A közeljövőben befejeződik a Városliget megújításához szükséges tervezési folyamat
Nem lesz szennyezőanyag-kibocsátás, nem lesznek gázkazánok az új épületekben, hanem többségében megújuló energiát használnak. Megszüntetjük a felszíni parkolást a parkon belül, a Kós Károly sétányon pedig megszűnik a napi tízezres nagyságrendű gépkocsiforgalom – számolt be lapuknak Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója az évtized végére elkészülő Liget Budapest Projektről.
Az Ipsos közvélemény-kutatása szerint a Városliget használóinak 69 százaléka egyetért azzal, hogy új, korszerű intézmények kerüljenek a ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik és növelik. A felmérés szerint a budapestieknek mégis csupán 71 százaléka hallott az öt éve indult Liget Budapest projektről. Ez azt jelenti, hogy nem kellően tájékoztatták a lakosságot, hogy pontosan miként újul meg a liget, vagy közömbösek az emberek?
– Egyikről sincs szó. Természetes, hogy egy ilyen volumenű projekt eleinte alacsony ismertségű, hiszen a Liget Budapest Projekt eddigi, ötéves története alatt jellemzően a kevéssé látványos előkészítések és háttérmunkák folytak. Mostanra értünk el oda, hogy olyan tervek készültek, amelyeket már széles körben is megmutathatunk, ezért folyamatosan nő a projekt ismertsége. A célunk az, hogy a jövőben tovább növeljük a tájékoztatás intenzitását és folyamatosan egyeztessünk a lakosságot képviselő szervezetekkel – többek közt a Liget Park Fórum eseményein – annak érdekében, hogy úgy tudjuk finomhangolni a terveket, hogy azok mindenki megelégedésére szolgáljanak.
Az október 27-ei Liget Park Fórumon a városligeti fák sorsa került terítékre. Mit gondol, hogy akik annak idején odaláncolták magukat a fákhoz, azok valóban természetvédők, vagy pedig a politikai pártok „zsoldosai”? Mert én nem hiszem el, hogy ennyi természetvédő lenne.
– Én nagyon örülnék, ha ennyi lenne, vagy még több. Viszont már az a tapasztalatom – és nem a véleményem –, hogy más is van e mögött, mint természetvédelem. Az említett fórumon valóban részt vettek természetvédő szervezetek is, mint például a Levegő Munkacsoport, amelynek valóban van ilyen küldetéstudata. Véleményezték is az elhangzottakat, és épp a fák ügyében ők is úgy érzik, hogy mi körültekintően, környezetvédő módon járunk el, azzal együtt, hogy a Levegő Munkacsoport azt szeretné, hogy ne legyenek épületek a Ligetben. A konkrét tiltakozók, akiket ön is említett, szerintem kevésbé környezetvédők, más típusú ellenvéleményt hangoztatnak.
A projekt ellenzői pontosan tudják, mi ellen tiltakoznak?
– Igen sokrétű csoportról van szó, melyből többen le is morzsolódtak. Voltak, akik azt hitték, valóban beépítjük a Ligetet. Ők megértették, hogy nem kell ettől tartaniuk. Hiszen a park színvonala sokkal jobb lesz: drasztikusan csökkennek a leburkolt részek, nő a teljes értékű zöldfelület, az állandó vízfelületek mérete is jelentősen nő, a sportpályák bővülnek és egy kivilágított futókör is helyet kap a parkban. Egyértelmű, hogy egyesek érdekét sértheti a projekt, mert minden nagyobb fejlesztésnél átmeneti kellemetlenségek érhetik a környéken lakókat. Az ő érdeküket is figyelembe kell vennünk, és ezeket az ártalmas, vagy annak vélt hatásokat – például zaj- és porterhelés – minimalizálni fogjuk. Végezetül voltak, akik ideológiai okból támadták a projektet.
Maradjunk még a fáknál. Milyen szempontok figyelembevételével lettek kivágva vagy átültetve?
– Ezt a kérdést alaposan körbejártuk. Majdnem nevük van a fáknak, mind a 7105-nek. A Liget Budapest Projekt valamennyi munkálata összesen 226 fát érinthet, ez kevesebb, mint 3 százaléka a Városligetben élő egyedeknek. Ezekből 182 példányt átültetünk, 44-et egészségügyi okokból, balesetveszély miatt vagy inváziós okokból eltávolítunk, de őket a jogszabályi előírásoknak megfelelően, többszörösen visszapótoljuk, méghozzá egészséges, életerős példányokkal a parkon belül.
Térjünk rá az építkezésre, a tervezési folyamatra. Hol állnak ezekkel a munkákkal?
– Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK), a múzeumok háttérintézménye már épül az egykori Szabolcs utcai kórház területén, 2018 márciusára készül el. Az Állatkerti körút melletti bódésort elbontottuk, a helyére új pavilonok épülnek a legmagasabb színvonalú, a Városliget hagyományait megidéző stílusban – ezek tavasszal nyitják meg kapuikat. A hajdani Hungexpo-épületek helyére tervezett Magyar Zene Háza kapcsán folyamatban van a kivitelezői közbeszerzési eljárás, decemberig adják be a pályázók ajánlataikat, s az építkezés tavasszal kezdődhet meg. Zajlik a régi Közlekedési Múzeum bontása is, az új intézmény építése tavasszal indulhat el. Hamarosan elkezdjük a Petőfi Csarnok bontását is, ami hosszabb folyamat lesz, utána kezdődik meg az Új Nemzeti Galéria kivitelezése. Közben, egy nagyon rövid átfutási idővel, a szabad parkolóhelyek felének megtartásával 2017-ben megépül egy 800 férőhelyes mélygarázs a ligetben. Ezt követően, 2017 végén, 2018 elején indul el az új Néprajzi Múzeum építése, ami talán a legnagyobb közönségsikert aratott épületünk, s egy fantasztikus magyar építészeti csoport munkája.
Tehát a tervezések befejeződtek, és most már csak a kivitelezések vannak hátra?
– A teljes koncepció kialakítása megtörtént, és már mindegyik projektelemre kiválasztottuk a tervezőket is. Folynak az engedélyezési-és szakhatósági eljárások. A park kialakításának tervezése lassabban halad, mert még számos érdekcsoporttal egyeztetünk. Így mások mellett kutyásokkal, kerékpárosokkal, futókkal, nagycsaládosok és fogyatékkal élők szervezeteivel.
Említette a Közlekedési Múzeumot, amit nagyon sok gyerek látogatott, főleg a régi mozdonyok, terepasztalok miatt. Hol áll majd a jövőben?
– Ahol eddig is. A tervezők remekeltek egyébként, hiszen az épület kisebb területet foglal majd el, mint a régi múzeum. A mellette lévő felszíni parkoló megszűnik, amelyet több ezer négyzetméternyi zöldfelületként visszakapnak a parkhasználók, s egy mélygarázs is épül a helyszínen. A kiállítótér a föld alatt lesz, a felszínen a millenniumi ünnepségek idején álló impozáns épület, a második világháborús rombolás előtti külsővel várja majd a látogatókat. A földszinti rész – kávézóval, ajándékbolttal, találkozóhelyekkel – ingyenesen látogatható lesz.
Mit értsünk azalatt, hogy a majdani park zéró emissziós területté válik?
– Nem lesz szennyezőanyag-kibocsátás, nem lesznek gázkazánok az új épületekben, hanem többségében megújuló energiát használnak. Megszüntetjük a felszíni parkolást a parkon belül. A Kós Károly sétányon megszűnik a napi tízezres nagyságrendű gépkocsiforgalom, elkerülő út épül a Vágány utca meghosszabbításával, bővítésével. Többek között ezen fejlesztések miatt is mondjuk: az évtized végéig soha nem látott megújuláson megy keresztül a Városliget.
Medveczky Attila
