történjék. Az MSZP-SZDSZ klientúra a bankrendszerből ellopott sok százmilliárd, a privatizációban elherdált óriási vagyon és a csaknem teljes média birtokában mindent elkövet l990 óta, hogy a nemzetépítés programja helyett magánvilláik és magánvállalkozásaik gyarapodjanak. A nemzetépítés célkituzése természetesen kiterjed az egész nemzetre, tehát a határainkon túl élő magyarságra is: az ő gyarapodásukat és felemelkedésüket a politikai eszközökön kívül közös beruházásokkal és térségi gazdasági együttműködéssel kell megteremteni. Miért szakadt ketté a magyar társadalom? Mert a rendszerváltozás összes terhét a bérből és fizetésből élőkre hárította a meggazdagodott MSZMP-MSZP-SZDSZ-elit, ideértve a Kádárék által felvett külföldi adósságok terheit is. A hatalmas munkanélküliség, az infláció, a szegények és hajléktalanok nagy száma, a házuk, lakásuk részleteit, az energiaszámlákat fizetni nem tudó rétegek növekedése a korai vadkapitalizmus könyörtelenségével osztotta fel a magyar társadalmat néhány tízezer gazdagra és sok millió szegényre. Ez a dél-amerikai típusú társadalmi modell ember- és magyarellenes. A kiszolgáltatott milliók jogainak képviseletét egyedül a MIÉP vállalja, mert amíg egyetlen ember is éhezik és fázik ebben az országban, a többi ember sem lehet felhőtlenül boldog és elégedett. Miért a középosztály megerősítése és kiszélesítése a legfontosabb? Mert minden sikeres, egészséges polgári társadalomban a középosztály a legszélesebb réteg, ehhez kell fokozatosan felzárkóztatni a lecsúszottakat, elszegényedetteket. Ha a középosztály megfelelő anyagi, szellemi, erkölcsi biztonságban él, megteremti azt a társadalmi közeget, melyben az átlagember segélyek és támogatások nélkül, saját munkájából élhet és gyarapodhat. Az állami segélyezési rendszer és a jótékonykodás szükséges minden társadalomban, de önmagában alkalmatlan a problémák megoldására. Ha a parasztság, az ipari munkásság, az alkalmazotti réteg, a kis- és középvállalkozók, mérnökök és tanárok elérik ezt a biztonságot, a közélet egyre függetlenebbé válik a napi politikától és a kormányváltozások következményeitől. Utoljára ilyen korszak l867 és l914 között volt Magyarországon, a kiegyezés és az első világháború között. Ki a magyar?
Hogyan fogja javítani a MIÉP a közbiztonságot?
Toleráns-e a MIÉP a mássággal szemben? Toleráns, amíg a "másság" nem veszélyezteti a magyar nemzet, a haza, a keresztény nemzeti hagyományok és a magyar kultúra értékeit és érdekeit. A kialakult liberális állameszmény fontosabbnak tartja az egyének jogait, mint a közösségekét, mi azonban úgy gondoljuk, a közösségi jogok megelőzik az egyén jogait. Így az emberiség érdekei fontosabbak, mint egy-egy ország érdekei, egy ország érdekei előbbrevalóak, mint egy párt érdekei, ahogyan a család érdeke is megelőzi az egyénét. Ez nemcsak a többségi alapú demokrácia követelménye, de az ésszeruség is ezt diktálja. Nem tartjuk üldözendőnek a másságot, az alternatív életmódot folytatókat, amíg nem szegik meg a törvényt. A devianciát azonban csak emberi és személyiségi jogokban ismerjük el, de nem tiszteljük, és semmiképpen sem támogatjuk a társadalomellenes, deviáns magatartásformák népszerűsítését vagy egyenjogúsítását. Tiszteletben tartjuk a homoszexuálisok, transzvesztiták, destruktív szektatagok, anarchisták, kábítószeresek, bunözők, elmebetegek emberi és személyiségi jogait, de nem hisszük, hogy a magyar társadalom értékrendjét miattuk módosítanunk kellene. Nem hisszük, hogy egy sátánimádó szekta ugyanolyan állami támogatást kell hogy élvezzen, mint egy történelmi egyház, s azt sem hisszük, hogy a gyilkost több jog illetné, mint áldozatát. Vagyis türelmesek vagyunk, de türelmünknek megvannak a józan határai: a többség védelmében. S ha netán a deviánsok többségbe kerülnének, mi is igényt tartunk majd az ő toleranciájukra a jelenlegi törvények szerint. Bár reméljük, erre azért nem kerül sor. Kik a MIÉP legádázabb ellenfelei? Akik a magyar nemzet ellenségei. Sajnos van belőlük bven: érdekből, előítéletből és tudatlanságból. A MIÉP programjának érthetően ellenzői mindazok, akik félnek a MIÉP magyar igazságot és életet szolgáló elveitől. Gyűlölik a MIÉP-et a Kádár-kor kedvezményezettjei, az ávósok, karhatalmisták, munkásőrök, szakszervezeti funkcionáriusok, korrupt hivatalnokok, az MSZP és SZDSZ haszonleső klientúrája, és persze azok a félrevezetett emberek, akik azt hiszik, "az arany középút" vezeti ki az országot a válságból. A MIÉP nem pragmatista párt, vagyis nem elvtelen és haszonelvű. Ereje tagságában és a vele rokonszenvezők tömegében van, nincs milliárdokat érő székháza és pártvagyona, VIP-hitele és összefonódása az elmaffiásodott magyar üzleti körökkel és a nemzetközi nagytőkével. A MIÉP szegény, de legalább tiszta. Ez a tisztaság a legnagyobb ereje: ezzel nyerheti meg a 2002-es választást. Ezt a veszélyt érzik ellenfelei, ezért akarják szélsőjobboldaliként kiszorítani a magyar politikából. De ez nem fog sikerülni. Egyelőre kisebbségben is a magyar nemzet többségét képviseljük. Ellenfeleink, ellenségeink számára ez a legfélelmetesebb tény. Jobboldali párt-e a MIÉP? Sem egyik, sem másik. Ahogyan már korábban megfogalmaztuk: "se nem jobb, se nem bal - keresztény és magyar". A rendszerváltás után tíz évvel már teljesen egyértelmű, hogy e hagyományos pártbesorolásnak nincs semmi értelme és alapja. Az l945 előtti ideológiákból szinte semmi sem maradt, az MSZP "baloldali értékeit" már megismertük a Horn-kormány idején, az SZDSZ pedig úgy olvadt össze az MSZP-vel, hogy "liberalizmusát" csak önmaga másságának tiszteletével bizonyította. A pártok ideológiai zűrzavarában és gyakori pálfordulásaiban a MIÉP következetesen képviseli a teljes magyar nemzetet és annak egyetemes érdekeit. A MIÉP néppárt, s nem azért, hogy felelőtlen ígéretekkel minél több embert csábítson zászlaja alá, majd cserbenhagyja választóit, hanem mert minden értelmes és becsületes magyar ember pártja kíván lenni. Ha pedig az országban csak néhány százezer értelmes és becsületes magyar ember akad egyelőre, akkor nem akar mindenáron tömegpárt, netán választási párt lenni. Miért tartja a MIÉP fontosnak a média szerepét?
Miért fontos az esélyegyenlőség megteremtése az oktatásban?
Miért jött létre a Bocskai István Szabadegyetem?
Vannak-e jó szakértői a MIÉP-nek? Természetesen, ha nem is abban az értelemben, ahogyan a Horn-Kuncze-kormány dicsekedett óriási "szakértelmével". A parlamenti frakcióban, a párt tagjainak és szimpatizánsainak körében a legkiválóbb szakemberek segítik az elnökség munkáját és a politikai döntéshozást. A mi szakembereink azonban nem azon igyekeznek, hogy minél jobban "eladják" a pártot, mert a MIÉP arculatát magyarsága, elvhűsége és igazmondása alakítja. A MIÉP minél több embert akar bevonni ország- és nemzetépítő munkájába, s nem hisz abban, hogy egy mindenkori szűk "elitnek" kell mások helyett döntenie. Ezért is folyamodna kormányzati helyzetből minél többször az egész nép bölcsességéhez, s támogatná a népszavazás intézményének megerősítését. Mi a MIÉP értékrendjének alapja? A MIÉP értékrendjének alapja a keresztény, magyar szolidaritás, a kisebb és nagyobb közösségek egymást segítő és fenntartó rendje, a családtól egészen a falusi és városi önkormányzatokig. Ezt az értékrendet felforgatta a szabadversenyes kapitalizmus és az osztályharcra épülő kommunizmus. A rendszerváltozás után Magyarországon a két, egymással szembenálló társadalmi rendszerből olyan keverék jött létre, mely mindkét ideológiából és rendszerből a lehető legrosszabbat vegyítette. Az emberek értékét nem lehet és nem szabad sem származása, sem ideológiai-politikai hovatartozása, sem pedig vagyona alapján megítélni, csak a közösség számára hasznos munkájuk alapján. Ebben a kérdésben most teljes a zűrzavar. Az országot kiárusító bankárok, politikusok és maffiavezérek szövetkeztek a nemzetközi tőkével, hogy lerombolják az ezeréves magyar állam minden hagyományát. Ugyanez történik a térség minden országában, a néhai szocializmus valamennyi tagországában lerombolják a helyi hagyományokat, és megjelennek a McDonald's és a Burger King, valamint a Coca-Cola patikatiszta és USA-szabványos előőrsei, a hollywoodi álomgyár búfeledtető produkcióival együtt. A kábítószer, az erőszak, a szex iparágai a pénzarisztokrácia kimeríthetetlen forrásai. A kommunista internacionalizmus örökösei frigyre léptek a kozmopolita liberalizmus híveivel: ezt jelképezte az MSZP-SZDSZ-koalíció. Az egyetlen jelenlegi parlamenti párt a MIÉP, melynek nincs székháza, pártvagyona, korrupciós ügyletei: az egyetlen tiszta, kormányképes erő 2002-ben. A MIÉP nemcsak párt, de mozgalom is, akárcsak a lengyel Szolidaritás. A Magyar Út Körök ezt a magyar és keresztény értékrendet képviselik és népszerűsítik. A MIÉP nem a pártpolitika, hanem a mozgalom erősítését tartja legfőbb feladatának. Mert a pártok jönnek és mennek, megszünnek és átalakulnak, de a magyarság és a magyar út marad. Hogyan lehet megteremteni a nemzeti egységet? A nemzeti egység megteremtésére csak nemzeti párt képes. A MIÉP az egyetlen nemzeti párt, mely még nem adta fel elveit és nem lépett választói ellenében számára megalázó és kedvezőtlen koalícióra. Mindezzel együtt nem hisszük, hogy a pártrendszer és a jelenlegi alkotmány alkalmas lenne arra, hogy a nemzeti egységet megteremtse. Inkább arra alkalmas, hogy folyamatosan megossza a magyarságot, és késleltesse a nemzeti akarat kibontakozását. Pártpolitikai alapon a nemzeti egység sohasem valósítható meg, ezt a fasiszta-kommunista egypártrendszerek már igazolták. A nemzeti egység csak demokratikus módon, a közösségek önkéntes és laza szerveződésével jöhet létre. Ez hosszú és fáradságos folyamat, ahogyan az angol demokrácia is több száz év alatt, evolúciós fejlődés során jött létre, s ma sem nevezhető távolról sem tökéletesnek. A MIÉP a Szent István-i Magyarországot nem akarja és nem is tudja néhány röpke év alatt helyreállítani. De az idő a MIÉP-nek és Magyarországnak dolgozik, ebben biztosak vagyunk. Miért van szükség a magyar bankrendszer teljes reformjára?
Miért van szükség a magyar piac védelmére? Mert a kis magyar piac védtelen, és a magyar áruk nem versenyképesek a világpiacon. A piacvédelem minden országban létezik, kivéve Magyarországot, mely l989-ben teljesen megnyitotta kapuit minden nyugati áru, termék és szolgáltatás előtt, és hagyta, hogy a nyugati cégek olcsón felvásárolják, lepusztítsák és megsemmisítsék kisebb versenytársaikat. A multinacionális cégek felfalták a kis- és középvállalkozásokat, a nemzetközi cégek kezébe került minden kulcságazat - az energiaipartól a könyvkiadásig. Valósággá vált a régi vicc: Magyarországon már svéd árak vannak, de a bérek etiópiaiak. A külkereskedelmi mérleg passzívuma egyre inkább nő, s a nyugati "befektetők" csak az olcsó munkaerőt keresik nálunk, elképesztő haszon reményében. Ha a jelenlegi védtelen helyzetben csatlakozunk az Európai Unióhoz, elmaradottságunkat és kiszolgáltatottságunkat hosszú évtizedekre konzerváljuk. A nyugati tőke már temetőinkre is szemet vetett: a bölcsőtől a sírig idegenek fognak dönteni arról, mit egyen-igyon, viseljen, nézzen és olvasson a magyar. Ma már mód sincs arra, hogy az olcsóbb magyar áruk, termékek, szolgáltatások lefelé szorítsák az árakat, a versenyből ezeket eleve kizárták. Azt is nehéz már megítélni, mi tekinthető magyar árunak, hiszen a tulajdonviszonyok kuszák, és nyilvántartásuk szinte lehetetlen. Ezt a káoszt meg kell szüntetni, és erre csak a MIÉP bátorsága és elszántsága képes. A nem tisztán magyar tulajdonú cégek tulajdonviszonyainak felmérése, tisztázása és ellenőrzése jelenleg nem megoldott: új, független és erős szervezetet kell felállítani a magyar piac védelmében. S nem lenne felesleges feléleszteni a régi, jól bevált, immár több mint másfél száz éves programot: CSAK MAGYAR ÁRUT VÁSÁROLJ, HA MAGYAR VAGY! Hogyan segíthetünk a határainkon túl élő magyar testvéreinknek? Ha nem titkoljuk el, s nyilvánosságra hozzuk problémáikat. Ha a világszervezetekben és a világ közvéleménye előtt higgadtan, szilárdan és megalkuvás nélkül képviseljük érdekeiket, melyek az egész magyarság érdekei. Ha nem kötünk az elcsatolt magyar területek utódállamaival rosszhiszemu, hamis, betarthatatlan szerződéseket. Ha nem zárjuk ki eleve a békés határmódosítás lehetőségét a magyarok lakta peremvidékek védelmében. Ha felhasználjuk NATO-tagságunkat és leendő európai uniós tagságunkat annak érdekében, hogy szomszédaink teljes autonómiát biztosítsanak a magyar kisebbségeknek. Ezt a politikát egyedül a MIÉP képviselte mindeddig következetesen, megalkuvás és taktikázás nélkül, sokszor saját népszeruségét is veszélyeztetve, mert (sajnos) a mai magyar népesség jelentős része közömbösen vagy ellenségesen viseltetik a határainkon túl élő magyarokkal szemben. A szociálliberális internacionalizmus-kozmopolitizmus a világ proletárjainak és/vagy bankárjainak egyesülését szorgalmazza, nem a magyarokét. S ami talán még ennél is fontosabb: segíthetünk magyar testvéreinknek pénzzel, befektetésekkel, beruházásokkal. Elorzott földjeinket, műemlékeinket, iskoláinkat, templomainkat visszavásárolhatjuk. Miért Trianon a magyarság legnagyobb katasztrófája? Mert Mohács óta ez volt a magyar nemzet legnagyobb vesztesége. Míg azonban Mohács örökségét nem szentesítették nemzetközi egyezmények, s a magyarság mindig tudta, hogy igazságos ügyében a történelem és Isten támogatására számíthat, Trianon diktátuma az ezeréves magyar nemzet gyökereit vágta el, s l945 után mindezt, ha nem is igazságosnak, de törvényesnek hirdették és tanították sok nemzedék számára, melyek ma is tudatlanul és közönyösen, ha éppen nem ellenségesen viszonyulnak az elcsatolt területek és népek kérdéséhez. Ez a mai magyarság legnagyobb katasztrófája: hogy képtelen szembenézni saját sorskérdéseivel. E sorskérdéseket csak a MIÉP tartja ébren, nem kis áldozatok árán, hiszen Trianont emlegetni ma is egyet jelent a szélsőjobboldali irredentizmussal. De a határainkon túl élő és szenvedő magyarok jól tudják, hogy mi lennénk a legboldogabbak, ha ők maguk is boldogan élhetnének új hazájukban a saját nyelvük, kultúrájuk, vallásuk és szokásaik törvénye és hagyománya szerint. De az anyaország sohasem hagyhatja el gyermekeit, nem feledkezhet meg róluk, még ha ez sokszor kényelmes és politikailag kifizetődő lenne is. A MIÉP mindent megtesz, hogy Trianont ne feledjük: nem a bosszú, hanem a jóvátétel reményében. Miért szükséges ismét állami kézbe venni a kulcságazatokat ? Mert az elmúlt évtized során az eladósodott, kicsiny magyar gazdaság legfontosabb szektorai bűnös módon kerültek magánkézbe, főleg külföldi társaságok tulajdonába, melyek saját nyereségüket folyamatosan növelik és kiviszik az országból, függetlenül a hazai piactól és a magyar fogyasztók vásárlóképességétől. Az energiaipar, a vízművek, az autópályák, a tömegközlekedés privatizációja védtelenné teszi az országokat, mert megszűnik a tervezhetőség és a lakosság iránti belátás, ugyanakkor e kulcságazatok dolgozói is teljesen kiszolgáltatottakká válnak. Mindez nem jelent teljes körű visszaállamosítást, de a kulcságazatokban a magyar államnak mindenképpen részvénytöbbséggel kell rendelkeznie. Ugyanilyen megfontolásból a magyar cégeket versenyhelyzetben mindenütt előnyben kell részesíteni a külföldiekkel szemben. Miért van szükség erős hadseregre?
Milyen a MIÉP egyházpolitikája?
Miért kell újjászervezni a szakszervezeti mozgalmat? Mert a baloldal elárulta a munkavállalókat, mint már annyiszor a huszadik században. A kommunista pártokkal egybeolvadt szakszervezetek l989 után a kapitalizmus készséges kiszolgálóivá váltak, a SZOT-utód MSZOSZ szó nélkül lenyelte a Bokros-csomagot, miközben vezetői megdézsmálták a hatalmas szakszervezeti vagyont, melynek elszámoltatása máig nem történt meg. A külföldi cégekkel, a multinacionális konszernekkel szemben a magyar alkalmazott teljesen védtelen, de ugyanígy képtelen elemi érdekeit érvényesíteni a kis- és középvállalkozásokban is. A magyar szakszervezetek egy baloldali maffia érdekszövetségévé silányodtak, s lejáratták a szakszervezetiség fogalmát is. Pedig a magyar munkavállalók fokozott védelme nélkül európai uniós csatlakozásunk és gazdasági fejlődésünk sem mehet végbe, sőt azt feltétlenül meg kell előznie. Ha a szakszervezeti mozgalmat továbbra is az MSZP érdekköreire bízzuk, a magyar munkavállalók mindenféle védelem nélkül szembesülnek majd az Európai Unió kemény követelményeivel. Mit lehet tenni a magyar egészségügy javításáért?
Mi a nemzetépítő állam? A szocliberális, kozmopolita globalizmus államellenes. Miután minden hatalomtól megfosztotta és csökkent jelentőségű "nyomásgyakorló csoporttá" süllyesztette a keresztény egyházat, az állam nemzetszervező, az állampolgárok számára kötelességeket és jogokat egyaránt biztosító jogviszonyaira és tulajdonaikra vetette magát. Az államnak, íme, nincs független pénzpolitikára lehetősége, nincsenek beruházásoktól független pénzforrásai, el van adósodva, mert a szociális terheket növelnie kell a folyamatosan csökkenő bevételeiből. A globális vállalatok a szociális terheket nagyrészt az államra hárítják. Hatalmas profitra csak így tehetnek szert. |