Történelmi rekordokat értünk el az export területén
A Portugál Nyelvű Országok Közösségének (CPLP) október 31. és november 1. között Brazíliavárosban megrendezett csúcstalálkozóján Magyarországot a szervezet társmegfigyelő tagjának választották. Bus Szilveszter lapunk megkeresésére elmondta, hogy a magyar külgazdaság és külpolitika mozgásterének szélesítése, a kapcsolódási pontok növelése miatt kérték a megfigyelői tagságot. A Külgazdasági és Külügyminisztérium déli nyitásért felelős helyettes államtitkárát arról is kérdeztük, hogy főleg a nagy vagy a közepes vállalkozók jelennek-e meg a külpiacokon.
Mit jelent és milyen hozadékkal jár ez a státus Magyarország számára?
– Az említett közösségnek Lisszabonban van a székhelye, és kilenc országot tömörít. Húsz évvel ezelőtt hozták létre elsősorban azzal a céllal, hogy az országok együttműködjenek a portugál nyelv és kultúra terjesztésében, és hogy szorosabb legyen köztük a gazdasági kapcsolat, s ezáltal hangsúlyosabbá tegyék nemzetközi jelenlétüket. Az elmúlt időszakban érzékelhettük az elmozdulást a gazdasági szegmens felé, miközben a kulturális-oktatási dimenzió is erősödött. Számunkra nagyon figyelemreméltóak a gazdasági együttműködés perspektívái. 2016 áprilisában kérelmeztük a társmegfigyelői státust, amit a szervezet rekordidő alatt elbírált, és a brazíliai csúcstalálkozón elfogadta kérelmünket. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy az oktatási-kulturális párbeszéd talaján, de azon túlmenően is szorosabbra fűzzük együttműködésünket az érintett országokkal. Kiemelendő, hogy alapvetően egy feltörekvő országcsoportról van szó, s érdekes, hogy ennek a közösségnek tagja egy EU-tagország, Portugália és Dél-Amerika meghatározó állama, Brazília; annyira heterogén ez a közösség, hogy tagja Kelet-Timor, Ázsia egyik katolikus országa is. Úgy értékeljük, hogy a szervezet döntése Déli Nyitás politikánk – amelynek lényege a világgazdasági növekedés gerincét adó déli térségekre irányuló minden eddiginél jelentősebb figyelem és koncentrált cselekvés –, valamint Magyarország a portugál nyelv- és kultúra terjesztése érdekében tett érdemeinek nemzetközi elismerése. Az utóbbi elsősorban az ELTE Portugál Nyelv és Irodalmi Tanszékének köszönhető, amely a világban a tíz legelismertebb luzofón – portugál nyelvű – oktatási műhelyévé nőtte ki magát. Ez a tanszék meghatározó szerepet játszott abban, hogy az elmúlt öt évben több hazai felsőoktatási intézmény döntött portugál szakok, nyelvi képzések beindítása mellett. A megfigyelői státus odaítélésében a CPLP-tagállamok diákjainak felajánlott ösztöndíjas lehetőségeket is figyelembe vették. 2013 és 2015 között nagyon komoly brazíliai sikertörténet bontakozott ki Magyarországon; összesen 2300 brazil hallgató tanult a hazai felsőoktatásban a Tudomány határok nélkül brazil ösztöndíjprogram keretében. A program sikerére alapozva az angolai kormány is megállapodást kötött a Magyar Rektori Konferenciával 50 hallgató magyarországi képzéséről. Magyar részről pedig a Stipendium Hungaricum ösztöndíj program keretében a Brazil Szövetségi Köztársaságnak 250, az Angolai Köztársaságnak 10, a Zöld-foki Köztársaságnak pedig kezdetben 5 ösztöndíjat ajánlottunk fel. Tehát Magyarország határozott szándéka az elmúlt években megkezdett kulturális és oktatási együttműködés bővítése a közösség országaival. A CPLP-országokkal több évtizedre visszamenőleg jók a kapcsolataink – Brazíliával például már a ’60-as évektől kezdve kialakultak, míg Portugáliával az ottani 1974-es demokratikus fordulatot követően. A ’90-es években és a 2000-es évek elején zajló gazdasági, politikai átalakulás lekötötte országaink figyelmét, így gyakorlatilag megtört a ’90-es éveket megelőző időszakot jellemző dinamizmus. Az ezredforduló után főként a gazdasági lehetőségekben rejlő potenciál került az együttműködés homlokterébe, és ennek kiaknázása céljából alakult meg például 2007-ben a Portugál–Magyar Kereskedelmi Kamara, 2012-ben pedig a Magyar–Brazil Gazdasági Vegyes Bizottság. A Déli Nyitás Politikája újraértelmezte a portugál nyelvű országokhoz fűződő viszonyainkat is. A szubszaharai afrikai régióban az Egyenlítői-Guineai Köztársaságra is kiterjedő akkreditációval rendelkező luandai nagykövetségünk újranyitásával, illetve a mozambiki tiszteletbeli konzulunk kinevezésével is szándékozunk intenzívebb kapcsolatokat elérni. Természetes érdekünk, hogy nemcsak a kulturális és nyelvi együttműködés keretén belül, hanem a kereskedelmi területen is kiaknázzuk a kapcsolatokat – amihez a CPLP-s megfigyelői státusunk hozzásegít.
Azzal, hogy részt vehetünk a CPLP ülésein, jobban megismerhetjük azokat a lehetőségeket, melyeket kiaknázhatnak a magyar gazdaság szereplői?
– Pontosan erről van szó; tehát egy új kapcsolati dimenzió nyílik meg számunkra a közösség országaival. Utaltam már a közösség erős heterogén jellegére. Brazíliával és Portugáliával nem csak jók a kapcsolataink, hanem kiépültek mára az együttműködés csatornái – de ezek bővítésén is folyamatosan dolgozunk. Más országokkal, például az afrikaiakkal, melyek a Déli Nyitás egyik fókuszpontját jelentik, sokkal több feladatot kell megoldanunk. Tehát az oktatási együttműködéstől eljutunk a gazdasági-kereskedelmi szféráig, ami számunkra lényeges, hiszen ez az a szegmens, amely a magyar diplomácia, külpolitika meghatározója.
Főleg milyen magyar áruk jelennek meg a portugál nyelvű országokban?
– Különböző gazdasági hátterű, igényű, üzleti kultúrájú országokról van szó. Általában a Déli Nyitás területén azokra a szektorokra koncentrálunk, amelyekben Magyarország hagyományosan erős és ezeket harmonizáljuk az adott ország igényeivel, szükségleteivel. Ilyen például a vízgazdálkodás, az agrárium területe, az információ-technológia, a gyógyszeripar, de tekintettel arra, hogy az afrikai országoknak elsősorban tudásra és technológiára van szükségük, így ezen államok tekintetében ezek transzferére összpontosítunk, miközben a klasszikus árucsere-forgalom is zajlik. Természetesen a külső gazdasági hatások érintik ezen országokkal folyó kereskedelmünket is, tehát mindaz, ami a világban zajlik – gondolok Kína gazdaság növekedésének lassulására, vagy az alacsony olajárra – kihat partnereink importképességére, és a mi lehetőségeinkre is. Az a tény, hogy kölcsönösen előnyös együttműködést szeretnénk, hogy nincs gyarmattartó múltunk, s hogy mindenkihez tisztelettel viszonyulunk, előnyösen pozícionálja a magyar külgazdaságot.
Előnyt is élvezhetünk egy harmadik országgal szemben?
– Minden bizonnyal, s éppen az előnyszerzés miatt kértük a megfigyelői tagságot. Mindez nem zárja ki a hármas együttműködés lehetőségét; tehát Magyarország, egy portugál nyelvű állam és egy olyan ország között, amely nem tagja a CPLP-nek. Afrikában számos lehetőség kínálkozik háromoldalú együttműködésre, hiszen ott több EU-s tagország, de például Törökország is erős pozíciókat szerzett az elmúlt években. Amikor erről a kontinensről beszélünk, indokolt külön szemlélni a szubszaharai térséget és Észak-Afrikát, hiszen két, jelentősen különböző háttérrel rendelkező régióról van szó. A szubszaharai Afrikában markánsan erősítettük jelenlétünket az elmúlt három esztendőben, hiszen három nagykövetséget újra nyitottunk, és elértük azt a szintet, amely a hozzánk hasonló dimenziókkal bíró EU-s partnereink ottani jelenlétét jellemzi.
Ezekben az országban mind működnek gazdasági attasék?
– Minden magyar külképviseleten dolgozik külgazdasági attasé, s ez értelemszerűen igaz azokra a missziókra is, melyeket újranyitottunk. A Déli Nyitás nem csak az afrikai térségekre irányul, hanem általában azokra az Európán kívüli déli régiókra, amelyek a legdinamikusabb, legígéretesebb gazdasági erőt mutatják. Azt a növekedést, azt a potenciált szeretnénk a magyar gazdaság javára fordítani, amely ezekben a térségekben tapasztalható. Ezért nyitottunk magyar külképviseletet például Chilében, Ecuadorban, Etiópiában, Ghánában, Angolában, Malajziában, Fülöp-szigeteken, Új-Zélandon, Mumbaiban, Ho Si Minh-városban, Sao Paulóban. Tehát nagyon markáns expanziót tudunk felmutatni, ez precedens nélküli nemzetközi viszonylatban is, és a tervek között szerepel – meg is született már az erre vonatkozó kormánydöntés – a perui és a kolumbiai magyar nagykövetség 2017-es megnyitása.
Főleg a nagy, vagy a közepes vállalkozók azok, akik képesek kereskedni ezekkel az országokkal?
– Kiemelt célunk, hogy erőteljes diplomáciai támogatással, s egyéb eszközökkel segítsük a magyar kkv-szektor piacra jutását és a magyar gazdasági szereplők közötti arányát az Európán kívüli térségekben. Természetesen ez hosszabb folyamat, az irány helyes, a tendencia biztató. Folyamatosan növekszik az érdeklődés a kis- és középvállalatok részéről ezen régiók iránt, ezt konkrét üzletkötések, folyamatban levő, ígéretes projektek, B2B találkozók és üzleti fórumok sokasága bizonyítja.
Többen csodát vártak a Déli Nyitás politikájától, azt, hogy ezzel egy-kettőre még jobban javulnak a gazdasági mutatók. Ők naivak, vagy rosszindulatúak voltak?
– Nem hiszem, hogy a csodavárás jellemezte volna a Déli Nyitást, inkább egy, a világban zajló folyamatok számunkra vetíthető lehetőségeit látó, bizakodó, pozitív hozzáállás. Nagyon eredményes és lendületes másfél évről tudok beszámolni, mind a számok és gazdasági mutatók, mind Magyarország pozíciói és politikai tőkéje tekintetében. Ha megnézzük a tavalyi gazdasági adatokat, akkor láthatjuk, hogy történelmi rekordokat értünk el az export területén, ami több mint 90 milliárd eurót tett ki. Ehhez komoly mértékben hozzájárultak a Déli Nyitáshoz tartozó térségek. Erre mind a gazdasági, mind a kormányzati szereplők joggal lehetnek büszkék.
Medveczky Attila
