Jövőre is emelkedik a felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők bére
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyik célja, hogy a jövőben minél többen válasszák a bölcsődei pályát, és a most középfokú végzettségű kisgyermeknevelők közül minél többen szereznének felsőoktatási végzettséget. Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár: azzal, hogy egyre több településen lesz elérhető a bölcsődei ellátás, éppen a szülők gyermekneveléssel összefüggő kiadásait csökkentjük, tekintettel arra, hogy jelenleg a bölcsődébe járó gyermekek mintegy 71%-a ingyenes étkeztetésben részesül.
Mit mutatnak a számok, mennyien végzik el a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakot?
– Tekintettel arra, hogy a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszak 2009-ben indult először és a képző intézmények száma is csak ezt követően emelkedett, így az elmúlt években az alapszakra jelentkezők száma az első helyes jelentkezések körében 2012–2015 között átlagosan 640 fő volt. Jelenleg már 12 képzést folytató felsőoktatási intézmény keretén belül lesz lehetőség az alapszakon diplomát szerezni.
Egyáltalán mennyire vonzó ez a pálya?
– Mivel a pedagógus életpályát kiterjesztették a bölcsődében dolgozó felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőkre, az e pályán elérhető magasabb kereset jelentette nagyobb vonzerő már idén érzékelhető volt az alapszakra első helyen jelentkezők számában, ugyanis a korábbi évekhez képest 2016-ban több mint háromszorosára emelkedett a jelentkezők száma – ami pontosan 2047 főt jelent.
Társadalmilag és anyagilag milyen a bölcsődei dolgozók presztízse?
– A kormány a lehetőségekhez képest minél nagyobb figyelmet kíván fordítani az ágazatban dolgozó kisgyermeknevelők, szakemberek bérhelyzetének javítására, az erőfeszítéseikhez méltó anyagi elismertség biztosítására. Ennek jegyében került sor 2016. január 1-jétől a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőknek a pedagógus előmeneteli rendszerbe való bevonására, ami közel 900 főt érintett. A pedagógus előmeneteli rendszer első lépésként a felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőkre terjed ki, de emellett olyan ösztönző megoldásokat is biztosítunk, amelyek azon kisgyermeknevelőket támogatják, akik ezután szeretnék majd a felsőfokú végzettséget megszerezni. Idén – mint fentebb említettük – a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakra felvettek száma közel megháromszorozódott az előző évhez képest. Ugyanakkor a középfokú végzettséggel rendelkező szakdolgozókról sem feledkeztünk meg. A kormány döntött a középfokú végzettséggel rendelkező bölcsődei kisgyermeknevelők bérének rendezéséről is, melynek köszönhetően 2017. január 1-jétől átlagosan mintegy 17 ezer forint bruttó keresetnövekményre számíthatnak a középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők. A közelmúltban hozott intézkedések bevezetésével így valamennyi kisgyermeknevelő társadalmi megbecsültsége, elismertsége és elégedettsége javul.
Mekkora ezen a területen a pályaelhagyók aránya?
– A KSH adatai alapján évről évre emelkedik a kisgyermeknevelők száma a bölcsődékben. A 2010-es adatokhoz képest a bölcsődében beosztott kisgyermeknevelők száma mintegy 15%-kal nőtt.
A pedagógusi életpályával januártól a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőknek, szakembereknek mennyivel nőtt a bére?
– A pedagógus életpálya kiterjesztése az érintett számára havi nettó 40-60 ezer forint közötti béremelkedést jelentett, ami átlagosan bruttó 46%-os emelkedés a korábbi bérhez képest, az egy főre eső bruttó növekmény pedig mintegy bruttó 89 000 forint. Az intézkedésre 1,5 milliárd forintot különítettek el a 2016. évi központi költségvetésben.
Terveznek-e további béremelést?
– A felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők bére 2016. szeptember 1-jétől 3,5%-kal emelkedett és 2017. szeptember 1-jétől további 3,5%-kal fog emelkedni.
Azt hogyan szeretnék elérni, hogy a most középfokú végzettségű kisgyermeknevelők közül minél többen szerezzenek felsőoktatási végzettséget?
– Törekszünk arra, hogy az immár országosan 12 képző helyen működő csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakra felvettek közé minél több gyakorló kisgyermeknevelő kerüljön be, és a sikeres felvétel után, a már megszerzett ismeretek és munkatapasztalat beszámítása után a 6 féléves képzés csökkenjen. A felvehető kapacitásokat is bővítettük és ezzel párhuzamosan biztosítjuk az ösztöndíjas tanulmányok folytatásának anyagi fedezetét is. Az előző évhez képest az államilag támogatott helyek száma is megháromszorozódott és a felvettek 97%-a állami ösztöndíjasként, többségükben levelező szakon tudja idén megkezdeni a tanulmányait.
Igaz, hogy könnyítéseket, egyszerűsítéseket vezetnének be majd a felvételi rendszerben a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakot illetően?
– Jelenleg a jogszabályi minimumpontszám 280 pont, azaz minimálisan ennyit el kell érnie annak, aki felsőoktatási intézményben kíván tanulmányokat folytatni. Abban az esetben, ha a jelentkezőnek emellett van szakirányú OKJ-s végzettsége, arra plusz többletpont jár. Amennyiben már felvették, lehetőség van az előzetes tanulmányok, munkatapasztalat beszámítására a felsőoktatásban.
Arról már többször hírt adtak, hogy a bölcsődei rendszert átalakítják, s négy intézménytípus lesz jövő januártól. Tudtommal kevesebben járnak Magyarországon bölcsődébe, mint az európai uniós átlag. Az átalakítással megnőhet a bölcsisek száma?
– 2017. január 1-jétől a 3 év alatti gyermekek ellátását két intézményi forma – bölcsőde, mini bölcsőde – és két szolgáltatási forma – családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde – fogja biztosítani. Jelenleg a 3 év alatti gyermekek 17%-a számára biztosított a napközbeni ellátás igénybevétele, ez a szám azonban 2010-ben még csak 12% volt; látható, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően tovább nő a szolgáltatások száma és a hozzáférések száma is. Az átalakítást követően mintegy 60 000 férőhelyet szeretnénk biztosítani a 3 év alatti gyermekek számára, amely jelentős fejlesztés.
Szűcs Viktória, illetve a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete többek közt azt is sérelmezi, hogy míg a klasszikus bölcsődében dolgozóknak kötelező diplomával rendelkezniük, addig a családi bölcsődékhez elegendő egy 40 órás tanfolyam. Mi erről a véleménye?
– Az intézményi keretek között szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük az ott dolgozó szakembereknek, a családias jellegű szolgáltatási formákban pedig a fenntartó dönthet a tekintetben, hogy munkakört hoz létre, vagy egy tanfolyami képzést is elegendőnek tart a szolgáltatás működtetéséhez. Az átalakítást követően a jelenlegi 40 órás képzés is megújul, átalakul, emelkedni fog az óraszám, kiegészül gyakorlattal a képzés, erőteljesebb lesz az ellenőrzés, továbbá kötelező lesz háromévente képzésen részt venni a szolgáltatásban dolgozóknak; ezek az intézkedések mind azt támasztják alá, hogy a szolgáltatás típusú ellátásokban is törekszünk arra, hogy a minőségi ellátásra helyeződjön a hangsúly.
Azt szeretnék, hogy minél több bölcsődei férőhely létesüljön, és minél több édesanya visszamenjen dolgozni?
– Célunk, hogy ott, ahol igény jelentkezik a 3 éven aluli gyermekek elhelyezésére, biztosított legyen a bölcsődei ellátás valamely formája, hogy a férőhelyhiány ne gátolja azt az édesanyát, aki a munkaerőpiacra szeretne visszatérni. Január 1-jétől azon települési önkormányzatoknak lesz kötelező megszervezni a bölcsődei ellátást, ahol legalább 5 kisgyermek elhelyezésére igény jelentkezik vagy a településen élő 3 év alatti gyermekek száma meghaladja a 40 főt. A jogszabály rugalmasságot enged a tekintetben, hogy az önkormányzat saját maga dönthet abban, hogy a helyi igényeknek megfelelő ellátást hozzon létre, illetve abban is, hogy ő saját maga hozza létre, vagy társul másik településsel, vagy ellátási szerződést köt civil vagy egyházi fenntartóval a feladat ellátására. Tehát igényvezérelt ellátás valósul majd meg.
Úgy tudom, egyes településeken hatalmas az igény a bölcsődékre, míg máshol nincsenek feltöltve a helyek. Figyelembe veszik a regionális különbségeket a férőhelybővítéseknél?
– A férőhelybővítést az igények generálják, tehát, azt az adott település tudja meghatározni, hogy ott, helyben mire van igény. Azonban a fentebb említett kötelezettség előírása nemcsak a regionális különbségeket veszi figyelembe, hanem a települési sajátosságokat is.
Januártól minden olyan településen kell működnie bölcsődének, ahol negyvennél több kisgyermek van. Hogyan teremtik meg ennek az infrastrukturális feltételeit?
– Jelentős fejlesztési forrás, mintegy 100 milliárd forint áll rendelkezésre bölcsődei ellátás és óvoda bővítésére, létrehozására.
A rendszer változtatása mennyiben érinti a szülők pénztárcáját?
– Azzal, hogy egyre több településen lesz elérhető a bölcsődei ellátás, éppen a szülők gyermekneveléssel összefüggő kiadásait csökkentjük, tekintettel arra, hogy jelenleg a bölcsődébe járó gyermekek mintegy 71%-a ingyenes étkeztetésben részesül.
Medveczky Attila
