Polgármesterek a kötelező kvóta ellen

E-mail Nyomtatás

Juncker sem teheti meg, hogy bármely ország települése véleményét elengedi a füle mellett

A polgármesterek közös fellépését kezdeményezi az Európai Bizottság elnökénél a kötelező betelepítési kvóta ellen tiltakozva Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kaposvár polgármestere, aki levelet fogalmazott meg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke felé. Szita Károly leszögezte: „nem akarjuk, hogy mások mondják meg nekünk, Magyarország településein élőknek, hogy mit kell csinálnunk.”

Mit tehetnek a polgármesterek a brüsszeli kényszerbetelepítési terv ellenében?

– Az október 2-ai népszavazáson, elsöprő többséggel, a magyarok 98%-a elutasította Brüsszel kényszerbetelepítési terveit. Valamennyi magyar falu és város részt vett ezen a népszavazáson, és mindenhol hasonló volt ez az eredmény. Erre hívom fel Juncker elnök úr figyelmét, és határozottan arra kérem, hogy tegyen le a kényszerbetelepítésről és helyette az európai polgárok, és a határok védelméről gondoskodjon. Azt is kezdeményeztem polgármester kollégáim felé, hogy minél többen csatlakozzanak ehhez a levélhez pártállástól függetlenül, hogy Juncker elnök úr érezze azt, hogy ez a magyar emberek egyértelmű és egyöntetű akarata. Egy ilyen fellépés nemcsak megkerülhetetlen, hanem kötelességünk is. Neki pedig kötelessége ezt figyelembe venni.

Ennyire biztos benne, hogy a brüsszelitákat érdekli a magyar polgármesterek véleménye?

– Ha nem írom meg ezt a levelet, akkor a kérdése is teljesen alaptalan lett volna. Azt gondolom, hogy Juncker elnök úr sem teheti meg azt, hogy bármely ország településeinek, és az azokat képviselő polgármesterek véleményét elengedi a füle mellett. Ő szerencsés csillagzat alatt született, hiszen velünk ellentétben nem élte át a diktatúra évtizedeit. Mi éppen 26 évvel ezelőtt kaptuk vissza önrendelkezési jogunkat, azt a lehetőséget, hogy a magyar falvak és városok maguk dönthessenek arról, milyen jövőt szeretnének. Előtte negyven évig megmondták, ki mit csináljon, függetlenül attól, hogy szerettük volna, vagy sem. Ennek 26 esztendeje vége. Nem szabad, hogy visszatérjen ez az időszak, noha Brüsszel most ezt akarja. Erre hívom fel Juncker elnök úr figyelmét.

A polgármesterek között baloldaliak is vannak, őket hogyan tudják meggyőzni?

– Valamennyi polgármester kollégámat megkeresem, és nagyon remélem, hogy a baloldaliak is aláírják, már csak azért is, mert az általuk képviselt településeken is legalább 98%-ban utasították el a kényszerbetelepítést.

„Ragaszkodom ahhoz a gondolathoz, hogy a migrációs válságot szolidaritással és szívvel kell kezelni” – fogalmazott Jean-Claude Juncker a France 24 tévécsatorna műsorában. Az EB elnöke szerint tehát belőlünk hiányzik a szolidaritás?

– Szerintem ő sem gondolja komolyan, hogy bármelyik európai uniós polgárból hiányozna a szolidaritás. A szolidaritás mindig is megvolt bennünk, és meg is marad. Most viszont másról van szó: a legfontosabb, hogy biztonságban élhessünk és neveljük föl gyermekeinket. Most ez a tét. A kötelező kényszerbetelepítés ezt a biztonságot veszélyezteti.

Mikorra tervezi a levél elküldését?

– Remélem, november második felében kérésünkkel megkereshetjük elnök urat.

A másik téma gazdasági jellegű: mit nyer azzal hat megyei jogú város, hogy konzorciumi formában közösen nyújtják be az energiahatékonyságot, energiatakarékosság javítását célzó pályázataikat?

– Eddig nem volt jellemző, hogy a települési önkormányzatok közvetlenül brüsszeli forráshoz folyamodtak volna. Az Európai Helyi Energia Segítségnyújtás (ELENA) program keretében most viszont ezt tesszük. A Dunántúlon hat város – Kaposvár, Tatabánya, Zalaegerszeg, Dunaújváros, Szombathely, Veszprém – közösen szeretné elérni, hogy közintézményei energiatakarékosak legyenek, és megújuló energiával üzemeljenek. Ez a pályázat sikeres elbírálás esetén megadja számunkra annak lehetőségét, hogy mintegy 40 milliárd forint értékű beruházást hajtsunk végre a hat településen, és valamennyi intézményünk: óvodák, iskolák, könyvtárak, városházák megújuló energiát használjanak. Mindezt közvetlenül az Európai Beruházási Bank finanszírozná meg.

Tehát sikeres elbírálás esetén a 40 milliárd forintot hatfelé osztják?

– Nem egyenlő részben, mert egyes városokban kisebb, máshol nagyobb volumenű a program.

Tudtommal pályázhatnak a közvilágítási hálózat átalakítására is. Ez konkrétan mit jelent?

– Ez a pályázati elem nem csupán égőcserét jelent, hanem olyan „okos lámpákról” van szó, amelyek fényerőssége alkalmazkodik a szürkülethez, sötétséghez, borult időhöz. Mondanom sem kell, városi léptékben ez is jelentős energiamegtakarítást jelent.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség