A tehetségpontok komplex hálózatos formában működjenek együtt, hiszen tevékenységük így hasznosul legjobban a fiatal tehetségek érdekében
Ma már csaknem 1500 tehetségpont található a Kárpát-medencében, így 30-40 kilométeren belül mindenhol található szakember, aki segít a csatlakozásban a Nemzeti Tehetség Program és a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (Matehetsz) programjaihoz. Bajor Pétert, a Matehetsz ügyvezető elnökét az elmúlt 10 év eredményeiről kérdeztük.
2008 decemberében konszenzusos módon, mindegyik parlamenti párt elfogadta a Nemzeti Tehetség Programról szóló országgyűlési határozatot. Tehát egyetértettek abban, hogy a tehetséggondozás nemzeti ügy. Mindezt megelőzte a Matehetsz megalakulása?
– 2006-ban jött létre a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács, majd közvetlenül utána az ennek jogi képviseletét ellátó Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, amely ma már egy 38 tagszervezetet tömörítő közhasznú egyesület. A szakemberek azt tartották fontosnak, hogy az akkor már létező KutDiák Mozgalom, a Magyar Tehetséggondozó Társaság és a többi hasonló célú civil szervezet egyesítse erőit, hogy kijelöljék, és szakmailag segítsék a legmodernebb pedagógiai és pszichológiai alapokon nyugvó tehetséggondozás főbb irányait. Ennek az iránymeghatározásnak, helyzetelemezésnek, a köznevelés és a felsőoktatás számára adható ajánlások megfogalmazásának eredménye volt a Nemzeti Tehetség Program kidolgozása, melyet az Országgyűlés a szükséges források megjelölésével együtt 2008-ban elfogadott. Tehát példaértékű társadalmi összefogással egy civil kezdeményezésű programot támogattak a parlamentben, hozzárendelve a kiemelt állami előirányzatként megjelölhető 1%-os adófelajánlásokat, és egyéb minisztériumi forrásokat is. Emellett 2009-től már uniós forrásokra is pályázhattak a köznevelési intézmények és civil szervezetek, és elindult az első európai uniós kiemelt projekt is, a Magyar Géniusz Program, amit a Matehetsz valósított meg. Mivel annak idején a Fidesz, a KDNP és az MSZP oktatáspolitikusai is részt vettek a Nemzeti Tehetség Programról szóló határozat benyújtásában, így egy kormányokon átívelő program indulhatott el, amely közös nemzeti ügyként minden párt számára elfogadott lett. Közös céllá vált, hogy a magyar oktatásban részt vevő tehetséges fiatalok érdeklődésünknek, tehetségüknek megfelelő egyedi lehetőségeket, támogatásokat kapjanak. A Nemzeti Tehetség Program részeként egyre szélesedett, erősödött a Matehetsz által kialakított tehetséghálózat is.
Néhány éve azt nyilatkozta, hogy a tehetségpontok kétharmad része közoktatási intézményhez, s a többi rész inkább a civil szervezetekhez vagy a felsőoktatáshoz kötődik. Azóta megváltozott ez az arány?
– Azóta körülbelül tehetségpontjaink háromnegyed része köznevelési intézmény, tekintettel arra, hogy 2011-ben az új köznevelési törvény jogként, kötelességként megfogalmazta a tehetséggondozást. A diákoknak jogukban áll a tehetségüket segítő programokat igénybe venni, a köznevelési intézmények pedig a korábbiaknál hangsúlyosabban kötelesek foglalkozni a tehetségek gondozásával. Tehát összeért az állami törvényhozói szándék a civil kezdeményezéssel. A civil egyesületek vagy alapítványok képviselői továbbra is fontos tényezői a Nemzeti Tehetség Program megvalósításának, de mivel a fiatalok a legtöbb időt a köznevelési és felsőoktatási intézményekben töltik, ezért kulcsfontosságú, hogy milyen szemlélettel segíti őket a pedagógus. Ezért a Matehetsz, uniós források felhasználásával az elmúlt öt évben több mint 20 ezer pedagógus számára szervezett képzéseket. Ezek a képzések a tehetséges fiatalok felismerésére irányultak, és a tehetségfejlesztéssel kapcsolatban adtak információkat.
Jelenleg közel 1500 tehetségpont található a Kárpát-medencében. Ezek hogyan működnek?
– Ez egy különleges komplex hálózat, amely mára körülbelül ennyi „csomópontból” áll. A tehetségpontok hálózatának koncepciója Csermely Péternek, a Semmelweis Egyetem biokémikus hálózatkutató professzorának ötlete volt, az ő nevéhez fűződik ez az Európában és a világon is egyedülálló modell. A tehetségpontok csak egymással együttműködve, komplex hálózatos formában tudnak hasznosan tevékenykedni, hiszen így lehet elérni, megtalálni, és segíteni a legtöbb tehetséges gyereket, tanulót, fiatalt. Alapvető eleme az együttműködésnek a folyamatos információcsere, a helyi értékek bemutatása, a tehetséges fiatalok, mentorok, kezdeményezések, jó példák felkarolása. Az összefogás része az is, hogy a segítség bármilyen formáját közvetíteni tudják az ország többi részébe, és törekedjenek a máshonnan származó értékek befogadására és alkotó alkalmazására. Szövetségünk mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta részeken kezdeményezi és támogatja a tehetségpontok megalakítását. Célunk, hogy lehetőleg egyetlenegy tehetség se vesszen el a Kárpát-medencében. Ez természetesen egy maximalista cél, de balgák lennénk, ha nem ezt tűznénk ki magunk elé. A tehetségpontokban dolgozó pedagóguscsoportok azt vállalják, hogy saját intézményükben az általunk kínált, a szakirodalomban elérhető legmagasabb szakmai és módszertani szinten fejlesztik a tehetséges diákokat. Emellett pedig a már említett információátadást is vállalják, tehát ha hozzájuk fordul a környező településekről egy diák, szülő vagy pedagógus, akkor segítik az illetőt a tehetséggondozó programokkal kapcsolatos tájékoztatásban. Tehát a tájékoztatást, a nyitottságot és a magas színvonalú szakmai munkát vállalják a tehetségpontok.
Honnét a forrás?
– A Nemzeti Tehetség Program évente körülbelül 4 milliárd forintnyi értékű pályázati forrásból gazdálkodik. Ebből mintegy 1 milliárd uniós fejlesztési forrás, a többi pedig hazai, amely az 1%-os állampolgári adófelajánlásokból adódik, illetve ennek összegét az Országgyűlés megduplázta az elmúlt három évben. Ezekből az összegekből az EMMI koordinálásában diákok és pedagógusok számára számos programot finanszírozhatunk, amelyeket köznevelési intézmények, állami háttérintézmények és civil szervezetek valósítanak meg. „Kitágítjuk” az iskolák falait a tanulók számára, utazásokat, készségfejlesztő képzéseket, nyári táborokat, helyi csoportos programokat, terepgyakorlatokat szervezünk, lehetővé tesszük az országos mentorprogramba való bekapcsolódást, egyéni igényeik támogatását ösztöndíjakkal stb.
Mikor vették át az európai országok a magyar modellt?
– 2011-ben Magyarország első alkalommal látta el az Európai Unió egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait, és ennek keretében szerveztük meg azt az uniós tehetségkonferenciát, melyen 24 ország tehetséggondozói vettek részt. Ezen a rendezvényen csodálkozott rá először Európa a magyar Nemzeti Tehetség Programra, és azon belül is a hálózatos modellre. A résztvevők megfogalmazták az európai tehetséghálózat létrehozásának igényét. Csermely Péter professzor az Európai Tehetségtanács elnöke lett, és ennek a grémiumnak a koordináló tevékenysége is segített abban, hogy 2014-ben elindították az Európai Tehetséghálózatot. Az elmúlt hónapokban 148 köznevelési intézmény és civil szervezet csatlakozott a Kárpát-medencéből az európai tehetségsegítő hálózathoz. A hálózat nemzetközileg akkreditált tagjai, az európai tehetségpontok segítséget nyújtanak az egymástól távol élő, különleges képességű diákoknak, fiataloknak, mentoroknak a tehetségük kibontakoztatásában, fejlesztésében. Jelenleg 17 országban találhatók európai tehetségközpontok, és mintegy 300 európai tehetségpont működik.
Régebben azt nyilatkozta, hogy ki szeretnék dolgozni a „Haza a magyar tehetségekkel” programot. Ez megtörtént? Mert arról olvasni, hogy sok tehetség kivándorolt.
– A Tehetséghidak Program keretében fogalmaztuk meg feladatként a külföldön tanuló magyar diákok és a hazai intézmények, kutatóhelyek közti kapcsolatok megerősítését. A projekt elemeként segítettük a külföldön tanuló fiatalok hazautazását annak érdekében, hogy saját alma materükben, vagy érdeklődési körükhöz kapcsolódó itthoni rendezvényen előadást tartsanak, és így érezzenek rá, hogy felelősséggel tartoznak a hazai tehetségek felkarolásáért. Természetesen nem tudunk, és nem is akarunk senkit „kötelező” hazatérésre bírni, de a kapcsolatok erősítésében már értünk el eredményeket. Az itthoni generációk iránti felelősségvállalást szeretnénk hangsúlyozni.
Medveczky Attila
