Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2020. november 30, hétfő, András és Andor napja van. Holnap Elza napja lesz.

Az elsők között az uniós források felhasználásában

E-mail Nyomtatás

Csak azokat a magyar vállalkozásokat támogatjuk, amelyek munkahelyet teremtenek, vagy jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedés szintjének emelkedéséhez

A kormány több olyan döntést hozott az elmúlt két évben, melynek az volt a célja, hogy a magyar vállalkozások több forráshoz jussanak, és lehetőleg gyorsabban kapják meg ezt a pénzt, mint a nemzetközi konkurencia – szögezte le Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.

Csaba László közgazdász azt mondta: „az uniós pénzek viták és bürokratikus okok miatt nem érkeznek”. Bánki Erik képviselő pedig az ellenkezőjét állította. Akkor most mi az igazság?

– Nagyon egyszerű pontot tenni a vita végére, hiszen több százmilliárd forintnyi forrás érkezett tavaly a magyar államkasszába.

Vannak még vitáink Brüsszellel?

– Állandóan vannak, de ezeket nem úgy kell értelmezni, hogy rendkívül súlyosak lennének, és emiatt becsődölne a magyar gazdaság. Minden uniós tagállamnak, így Magyarországnak is számtalan vitája, nézeteltérése van Brüsszellel. Ennek oka, hogy Brüsszel szeretne mindegyik tagállam számára egységes gazdaságirányítási, fejlesztéspolitikai modellt működtetni. A nemzetállamok kormányai viszont különböző programokat akarnának végrehajtani az adott ország gazdasági felvirágoztatása érdekében. Tehát ebből eredően vannak konfliktusok, de ezek nem jelentenek gondot a fejlesztéspolitikában. A vitákat szakmai keretek között folytatjuk le, és az elmúlt években a magyar kormány a vitákat rendre megnyerte. Ilyen eset volt az aszfaltügy, az előlegek kérdése, s a pályázatértékelői rendszer is, de ez utóbbiban részben engedtünk az Európai Bizottságnak. Tehát az idő előrehaladásával és a fejlesztések területén megjelenő újabb aktualitások során mindig vitákkal kell számolni, amelyek egyben a szakmai program megoldásának lehetséges útjai is.

Brüsszel bizonyos mértéken túl csak teljesítésalapú számlákat fizet ki. Ez mekkora kockázattal jár a magyar költségvetés szempontjából?

– Ez a vita arról szól, hogyha azt akarják, hogy állandó maradjon a különbség a fejlettebb nyugati államok és a magyar gazdasági szereplők között, akkor a magyar kormánynak másként kell a fejlesztéspolitikát működtetnie, mint Brüsszelnek. Tehát az államnak nagyobb kockázatot kell vállalnia a magyar vállalkozások érdekében. Brüsszelnek maximalizált a kockázatvállaló képessége, tehát meghatározza azt, mennyi pénzt fordít a saját kasszájából a magyar vállalkozások számára. A kormány álláspontja, hogy mivel mi érdekeltek vagyunk a magyar vállalkozások sikerében, ezért többet finanszírozunk, mint amit Brüsszel lehetővé tenne. Ennek az a célja többek között, hogy ne csak szinten tartsuk például egy magyar és egy osztrák vállalkozás különbségét, hanem csökkentsük is azt. Ennek eléréséhez azonban több pénz, egyszerűbb jogszabályok, kevesebb bürokrácia szükséges. Mindez pedig egy nemzetállami kormány feladata, így ezt a magatartást Brüsszeltől nem is várhatjuk el.

Jól állunk az európai uniós fejlesztési források felhasználásában?

– Amennyiben a felhasználás statisztikai adatait nézzük, minden mutató tekintetében az élbolyba tartozunk. Magyarország a 2014–2020 között rendelkezésre álló forráskeret 88%-át már meghirdette, a támogató döntéssel lefedett keret aránya 51%-on áll, 2017 tavaszáig a további lehetőségeket is kiírjuk, 2018, 2019 és 2020 pedig a végrehajtás évei lesznek. Jelenleg hazánk kiemelkedően jó pozícióban van akár a visegrádi államok összevetésében, akár az EU-28-ak összevetésében. Az előbbi kategóriában az elsők, az utóbbiban pedig az első ötben vagyunk.

Minek köszönhető ez a jó eredmény?

– A kormány több olyan döntést hozott az elmúlt két évben, melynek az volt a célja, hogy a magyar vállalkozások több forráshoz jussanak, és lehetőleg gyorsabban kapják meg ezt a pénzt, mint a nemzetközi konkurencia. Ezt a versenyelőnyt úgy lehet számukra biztosítani, hogy az általuk kivitelezett fejlesztések gyorsabban valósuljanak meg, mint például Franciaországban. Innentől képesek a piacon versenyképesebben működni. A másik ok, amiért a kormány sokkal gyorsabban nyitotta ki a fejlesztési forrásokat, az az, hogy a britek kilépésével meglátásunk szerint nagyon komoly a kockázata, hogy 2020-ig csökken az EU fejlesztési költségvetése. S ezt csak azoknak az államoknak a kárára lehet megtenni, amelyek nem használták fel időben és hatékonyan a rendelkezésükre álló forrásokat. Magyarország nem akar ezen államok közé tartozni, ezért a kormány a térséget és az egész uniót figyelembe véve is sokkal hamarabb nyitotta meg a fejlesztési kereteket, mint ahogyan más EU-s tagállamok. Ezért reméljük, hogy Magyarországot nem éri kár a britek kilépésével.

Több tanulmány szerint a magyar kkv-szektor léte erősen függ az EU-s forrásoktól. Miniszterhelyettes úr is nyilatkozott arról, hogy 2020 után megváltozik a támogatási rendszer. Ha a kis- és közepes vállalatok elesnek az uniós támogatásoktól, az komolyabb bajokhoz vezethet a magyar gazdaságban?

– Akkor vezethetne ez komolyabb bajokhoz, ha erre nem készülnénk fel. Már a mostani 2020-ig, illetve 2022-ig tartó fejlesztési ciklusban is éppen ezért döntöttünk arról, hogy a magyar vállalkozások közül csak azok kapnak támogatást, amelyek munkahelyet tudnak teremteni vagy jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedés szintjének emelkedéséhez. Le kellett választani a fejlesztési forrásokat a szociális ellátó rendszerről. Számunkra nem követendő az a trend, amit a 2007 és 2013 közötti ciklusban tapasztaltunk, hogy több vállalkozás, projekt csak az európai uniós fejlesztési forrás miatt tudott megmaradni. Tehát ha csak az ilyen fejlesztési forrás tesz rentábilissá egy céget vagy egy projektet, akkor az összeget nem jól használják fel. Ezért mi azt hangsúlyozzuk: inkább kevesebb cég kapjon támogatást, de azok valóban járuljanak hozzá az ország gazdasági céljainak eléréséhez a foglalkoztatáson és a fenntartható projekteken keresztül.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség