Kilóg a lóláb, mondják a Kiskopárban némely ügyek hallatán és még nyomatékul hozzáteszik: sőt még a ló egyéb szerve is kilóg a takaró alól. A Kiskopár nem arról híres, hogy benne egy egy mondás eredetét tiszteletben tartanák, sokkal inkább arról, hogy a gyanús eseteket sajátos módon értelmezi az intézmény közélettel foglalkozó közönsége.
– Összenő, ami összetartozik és ez a nép olyan leleményes, különösen humorban nem ismeri a tréfát. Az asztaltársaság viccet mesél: Minek örülnének az emberek?
Ron Werber, Bajnai, Gyurcsány, Mesterházy kampánybusszal mennek a Duna-parton, és a kocsiban beszélgetnek, hogy nyerhetnék meg a választásokat.
Azt mondja Bajnai:
– Te Feri, nem hisznek nekünk az emberek. Ron neve hallatára köpnek. Azt ismételgetik, hogy hazudtunk reggel este meg éjszaka. Már nem elég a Fideszt szidni, látod, hiába szaladgálunk Sorostól Gátiig, az EU-bürokratáktól az IMF-ig, csak nem nő a népszerűségünk. Valami olyat kellene csinálni, aminek örülnének az emberek, és jó is lenne a népnek.
Megszólal erre a sofőr:
– Hajtsak a Dunába...?
A Kiskopárban mindent tudnak. Sőt mindent jobban tudnak. Például, hogy március 9-én a bácskai Ada községben született zsidó terménykereskedő Rosenfeld József és Léderer Cecília hatodik gyermekének Mátyásnak születésnapján az MSZP, mint hűséges utód óriási ünnepséget tartott. Hahotázva, sikongatva, régen nem látott lelkesedéssel tapsolt több ezer szocialista szombaton a Papp László Sportarénában Rákosi Mátyás születésének 120. évfordulóján.
A Mátrix zenéjére bevonuló Mesterházy Attilát és a Fideszt ócsároló MSZP-s vezetőket a magyargyűlölő Victor Ponta román kommunista kormányfő azzal kábította, hogy Mesterházy jó vezetője lesz Magyarországnak, a mesüge pártelnök arra kérte az öregeket jövőre húzzanak egy bazi nagy ikszet a szocialisták mellé.
Az eurokommunista Szergej Sztanisev volt bolgár kormányfő, az Európai Szocialisták Pártjának tagja 2000 bolgár kommunista aktivistát hozott Budapestre, hogy az MSZP-sek lássák, nincsenek egyedül.
Gáspár Laci, fáklyákkal hadonászó Experidance, három akrobata, piros-fehér-zöld kötélen volt az izlésesnek nem mondható, csábítónak szánt program, melyre a szegény öreg bolsik nyugdíjas tömegét szállították fel Pestre.
A vastag piros sálba burkolózó, éhezőművész Gúr Nándor alelnök, Korózs Lajos és Simon Gábor elnökhelyettes is extázisba került, térdét csapkodta örömében.
Mesterházy ezután megmagyarázta, hogy a jószomszédi viszony miatt hívta meg Victor Pontát, mert az MSZP rájött, hogy „jobban oda kell figyelni a határon túliakra, hogy a szülőföldjükön boldogulni tudjanak”.
Rákosi Mátyás születésnapjának megünneplése lelkes hangulatban folyt le.
– Te Ödi, nekem qrva gyanús vagy, ott voltál?
– Jegyezd meg, kiskomám nem kell tojást tojni ahhoz, hogy megállapítsd, ha büdös. Egyébként nem ez volt a hét legnagyobb durranása, hanem a libatolvaj elment a kommunizmus áldozataira emlékezni.
„…ma már látszik, nem volt elég a rendszerváltozás ahhoz, hogy megszabaduljunk a kommunista diktatúrától, ugyanis meg kell szabadulni azoktól a viselkedésmintáktól és gondolkodásmódtól is, amelyek a kommunista rendszer mindennapi hazugságait szülték” – lepte meg hallgatóságát Bajnai Gordon, aki azt hazudta korábban, nem lép soha politikai porondra.
– Tovább is van, mondjam még? Hétfőn a Duna Tv-n ment a parlamenti közvetítés, és kb. két percenként artikulálatlan vinynyogás jött Gyurcsányék helye felől. Mintha valakinek hol betömnék a száját, hol nem, s mikor éppen szabad a szája, gurgulázik valamit. S közben egy nagy lepedő mozgott ütemesen, ugyanott. Csak néztem, mint Rozi a moziban, de mi vagy ki mozog a lepedő alatt? Ekkor Kövér az országgyűlés elnöke, világbajnok fazon, halálkomoly pofával megállította a vezérszónokot, s beszólt a személyzetnek: Kérünk egy pohár vizet a képviselőasszonynak, rosszul van. Kitört a röhögés, befulladt a demonstráció, égett a DK (Demokratikus Koalíció), mint a rongy.
– Vadai markotányosnő meg akarta zavarni Orbán napirend előtti felszólalását, de még ehhez is tehetségtelen.
– Maradjunk az elvtársnőnél, szegényt még az ág is húzza, már ha a törvény tisztelete szempont – kapcsolódik be postás Gabi a társaságba. Legutóbb felvett valakit, aki azt állította, a pártélet szervezése volt a feladata Vadai választási körzetében. A férfi munkaügyi pert indított Vadai ellen. A per során előadta, 2002-ben állapodott meg szóban Vadaival, hogy havi 30 ezer forintért dolgozik neki, ami után Vadai nem fizetett járulékokat. Vadai szerint viszont pártban végzett munkára nem szoktak szerződést kötni. A 2006-os választások után az illetőnek 2010-ig érvényes szerződést ajánlottak az MSZP-ben, ami hogy-hogy sem csak 2008-ig tartott. S a furcsán módosított szerződésen nem is az ő aláírása szerepelt.
És ez még nem minden, mert a nagyon becsületes elvtársnő családtagja körül is csapkod a ménkű. Mindenesetre az tény, hogy nyomozást indított az V. kerületi rendőrkapitányság egy bizonyos megbízási szerződés kapcsán, persze a Kiskopárban az a gyanú terjeng, hogy ennek alapja: tulajdonképpen Egerfai Károly, a lepedő ördögének, Ágikának az ura, négymillió forintot vett fel 2009-ben a fővárosi tulajdonú Parking Kft.-től tanácsadás címén. A rendőrség szerint a nyomozás különböző tanulmányok elkészítése és beszerzése kapcsán ismeretlen elkövető ellen folyt.
Némely rosszindulatúak a hótiszta Vadai férjét, Egerfai Józsefet, egyenesen MSZP-s fővárosi képviselőnek hazudják sőt belső ellenőrzésre hivatkoznak, ahol nem találták nyomát munkavégzésnek és ennek pedig Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos az oka, aki katonai ügyészként építette sunyin a szocializmust, mialatt Ágikáék a dolgozó népet szolgálták.
sz
