Ezáltal jelentős összeget takaríthatnak meg

Sajnos sokkal többet beszélünk azokról a civil szervezetekről, akik – álcivilként – konkrétan jogvédelemmel, politikai tevékenységgel foglalkoznak, mint azokról az önkéntesekről, a csendes többségről, akik idejüket, energiájukat, pénzüket áldozzák fel egy nemes ügyért – fogalmazott Fülöp Attila egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, akit az eljárási egyszerűsítésekről is kérdeztünk.

Miért tartja lényegesnek a kormány a civil szervezetek adminisztrációs terheinek csökkentését?

– Amikor a civil szervezetekről beszélünk, akkor tudjuk, hogy az önkormányzatokat, az államot, a gazdasági szereplőket jól be lehet azonosítani, s általános nézet, hogy a civil közszféra minden, ami nem az előzőekhez tartozik. Ennél lényegesen többről van szó. Magyarországon 56 ezer a bejegyzett egyesületek és alapítványok száma, s ezek közül 30-40 ezer működik ténylegesen. Ezek a települések élhetőségét javítják, és azt a legtermészetesebb igényünket elégítik ki, hogy közösséghez tartozunk és a munkánkat közösségben végezzük. Ezek a civil szervezetek közel 130 ezer embert foglalkoztatnak és majdnem félmillióan önkéntesként vesznek részt munkájukban. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy sok ember idejéről, munkájáról van szó, s ezt meg kell becsülnünk. Az elmúlt években növekedett a civilek támogatása és most úgy döntöttünk, hogy a civil szervezetek számára könnyebbé tesszük a jogszabályi, bírósághoz kapcsolódó nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárást. Ezáltal olcsóbb lesz a szervezet működtetése, mert nem szükséges több órában ügyvédet, jogászt fizetni, és több idejük marad az alaptevékenységre való koncentrálásra. S kevesebb időt fordítanak a papírmunkákra.

Mindez kapcsolatban áll a bürokráciacsökkentéssel?

– Amennyiben ilyen kifejezéseket használunk, akkor ezt civil rezsicsökkentésként is lehet értelmezni. A lényeg, hogy ésszerű határidőkön belül egyszerűbb és gyorsabb legyen az ügyintézés a civil szervezetek számára.

A megszületett javaslat mikor kerül a Parlament elé?

– A javaslat egy törvénycsomag része, mely több módosítást is tartalmaz, s már az Országgyűlés elé került. Az általános vita megtörtént, s a zárószavazásra az illetékes bizottsági viták után vélhetően még idén sor kerül. Tehát ha decemberben az Országgyűlés elfogadja a módosítást, akkor ezek a változtatások 2017-ben életbe léphetnek.

A jogszabály szövegezése előtt konzultáltak a civil szervezetek képviselőivel?

– Természetesen. Ez a változtatási javaslat az Igazságügyi Minisztérium által készített jogszabályhoz kapcsolódik, mely az ügyészségi és bírósági munka folyamatairól szól. Ezek a módosítások alapvetően abból fakadnak, hogy a civil szervezetek a napi működéshez kapcsolatos egyszerűsítés kapcsán fogalmaztak meg javaslatokat.

Mindegyik civil szervezetre vonatkozik ez a leendő jogszabály, vagy csak azokra, amelyek valódi érdemi munkát végeznek?

– A törvénymódosítás alapvetően mindegyik civil szervezetet érinti. Egyes passzusok csak az egyesületekre vonatkoznak, mások az alapítványokra is. A módosítások egy része eljárási egyszerűsítés, illetve ésszerű határidők kikötése, a másik része pedig formai, tartalmi egyértelműsítés. Néhány módosítást kiemelnék. Az eljárások során az ügyészségnek kevesebb lesz a szerepe. A nyilvántartás-bejegyzési és -változtatási eljárásban már nem vesz részt közvetlenül. Eddig, ha valaki egyesületet alapított, akkor meg kellett küldeni a dokumentumot a bíróság és az ügyészség felé. A törvényességi felügyelet is átkerül a bírósághoz. Szintén lényeges, hogy a bíróság számára előírt ügyintézési határidőt maximalizálja a javaslat. Amennyiben egyszerűsített eljárásban a bíróság adott ideig nem intézkedne, a törvény erejénél fogva megtörténne a bejegyzés. Emellett a bíróság csak egy alkalommal adhat ki hiánypótlási felhívó végzést a javaslat szerint. Tehát jövőre már megszűnne az, hogy ismételt hiánypótlási kérelmekkel egy ügy akár fél-másfél évig is elhúzódhat. Tehát egy ügyet, egy menetben, legfeljebb egy hiánypótlással lehet, illetve kell rendezni. Jogszabályban kerülnének rögzítésre azok a mintaokiratok, amelyeket nyilvántartásba vételre és változásbejegyzés folyamatnál szükséges használni. Ez azért lényeges, mert az is rögzítésre kerülhet, hogy minden bíróság – függetlenül a területi illetékességtől – ugyanazokat az okiratokat fogadja el. Így egy egyesület vezetőjének nem kell a benyújtott okirat helyességének vizsgálatával töltenie az idejét.

Azért is kérdeztem, hogy megvizsgálják-e, melyik civil szervezet végzett érdemi és nem káros munkát, mert nemrég Németh Szilárd képviselő azt nyilatkozta lapunknak, hogy a „Soros György által pénzelt nemzetközi hálózatba tömörült, magukat civileknek hazudó szervezetek veszélyt és kihívást jelentenek a migrációval kapcsolatban.”

– Erre csak azt tudom felelni, hogy a sajtóban is megjelent azoknak a szervezeteknek a listája, amelyek ilyen típusú támogatást kapnak. De ki kell emelni, hogy hazánkban több tízezer civil szervezet működik, s köztük többen komoly intézményeket tartanak fenn – például fogyatékosápolással, gyermekvédelemmel, nagycsaládosok segítésével foglalkoznak, sőt köznevelési intézményt is működtetnek –, tehát szolgáltatást végeznek. Róluk sokkal kevesebb hírt ad a sajtó, holott a civil szervezetek 99%-a az említett csoportba tartozik. A maradék 1%-ot teszik ki, amelyek – nem pártként – konkrétan jogvédelemmel, politikai tevékenységgel foglalkoznak. Sajnos sokszor csak róluk beszélünk, de arról a csendes többségről, amelyik idejét, energiáját, pénzét feláldozza egy nemes ügyért, nagyon keveset. A törvényjavaslat alapvetően tehát azokat érinti, amelyek a társadalom javára végzik munkájukat.

Mennyivel növekedett az utóbbi években a civil szervezek támogatása?

– A 2014-es évről vannak teljes körű adataink. Akkor majdnem 560 milliárd forintból gazdálkodhattak a civil szervezetek, amelyből az állam 175 milliárd forintot biztosított. Négy évvel korábban, 2010-ben az állami támogatás kevesebb, összesen 144 milliárd forint volt.

Hogyan alakul jövőre az állami forrás?

– Mindez attól is függ, hogy a civil szervezetek milyen feladatot vállalnak, mennyien tartanak fenn intézményeket stb. Éppen ezért az állam több adónemnél – személyi jövedelemadó 1%-a, társasági adó – is lehetőséget biztosít, hogy annak egy részét civil szervezetek kapják. Nagy eredménynek tartom, hogy a jelentősen megnövekedett támogatásokat jövőre is meg tudjuk őrizni.

Medveczky Attila