A palackozott fröccs nem hizlal
Vasuta Gábor 1976-ban alapította újra a családi céget, s eleinte kazánokkal és fűtéstechnológiával foglalkoztak. A cég kiemelt referencialistája alapján látható, hogy Magyarország stratégiai épületeit szervizelik és üzemeltetik. Négy évvel ezelőtt született meg a palackozott fröccs ötlete. 2015. december 18-án a Hungarikum Védjegy- és Jogvédelmi Bizottság egyhangúlag engedélyezte, hogy a Vasuta fröccs használja a Hungarikum védjegyet. Az új magyar termék nagy sikert aratott a világ legnagyobb nemzetközi élelmiszer szakkiállításán, a FOODEX-en Tokióban, Szingapúrban a Food and Hotel nemzetközi szakkiállításon, és több nemzetközi, diplomáciai fórumon. A Vasuta Zrt. vezérigazgatójának alapfilozófiája, hogy csak jó szakemberekkel szabad dolgozni.
A Vasuta céget dédapja alapította. Közel 150 év alatt milyen termékek gyártásával foglalkoztak?
– A kiegyezés évében alapított Vasuta cég először épületgépészeti, épület-vasszerkezeti – ebbe a körbe tartozik a lépcsőházi korlátok, vasrácsok készítése – munkákat végzett. Részt vettek a Széchenyi fürdő, a Gellért fürdő kivitelezésében. Édesapám a céget kiegészítette olyan csavarárugyárral, ahol kifejezetten fényes csavarokat gyártottak. A több lábon álló céget 1949-ben az elsők között államosították. Apám semmit nem vihetett ki a cég épületéből, még a zsebóráját is ott kellett hagynia. Sas-hegyi villánkat elvették, és a Lövőház utcába költöztették a családot. A cég jelenlegi mérnökirodája volt a lakásunk. Édesapámat a Ganz Villamossági Művekbe helyezték mint beállító lakatost. Tehát a cég tevékenysége megszakadt, majd 1976-ban újraalapítottam. Akkor a Posta Kísérleti Intézet gazdasági hivatalát vezettem. Volt egy úgynevezett egzisztenciális álmom, hogy meg kell alapítanom a kazánok szervizét. Ennek az az alapja, hogy az emberek se éhezni, se fázni nem szeretnek. Ráadásul az éhséget jobban elviseli a szervezetünk. Országos szervizhálózatot hoztam létre, ami annyira eredményes lett, hogy 1989-ben magánszemélyként a hatodik legnagyobb adózó voltam. Világcégeket hoztam be, és majdnem elsőként alapítottam osztrák–magyar vegyes vállalatot. 40% volt a Vasuta-rész, 40% az osztrákoké, és a fennmaradó 20%-ot egyéb magyar részvényesek tették ki. A vegyes vállalat osztrák oldalát 1999-ben kivásároltam, azóta a cég 100%-os családi tulajdonban van. Épületgépészettel, tüzeléstechnikával foglalkozunk; cégünk a forgalomban lévő minden típusú kazán és kazánházi berendezések szervizelését, üzemeltetését és telepítését végzi, hideg és meleg üzemi, emissziós vizsgálatokkal.
Elég sokáig gyanúsan figyelte a közvélemény a vállalkozók tevékenységét. Elterjedt az a nézet, hogy aki vállalkozik, az lop, csal. Mára megszűnt ez az előítélet?
– Nem szűnt meg, de kevésbé hangoztatják. 1976-ban, a „három T”, a tiltás, támogatás, tűrés időszakában kezdtem el a vállalkozást, mikor lakossági szolgáltatásokról nem lehetett beszélni. Cégem volt a szocialista relációból beérkezett kazánok garanciális szervize. Nem dicsekvésként, de hatalmas pénzt kerestem, mert minden egyes termék után megkaptam a garanciamegváltást. Emellett nagy középületek fűtési rendszereinek szervizelését és kazánok telepítését végeztem el határidőre. 1989 februárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitungban hirdetést adtam fel, hogy szakmai befektetőt keresek. Pénzügyi befektetőre nem volt szükségem. Így hoztam be a csúcstechnológiát. 1990-ben felkerestem Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi minisztert, s felvetettem neki, hogy miért vezettek be büntető vámokat, mikor az ország óriási energiamegtakarítást tudna elérni. Ezután a kormány, majd a parlament megszavazta a vámpótlék 5-6%-ra való csökkentését, ezáltal versenyképes lett a termékünk.
Jobban támogatja az állam a vállalkozókat, mint a ’90-es évek első felében?
– A ’90-es években azt tapasztaltam, és ennek hangot is adtam a médiában, hogy megszűnt a szakmunkás-utánképzés. Több minisztert is megkerestem, s közöltem velük, óriási baj lesz, ha nem lesz elegendő szakmunkás. Mi ugyanis intellektuális szakmát végzünk. Szükséges, hogy a dolgozó értsen a számítógéphez, a mechanikához, az elektromossághoz, a szabályozástechnikához. Akkor és most is idős kollégákkal dolgozom, és arra kényszerülök, hogy Magyarországon született kínait tanítsak be, mert nincs munkaerő. Az nem elég, hogy valakinek papírja van egy szakmáról, ha nincs gyakorlata. Sajnos a kormány későn ébredt fel, de legalább elkezdődött a szakmunkásképzés megújítása. Viszont a vállalkozók sokszor még mindig minimálbérre jelentik be az alkalmazottakat, mert nem tudnák kifizetni a járulékokat. Tehát sokkal jobban kéne támogatni a vállalkozói szektort.
Visszatérve a cég történetére: az épületgépészeti profil megmaradt?
– Természetesen, ez az anyacég, melynek kiemelt referencia-listáján szerepel például a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság összes tüzeléstechnikai berendezése, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal objektumai, a Földgázszállító Zrt., a Nemzeti Sportközpontok Budapesti Olimpiai Központ. Tehát Magyarország stratégiai épületeit szervizeljük és üzemeltetjük, éjjel-nappali ügyeleti szolgálattal. Négy évvel ezelőtt pedig eszembe jutott, hogy miért nem palackozzák a fröccsöt. Én pedig becsomagoltam a fröccsöt, ami eddig nem sikerült senkinek. A gyártási technológiát bejegyeztem az Artisjus jogvédő irodába, és nyilvántartásba vette a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Emellett 28 uniós tagállamban is elsőbbségi védettséget élvez a technológia. Tájjellegű borokat palackoztatok, és szeretnék egy saját palackozó üzemet létrehozni.
Mi a különbség az osztrák Winzer Krems A Prima fröccse és az önök itala között?
– A lényeg, hogy az ön által említett ital nem fröccs. A Jedlik-féle szóda magyar találmány. A spriccer pedig ásványvízzel kevert bor. Mi viszont jó minőségű ivóvizet használunk, szén-dioxiddal dúsítva. A törvény szerint 51% bor és 49% jó minőségű szódavízből készül a palackozott fröccs. Ha 5% fölé visszük az alkoholtartalmat, akkor már chipsadót kell fizetni, és nem versenyképes a termék. Én értem el a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, hogy 2015-től a jövedéki adó terhe nem érinti a fröccs palackozását és forgalmazását. A termékre addig literenként 98,7 forintos jövedéki adó volt érvényben. Tehát a palackozott fröccs jövedéki termék, de adómentes. Viszont szigorú nyilvántartást kell vezetni, amit ellenőriznek. A borászok akkor aggodalmaskodtak, amit nem értek, mert szó sincs arról, hogy silány külföldi borokkal dolgoznánk. Minőségi magyar termékeket választottunk, semleges ízű szódával keverjük, s ez kerül az üvegbe. Tehát bekérem a hegybíró igazolását a származásra, a borlapot, hogy az adott bor 10,5% (v/v) alkoholtartalommal rendelkezik, majd szakértői vélemények szükségesek a forgalomba hozatalhoz. A Vasuta-fröccs 2,5 bar nyomáson fél literes PET-palackba zárva, 51 százalékos boraránnyal készül, csavaros, visszazárható kupakkal. A bornak pedig száraznak és savasnak kell lennie.
Milyen kiszerelésben árulják a Vasuta-fröccsöt?
– A Sziget-fesztiválon is bemutatkoztunk – s tudva lévő, hogy ott csak PET-palackkal lehet megjelenni. PET-ben 0,33-as és 0,5-ös, üvegben 0,5-ös és 0,75-ös kiszerelésben kapható termékünk. A palackozott Vasuta-fröccs 1 évig, az üveges 2 évig őrzi meg minőségét szobahőmérsékleten.
Külföldön is ismerik a találmányát?
– Számos külföldi kiállításon vettünk részt – a honlapunkon ezekről mind beszámoltunk –, a diplomáciai, üzleti fórumokon is kóstolják a Vasuta fröccsöt. Szerbiában a miniszterelnöki találkozó résztvevőinek is nagyon ízlett a Vasuta palackozott fröccs, melyet elérhetővé szeretnének tenni az országukban mint kiemelkedő minőségű hungarikum terméket.
A fröccs, vagy a Vasuta fröccs a hungarikum?
– Mindkettő, mert palackozott fröccsöt eddig nem ismertek. Az is tény, hogy ezzel az állam is bevételhez jut, mert a termékünk után garantáltan befizetik a forgalmi adót. Megrendelést, munkahelyet teremtünk a borászatoknak és forgalmazóknak. Három hungarikum kapcsolódik egymáshoz: a magyar tájjellegű bor, Jedlik találmánya a szódavíz, és maga a fröccs.
A vásárlók eleinte nem voltak bizalmatlanok?
– Idén az összes nagy fesztiválon – nemcsak a szigeten, hanem a soproni Volton, a Balaton Soundon is – megjelentünk és összesen 38 160 darabot adtunk el. Csak a Sziget Fesztiválon 21 ezret vásároltak. Ezek egy új termék esetében nagyon jó adatok. Tehát szó sincs bizalmatlanságról a vásárlók részéről – bár a fröccsöt mérők kissé szemben állnak velünk, mert nem tudnak csalni.
Mennyibe kerülnek ezek az italok?
– Ezt a kereskedők határozzák meg. 118 forintért adjuk át a 0,33-as PET-kiszerelésű fröccsöt. Egyre nagyobb az érdeklődés a termék iránt. Nemrég tárgyaltam a CBA-val – 500 üzletben árulják jövőre a Vasuta fröccsöt, ami komoly tétel. A Fővárosi Fürdőigazgatósággal is együttműködési szerződést kötök. Gondoljunk bele, hogy csak a Széchenyi fürdőt évente másfél millióan látogatják, s főleg külföldiek. Dohányboltokban, a COOP-üzletekben kapható, és a Red Bull is forgalmazza.
Miért nem reklámozzák ezt a hungarikumot?
– Főleg anyagi okok miatt, mert a palackok megvétele, a címkézés elég sok pénzt emészt fel. Minden indulás nehéz. Tapasztalatból tudom, hogy előbb el kell vetni a magot, s majd ha szárba szökken, akkor lehet tovább lépni. Most a bevezetésnél tartunk, kóstolókat szervezünk, hogy megtudjuk, mennyire ízlik a fogyasztóknak a termékünk. Eddig 95%-ban ízlik a fröccsünk az embereknek. Többen kérdezik, hogy mennyit szállítunk ki külföldre. Jelenleg a kapcsolatépítés történik; a japánok erősen érdeklődnek, de a palackozott fröccsöt csak hűtött konténerben lehet szállítani, és az sem olcsó.
Beavatna minket a készítés technológiájába?
– Az első lépés, eljárás a bor kezelése, szűrése, derítése. Utána következnek azok a technológiai folyamatok, amelyeket üzleti titok miatt nem árulhatok el. Ezáltal érhető el, hogyha kinyitja valaki a fröccsöt, majd visszazárja, hetek múlva is ugyanazt a gyönyörű gyöngyözést adja, és ízvilágot nyújtja. A vizet is kezelni kell, például arzénes, vagy magas vastartalmú víz nem alkalmas ehhez. Az így készült palackozott fröccs nem hizlal, a sörnél jobb szomjoltó, és mértékkel fogyasztva segíti az emésztést, támogatja a vérkeringést.
Olvastam, hogy a nagy borászati cégek nem akartak fröccsöt gyártani. Akkor önnek szerencséje volt?
– Az, hogy olyan minőséget tudok produkálni, amivel ki tudok lépni a piacra, és elérem a hungarikummá való minősítést, nem szerencse, hanem hozzáértés kérdése. A filozófiám lényege: mindig jó szakemberekkel kell dolgozni. Ez minden vállalkozás alfája és ómegája.
Medveczky Attila
