56 milliárd a betegellátás biztonságosabbá tételére és a munkakörülmények fejlesztésére
Ötvenhatmilliárd forint uniós forrás érkezik a magyar egészségügybe; jelentette be a közelmúltban Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. Dr. Mészáros János egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkárt többek közt arról kérdeztük, hogyan lehet fejleszteni az egészségügyi közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, és meg lehet-e oldani, hogy ne a beteg sétáljon leleteivel egyik kórházból a másikba, hanem azok rajta legyenek egy központi adatbázison.
Az infrastruktúrafejlesztés áll az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében meghirdetett pályázati lehetőségek középpontjában, vagy valami más?
– A meghirdetett EFOP 2.2.0-s projekten belüli nyolc alprojektben többféle fejlesztési lehetőségre lehet pályázni. Így egyfelől infrastrukturális beruházásokat, másfelől az ápolást, illetve a szakmai munkát segítő eszközbeszerzéseket és szakmai-módszertani fejlesztéseket támogatnak ezek a programok. Elsősorban gép- és műszerbeszerzéseket, illetve módszertant és ahhoz kapcsolódó szakmai fejlesztéseket tartalmaznak. Jelentős, de kisebb részben infrastrukturális beruházások valósulnak majd meg, amelyek a minőségi egészségügyi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításának fejlesztését célozzák. Nem véletlen, hogy a felhívás címe: A minőségi egészségügyi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításának fejlesztése.
Törekednek a betegellátás biztonságának növelésére is?
– Természetesen, a betegbiztonság mint szakmapolitikai cél megfogalmazódik az egyes projekteknél. Emellett a betegbiztonság mint fókuszban lévő projekt a későbbiekben egy önálló program formájában is megjelenik. A nyolc alprojektben viszont részcélként fogalmazódik meg.
Hogy oszlik meg az 56 milliárd forint, és kik pályázhatnak?
– Az egyik részelem az egységes ápolási eszközpark kialakítása, amire 8 milliárd forint értékben lehet pályázni. Ezen a területen a betegek komfortját, illetve a kórházi szakdolgozók munkáját segítendő olyan ápolást, szakmai eszközpark fejlesztést céloztunk meg, amely jelenthet ágyat, illetve minden olyan eszközt, ami szükséges a napi munkához. Az ápolási infrastruktúra – ágyak, matracok, szállítási alkalmatosságok – fejlesztése révén javul az ápolás színvonala, hatékonysága. A következő az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban a gyermek- és ifjúságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális fejlesztése. Esetünkben szeretnénk elérni a 18 év alatti lakosság mentális egészségügyi állapotának javítását, az esélyegyenlőség biztosítását, és ehhez megfelelő kubaturális feltételeket biztosítsunk az egészségügyi ellátórendszerben a korszerű és költséghatékony működési feltételek megteremtésében. Erre 6 milliárdot lehet fordítani. A harmadik elem az egészségügyi szakellátók szállóinak fejlesztése. A humánerőforrás kérdése az egészségügyben állandó téma. A fejlesztés általános célja, hogy javuljanak az egészségügyi szakdolgozók, szakképzésben résztvevő orvosok, szakorvosok lakhatási körülményei, bővüljenek elhelyezési lehetőségeik, amelyek vonzóbbá teszik a felkínált munkahelyeket, kulturált életkörülményeket és jövőképet teremtenek a munkavállalók számára. S további célunk, hogy javuljon a hazai egészségügyi ellátórendszer szakembermegtartó-képessége az egészségügyi ellátás megfelelő minőségének biztosítása érdekében, valamint hogy javuljon a dolgozói elégedettség. Az orvos- és nővérszállók fejlesztésére 10 milliárd forintot lehet majd a pályázat keretében fordítani. A negyedik alprojekt a klinikai skill-laborok fejlesztése.
Itt álljunk meg egy szóra, mit jelent a skill-labor?
– Olyan fejlesztési lehetőséget biztosítunk az egyetemek és a megyei kórházak részére, ahol az egyetemek a szakmai hátteret és módszertant biztosítják. S mind a négy egyetem, ahol orvosképzés folyik, részt vesz ebben a munkában egy adott specialitással. És a graduális, posztgraduális – tehát az egyetemi és a szakorvosi – képzésben olyan feladatokat vállaltak magukra, hogy „fantomokon”, tehát babákon tanulják meg az egyes beavatkozásokat az egyetemisták, orvostanhallgatók, szakorvosjelöltek. Gondolhatunk egy vénabiztosításra, egy endoszkópos beavatkozásra, vagy egy intubálás kivitelezésére – tehát számos olyan beavatkozást lehet ezeken az eszközökön végezni, a valós helyzetet szimulálva, ami majdan az éles helyzetben jártasságot biztosít a kollégák számára. A megyei kórházak számára is szeretnénk ilyen laborokat biztosítani, hogy a szakdolgozók számára is legyen lehetőség a gyakorlati képzés ezen formáját gyakorolni. Tehát az ápolás-gondozási tevékenységek gyakorlása demonstrációs egységek kialakítása és felszerelése révén történik meg. Minderre 8 milliárd forrást tervezünk. Az orvosi diagnosztikai és laboratóriumi hálózat fejlesztésére, javítására 9,8 milliárd forintnyi forrást különítettünk el. Mind a labortechnológiában, mind a patológiában szeretnénk a 21. századi diagnosztikához szükséges feltételrendszert, illetve informatikai hátteret biztosítani. Ami azt jelenti, hogy a leletátfordulási idő változatlansága mellett olyan központi laboratóriumok jöjjenek létre, ahol jelentősen javul a kapacitáskihasználtság. A következő elem az aktív fekvőbeteg-ellátási forma kiváltása az egynapos sebészeti ellátás rendszerének fejlesztésével, amire 8 milliárdos az uniós forrás. A fejlesztés általános célja, hogy bővüljön az egynapos sebészeti ellátás volumene, amely lehetővé teszi az aktív ellátásban rendelkezésre álló kapacitások átcsoportosítását. A lényeg, hogy az egynapos sebészeti ellátás keretén belül a beteg 24 órán belül otthonába távozik, és ehhez nagyon magas szintű technikai feltételrendszert kell biztosítani. A nyolcadik programelem a pszichiátriai ellátórendszer strukturált fejlesztése keretében a szakellátások minőségének és hozzáférésének javítása, amire 2,3 milliárd forint forrás jut. Esetünkben a fejlesztés általános célja a pszichiátriai és addiktológiai betegek részére olyan infrastrukturális és gyógykezelési körülmények biztosítása, amelyek megfelelő kereteket és szakmai feltételeket biztosítanak az ellátó szakmai munkához és az adekvát kezelésekhez.
A pályázatokkal elérhető a várólisták csökkentése?
– A jogszabályi környezeten túl éves szinten 5 milliárd forint áll rendelkezésre a várólisták csökkenéséhez. Az elmúlt 3-5 esztendőben a várólistákat sikerült a felére lecsökkenteni, s ezt a programot folytatjuk. Mindez kiegészül azzal, hogy az informatikai fejlesztés által a járóbeteg-szakellátásban is elektronikus formában szeretnénk hozzáférhetővé tenni az előjegyzési listát, s a transzparencia és az átláthatóság jegyében a fekvőbeteg-ellátáshoz hasonló intézkedéseket hozni, annak érdekében, hogy a várakozási időt minimálisra csökkentsük.
Azt is meg lehet oldani, hogy ne a beteg sétáljon leleteivel egyik kórházból a másikba, hanem azok benne legyenek egy központi adatbázisban?
– A jelenlegi fejlesztési ciklusban ezzel kapcsolatban a korábban 10 milliárd forint feletti összegből fejlesztett egészségügyi elektronikus szolgáltatási tér továbbfejlesztését tervezzük elérni éppen azért, hogy létrejöhessen egy olyan egészségügyi elektronikus szolgáltatási tér a betegek számára is, ahol a dokumentációs önrendelkezési jogot figyelembe véve és azt alkalmazva a beteg hozzá tud férni a saját orvosi dokumentációihoz, és ha kezelőorvosát felhatalmazza, akkor ő is hozzáfér ezen adatokhoz.
Medveczky Attila
